A Fővárosi Törvényszék Pf.638063/2007/4. számú határozata megbízási díj tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 81. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 4. §, 205. §, 277. §, 18/1999. (II. 5.) Korm. rendelet 1. §] Bírók: Andrássy Mónika, Király Róbertné dr. Johanovits Lívia, Tulipán Mariann

Kapcsolódó határozatok:

Budai Központi Kerületi Bíróság P.23594/2005/16., *Fővárosi Törvényszék Pf.638063/2007/4.*, Kúria Pfv.20430/2009/6. (BH 2009.11.323)

***********

A FŐVÁROSI BÍRÓSÁG

mint másodfokú bíróság

47.Pf.638.063/2007/4.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Fővárosi Bíróság mint másodfokú bíróság a dr. Francsics Imre ügyvéd (...) által képviselt felperes neve és címe felperesnek a dr. Lőrincz Zsolt ügyvéd( ....) által képviselt alperes neve és címe alperes ellen megbízási díj megfizetése iránt indított perében a Budai Központi Kerületi Bíróság 2007. szeptember 20-án meghozott 18.P.23594/2005/16. számú ítélete ellen az alperes 17. számú fellebbezése folytán az alulírott napon - nyilvános tárgyaláson - meghozta a következő

í t é l e t e t :

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett rendelkezését megváltoztatja, és a keresetet elutasítja. Mellőzi az alperes elsőfokú perköltségben marasztalását és a le nem rótt kereseti illeték megfizetésére kötelezését. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 15 nap alatt az alperesnek 108.000 (száznyolc-ezer)Ft. együttes első- és másodfokú perköltséget, az államnak - felhívásra-144.000 ( száznegyvennégy-ezer)Ft. fellebbezési illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I N D O K O L Á S

Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 1.200,000 forintot, valamint ezen összeg után 2005. június 24. napjától a megfizetésig járó, a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatot, továbbá 72.000 forint perköltséget valamint a Magyar Államnak külön felhívásra 72.000 Ft, a felperes illetékfeljegyzési joga folytán feljegyzett kereseti illetéket. A keresetet ezt meghaladóan elutasította.

Indokai szerint felperes által alkalmazott szerződésminta nem minősíthető olyan Általános Szerződési Feltételnek, amelynek megszövegezésében alperes nem működhetett közre, és az sem állapítható meg, hogy alperesnek nem volt más lehetősége a felperessel való szerződéskötésre, mint a felperes által hozott, előre megírt szerződés aláírása. Álláspontja szerint a Ptk. 209/B.§. (5) bekezdése alapján alkalmazhatók a peres felek szerződésének 7. pontjára a tisztességtelen szerződési feltételekre vonatkozó rendelkezések, mivel az a szolgáltatást és ellenszolgáltatást határozza meg. A szerződésben a szolgáltatás az 1. pontban, míg az ellenszolgáltatás a 2. pontban került kikötésre. A 7. pontban a felek az ingatlanközvetítői szerződés speciális jellegére tekintettel arra az esetre nézve állapodtak meg, amikor felperes a szerződést teljesíti, azonban az ennek következtében kötendő ingatlan adásvételi szerződés az alperesnek felróható okból nem kerül megkötésre. Hivatkozott a Legfelsőbb Bíróság gyakorlatára, amely elvi éllel kimondta, hogy az ingatlanközvetítői szerződés a megbízási szerződésnek egy olyan speciális fajtája amelyben a díj abban az esetben jár, ha a megbízott tevékenységének eredményeképpen szerződéskötésre kerül sor. E vonatkozásban - csakis a megbízási díj tekintetében - eredménykötelemnek minősül. Álláspontja szerint a felperes a szerződésben vállalt kötelezettségeinek eleget tett, az ingatlanra a szerződésben kikötött áron vevőt hozott, aki vételi szándékát írásba is foglalta. Nem volt tehát megállapítható, hogy a vitatott 7. pont a Ptk. 209/B.§-ára alapítottan érvénytelen lenne, mivel e 7. pont értelmében a megbízási díj akkor jár a megbízottnak felperesnek, amennyiben a megbízási szerződésből reá háruló kötelezettségeket maradéktalanul teljesítette és ennek ellenére, rajta kívül álló okból nem kerül sor az ingatlan adásvételi szerződésre. Arra az álláspontra helyezkedett, hogy ez a kikötés pedig nem tekinthető a Ptk. 209/B.§-ára alapítottan tisztességtelennek, mivel az a feleknek a szerződésből eredő jogosultságait, és kötelezettségeit nem egyoldalúan és nem indokolatlanul az egyik fél hátrányára állapítja meg. E vonatkozásban a felperes által bizonyítottnak fogadta el, hogy az alperes a szerződés feltételeinek kialakításában részt vehetett, erről tájékoztatást kapott. Utalt arra, hogy az alperes nem tett eleget a Ptk. 277.§-ának /4/ bekezdésében írt együttműködési kötelezettségének a szerződés teljesítése érdekében, ez pedig az alperes olyan felróható magatartása amelyre a Ptk. 4.§-ának /4/ bekezdés értelmében előnyök szerzése végett nem hivatkozhat. Álláspontja szerint a szerződés 2. pontja ugyan megbízási díjról beszél, azonban figyelemmel arra, hogy e megbízás ingatlanközvetítésre vonatkozik, a szavak általánosan elfogadott értelme alapján az ingatlanközvetítésére vonatkozó megbízási díj közvetítői díjként való feltüntetése egyértelmű. Hivatkozott arra is, hogy amennyiben az alperes számára a szerződés aláírásakor illetve azt megelőzően a közvetítői díj mértékére vonatkozó kérdések illetve aggályok merültek fel, úgy azt az aláírás előtt módosíthatta, illetve pontosíthatta volna.

Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az alperes fellebbezett, melyben annak megváltoztatását, a felperesi keresetet elutasítását kérte arra tekintettel, hogy a felperessel kötött megbízási szerződés 7./ pontja általános szerződési feltétel, s az abban foglaltaknak a szerződésre vonatkozó rendelkezéséktől, a szokásos szerződési gyakorlattól való lényeges eltérésére alperes figyelmét felperes nem hívta fel, így a 1.1 pontban szereplő kikötés érvénytelen. Másodlagosan annak megállapítását kérte, hogy a szerződés 1.1 pontja, mint tisztességtelen kikötés érvénytelen.

Fellebbezésében arra hivatkozott, hogy a felperes egyéb szerződéseinek csatolásával sikeresen nem bizonyíthatja, hogy az alperes részére a perbeli megbízási szerződés megszövegezésében való közreműködést felajánlotta. Kizárólag a felek között megkötött megbízási szerződés bír relevanciával, s ennek megfelelően valamely feltétel teljesülése is csak a felek közötti jogviszonyban vizsgálható. Hivatkozott a Ptk. 209/C.§, valamint 209/D.§-ára is, mely jogszabályi helyek is kifejezetten a másik fél - s nem harmadik személy - tekintetében fogalmaznak meg előírásokat. Fenntartotta, hogy a szerződés megszövegezésében az alperes nem működhetett közre, az nem egyedi alku eredménye. Ennek ellenkezőjét álláspontja szerint a felperes a perben nem bizonyította. Hivatkozott a Legfelsőbb Bíróság BH2006. 19. szám alatt közzétett határozatára, amely szerint, miután az alperes a szerződés feltételeit maga dolgozta ki, komoly és valóságos lehetőséget nem biztosított a vele szerződő másik félnek a szerződés tartalmának befolyásolására és a szerződés előre megszövegezett tartalmától való eltérésre, ezért a perbeli blankettákba foglalt szerződési feltételek a Ptk. 209/C. §-a szerinti általános szerződési feltételeknek minősülnek. Fenntartotta, hogy az adott szerződésre vonatkozó lényeges rendelkezésektől jelentősen eltértek, és a 7. pontnak a szerződés rendeltetésével és a közvetítői szolgáltatás lényegével eltérő voltára a Ptk. 205.§ (5) bekezdése, valamint a GK 37. számú állásfoglalása által megkívánt módon a felperes az alperes figyelmét nem hívta fel, illetve a felhívást nem bizonyította, így a vitatott rendelkezés érvénytelen, az nem vált a szerződés részévé.