A Kúria Bfv.798/2013/8. számú precedensképes határozata közúti veszélyeztetés bűntette tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 186. §, 187. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 416. §, 420. §, 426. §, 427. §, 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (KRESZ) 28. §, 44. §] Bírók: Feleky István, Kiss Sándor, Molnár Gábor Miklós
A határozat elvi tartalma:
Közúton közlekedő jármű világításának szándékos lekapcsolása önmagában, a meghatározott helyzetre és személyre konkretizált közvetlen veszély hiányában nem közúti veszélyeztetés bűntetteként, hanem közúti közlekedési szabályok megsértésének szabálysértéseként minősül. Amennyiben az egyenrangú utak kereszteződésében a korábban már egyéb okból szándékosan lekapcsolt világítású jármű vezetője nem adja meg az elsőbbséget a jobbról szabályosan érkező járműnek, és ütközésük miatt személyi sérülés történik, a cselekmény közúti baleset okozásának vétségeként minősül; a balesetet, mint okozatot, okként nem a világítás lekapcsolása, hanem az elsőbbségadás gondatlan elmulasztása váltja ki.
Kapcsolódó határozatok:
Veszprémi Járásbíróság B.1652/2011/36., Veszprémi Törvényszék Bf.981/2012/5., *Kúria Bfv.798/2013/8.* (BH 2014.3.67)
***********
KÚRIA
A Kúria Budapesten, a 2013. évi november hó 28. napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő
í t é l e t e t:
A közúti veszélyeztetés bűntette miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a terhelt által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Veszprémi Városi Bíróság 5.B.1652/2011/36. ítéletét, illetőleg a Veszprémi Törvényszék, mint másodfokú bíróság 1.Bf.981/2012/5. számú végzését megváltoztatja annyiban, hogy
a terhelt terhére rótt bűncselekményt közúti baleset okozása vétségének [1978. évi IV. törvény 187. § (1) bekezdés, (2) bekezdés a) pont 1. fordulat] minősíti,
és ezért a terheltet 1 (egy) év 6 (hat) hónap fogházbüntetésre és 3 (három) év közúti járművezetéstől eltiltásra ítéli, a közügyektől eltiltást mellőzi.
Egyebekben a megtámadott határozatokat hatályukban fenntartja.
Felhívja a Veszprémi Városi Bíróságot utólagos összbüntetési eljárás soron kívüli lefolytatására.
A felülvizsgálati eljárás során felmerült 3.810 (háromezer-nyolcszáztíz) forint bűnügyi költséget az állam viseli.
Az ítélet ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be.
I n d o k o l á s
I.
A Veszprémi Városi Bíróság a 2012. december 6. napján kihirdetett 5.B.1652/2011/36. számú ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki közúti veszélyeztetés bűntettében [1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: korábbi Btk.) 186. § (1) bekezdés, (2) bekezdés b) pont]. Ezért őt 3 év börtönbüntetésre, 4 év közügyektől eltiltásra és 6 év közúti járművezetéstől eltiltásra ítélte. Rendelkezett egy korábban kiszabott - végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett - szabadságvesztés végrehajtásának elrendeléséről, a lefoglalt bűnjelekről és a bűnügyi költségről.
A védelmi fellebbezések alapján másodfokon eljárt Veszprémi Törvényszék a 2013. március 26. napján tartott nyilvános ülésen meghozott és kihirdetett 1.Bf.981/2012/5. számú végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
A másodfokú bíróság a tényállást megalapozottnak találta és a felülbírálata során irányadónak tekintette. A terhelt bűnösségére vont következtetést és a felrótt cselekmény minősítését egyaránt törvényesnek tekintette.
A másodfokú bíróság jogi álláspontja szerint a "baleset a terhelt eshetőleges szándékkal megvalósított veszélyeztető, közlekedési szabályokat megszegő magatartásával közvetlen okozati összefüggésben következett be".
II.
A bíróság jogerős ügydöntő határozata (alapítélete) ellen a terhelt nyújtott be felülvizsgálati indítványt, amely a Be. 416. § (1) bekezdés b) pontjának 1. fordulatán alapul.
Az indítvány indokai szerint az eljárt bíróságok nem vették figyelembe, hogy "nem szándékos közúti baleset történt". Ő nem volt ittas vagy bódult, és állította, hogy "halált okozó balesetnél szabnak ki ilyen súlyos büntetést".
A Legfőbb Ügyészség a BF.1504/2013/1. számú átiratában az indítványt alaposnak találta. Álláspontja szerint:
- a sötétségben a személygépkocsi világításának lekapcsolásával a terhelt önmagában szándékos közlekedési szabályszegést valósított meg, de ezzel absztrakt, nem pedig közvetlen veszélyhelyzetet hozott létre, azaz más vagy mások életét vagy testi épségét szándékosan nem tette ki veszélynek;
- a baleset oka azonban nem a személygépkocsi kivilágítatlansága, hanem az volt, hogy az egyenrangú utak kereszteződésében egy másik és nem szándékos, hanem gondatlan közlekedési szabályszegéssel nem adott elsőbbséget a jobbról szabályszerűen érkező sértetti személygépkocsinak,
- tehát a személygépkocsi kivilágítatlansága és a baleset bekövetkezése között nem áll fenn, míg az elsőbbségi szabályszegés és a baleset bekövetkezte között fennáll az okozati összefüggés,
- következésképpen a felrótt cselekmény törvénysértő minősítése miatt törvénysértően súlyos büntetés került kiszabásra, így a büntetés lényeges enyhítése indokolt,
A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!
Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!