BH 2014.3.67 Aki személygépkocsival éjszaka úgy közlekedik, hogy lekapcsolja a gépkocsi világítását, majd az elsőbbségi szabály megszegésével maradandó fogyatékossággal járó közúti balesetet idéz elő, a közúti baleset okozásának vétségének minősített esetét követi el, és nem a közúti veszélyeztetését [1978. évi IV. tv. 186. § (1) bek. és (2) bek. b) pont, 187. § (1) bek. és (2) bek. a) pont; 218/1999. (XII. 28.) Korm. rend. 54. § (1) bek.; KRESZ 28. § (1) bek., 44. § (1) bek.].
A városi bíróság a 2012. december 6. napján kihirdetett ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki közúti veszélyeztetés bűntettében [1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: korábbi Btk.) 186. § (1) bek., (2) bek. b) pont]. Ezért őt 3 év börtönbüntetésre, 4 év közügyektől eltiltásra és 6 év közúti járművezetéstől eltiltásra ítélte. Rendelkezett egy korábban kiszabott - végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett - szabadságvesztés végrehajtásának elrendeléséről.
A védelmi fellebbezések alapján másodfokon eljárt törvényszék a 2013. március 26. napján tartott nyilvános ülésen meghozott és kihirdetett végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
A másodfokú bíróság a tényállást megalapozottnak találta és a felülbírálata során irányadónak tekintette. A terhelt bűnösségére vont következtetést és a felrótt cselekmény minősítését egyaránt törvényesnek tekintette.
A másodfokú bíróság jogi álláspontja szerint a "baleset a terhelt eshetőleges szándékkal megvalósított veszélyeztető, közlekedési szabályokat megszegő magatartásával közvetlen okozati összefüggésben következett be".
A bíróság jogerős ügydöntő határozata (alapítélete) ellen a terhelt nyújtott be felülvizsgálati indítványt, amely a Be. 416. § (1) bekezdés b) pontjának 1. fordulatán alapul. Az indítvány indokai szerint az eljárt bíróságok nem vették figyelembe, hogy "nem szándékos közúti baleset történt". Ő nem volt ittas vagy bódult, és állította, hogy "halált okozó balesetnél szabnak ki ilyen súlyos büntetést".
A Legfőbb Ügyészség az indítványt alaposnak találta. Álláspontja szerint:
a sötétségben a személygépkocsi világításának lekapcsolásával a terhelt önmagában szándékos közlekedési szabályszegést valósított meg, de ezzel absztrakt, nem pedig közvetlen veszélyhelyzetet hozott létre, azaz más vagy mások életét vagy testi épségét szándékosan nem tette ki veszélynek;
a baleset oka azonban nem a személygépkocsi kivilágítatlansága, hanem az volt, hogy az egyenrangú utak kereszteződésében egy másik és nem szándékos, hanem gondatlan közlekedési szabályszegéssel nem adott elsőbbséget a jobbról szabályszerűen érkező sértetti személygépkocsinak,
- tehát a személygépkocsi kivilágítatlansága és a baleset bekövetkezése között nem áll fenn, míg az elsőbbségi szabályszegés és a baleset bekövetkezte között fennáll az okozati összefüggés,
- következésképpen a felrótt cselekmény törvénysértő minősítése miatt törvénysértően súlyos büntetés került kiszabásra, így a büntetés lényeges enyhítése indokolt.
A felülvizsgálati indítvány - az alábbiak szerint - alapos.
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás szerint
- a vezetői engedéllyel nem rendelkező [s ezáltal egyúttal a KRESZ 4. § (1) bekezdésének a) pontját is megsértő] terhelt 2011. február 3. napján egy másik személy tulajdonában lévő személygépkocsit vezetett közúton, utasként 3 személyt szállítva,
- 22.40 órakor B. község belterületén a KRESZ 44. § (1) bekezdésének szabályát megsértve lekapcsolta a személygépkocsi világítását és ezzel a közúti közlekedésben részt vevők életét, testi épségét közvetlen veszélynek tette ki,
- két egyenrangú út kereszteződésébe érve - a KRESZ 28. § (1) bekezdésének a) pontját megsértve - nem biztosított elsőbbséget a jobbról szabályosan érkező - a sértett által vezetett, s egyidejűleg további két utast szállító - személygépkocsinak, és beleütközött annak a bal oldalába,
- a baleset következtében 3 személy (a sértett és két utasa) 8 napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett, az egyik utas sérülése a lép elvesztésével maradandó fogyatékosságot okozott; 2 személy (a terhelt két utasa) sérülései pedig 8 napon belül gyógyultak.
A Kúria azt állapította meg, hogy az eljárt bíróságok tévesen minősítették a terhelt cselekményét az elkövetéskor és az elbíráláskor azonos tartalommal hatályos korábbi Btk. 186. §-ának (1) bekezdésében meghatározott és a (2) bekezdés b) pontjának 1. fordulata szerint minősülő és büntetendő maradandó fogyatékosságot okozó közúti veszélyeztetés bűntettének. E bűncselekményt ugyanis az követi el, aki a közúti közlekedés szabályainak megszegésével más vagy mások életét vagy testi épségét közvetlen veszélynek teszi ki.
A Kúria egyetértett az eljárt bíróságok jogi értékelésével abban, hogy a terhelt szándékosan megszegte a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (KRESZ) 44. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezést azzal, hogy éjszakai közlekedése során a személygépkocsi világítását lekapcsolta. A hivatkozott rendelkezés szerint a forgalomban részt vevő járművet éjszaka és korlátozott látási viszonyok között ki kell világítani.
A Kúria ugyanakkor azt állapította meg, hogy e szándékos közlekedési szabályszegéssel okozati összefüggésben pusztán absztrakt veszélyhelyzet alakult ki. A közúti veszélyeztetés bűntette azonban csak akkor állapítható meg, ha a közúti szabályszegéssel okozati összefüggésben közvetlen - azaz meghatározott helyzetre és személyre konkretizált konkrét - veszély jön létre, amely a sérelem bekövetkezésének reális lehetőségét teremti meg (BH 2004.130.).
A veszélyhelyzet közvetlenségét az ítélkezési gyakorlat a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés kapcsán is ekként értelmezi (BH 1996.72.; BH 2006.77.). A személygépkocsi világításának lekapcsolása, illetőleg a világítás nélküli közlekedés adott feltételek között még csupán a közúti közlekedés szabályai kisebb fokú megsértésének szabálysértését [lásd az elkövetéskor még hatályban volt, az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet 54. § (1) bekezdésében] valósítja meg.
A terhelt az egyenrangú utak kereszteződésében világítás hiányában is eleget tehetett volna a KRESZ 28. § (1) bekezdésének a) pontjában előírt azon közlekedési szabálynak, hogy - a jelen ügyben közömbös kivételekkel - az útkereszteződésben a járművel elsőbbséget kell adni a jobbról érkező minden jármű részére [KRESZ 28. § (1) bek. a) pontja]. A kereszteződésbe érve azonban a tőle elvárható körültekintést, figyelmet elmulasztotta és ezért gondatlanságból elkövetett közlekedési szabályszegésének a lehetséges következményeit sem látta előre (korábbi Btk. 14. § 2. fordulata), amikor újabb közlekedési szabályszegéssel nem biztosította az elsőbbséget. E jogi következtetése kapcsán a Kúria hangsúlyozza, hogy az irányadó tényállás nem tartalmaz arra vonatkozó megállapítást, hogy a terhelt miért nem adott elsőbbséget, s ezért nem vonható következtetés az elsőbbségi szabály szándékos megszegésére. Ennélfogva a tényállásban a terhelt terhére rótt baleset (annak minden további következményével), - mint okozat - kizárólag az elsőbbséget nem biztosító gondatlan közlekedési szabályszegésre, mint okra vezethető vissza. Ezen indokokra figyelemmel a Kúria azt állapította meg, hogy a terhelt cselekményét az alapügyben eljárt bíróságok tévesen minősítették. Az helyesen a korábbi Btk. 187. §-ának (1) bekezdésében meghatározott, a (2) bekezdés a) pontjának 1. fordulata szerint minősülő és büntetendő közúti baleset okozása vétségének minősül figyelemmel arra, hogy a terhelt a közúti közlekedés szabályának megszegésével gondatlanságból egy személynek maradandó fogyatékosságot okozott.
A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!
Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!