A Budapest Környéki Törvényszék K.26589/2006/29. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ADÓÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 164. §, 339. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 201. §, 207. §, 1992. évi LXXIV. törvény (Áfa tv.) 35. §, 2000. évi CXVII. törvény (Küszt.) 1. §, 8. §, 9. §, 13. §, 14. §, 2003. évi XCII. törvény (Art.) 1. §, 97. §, 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 109. §] Bíró: Szivák József

Kapcsolódó határozatok:

*Budapest Környéki Törvényszék K.26589/2006/29.*, Kúria Kfv.35426/2008/9., Győri Törvényszék K.27150/2012/6., Kúria Kfv.35121/2013/8., Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.32120/2013/17., 3032/2015. (II. 20.) AB végzés, Kúria Kfv.35646/2014/6. (AVI 2016.2.10), Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.32189/2015/16., Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.32190/2015/14., Kúria Kfv.35383/2016. (BH 2017.8.280), Kúria Kfv.35353/2016/5., Kúria Kfv.35349/2016/5. (BH 2017.3.104)

***********

Pest Megyei Bíróság 6.K.26589/2006/29.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Pest Megyei Bíróság a dr. Nehéz Posony Márton ügyvéd (1139 Budapest, Petneházy u. 50- 52.) által képviselt ....................................................Kft. (................................. hrsz. ) felperesnek a dr. Váltó Veronika jogtanácsos által képviselt APEH Hatósági Főosztály Közép-magyarországi Kihelyezett Hatósági Osztály IV. (1051 Budapest, József A. u. 18.) alperes ellen adókülönbözet tárgyában hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében meghozta az alábbi

ítéletet

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg alperesnek ....................- Ft (azaz - ................. -- forint) perköltséget, az államnak külön felhívására ...................Ft (azaz - ......................... -forint) le nem rótt eljárási illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás

A bíróság a rendelkezésre álló közigazgatási iratok, továbbá a tárgyalás anyaga alapján az alábbi tényállást állapította meg:

Az APEH Pest Megyei Igazgatósága adóellenőrzést végzett az adóalany társaság 200... ........... havi általános forgalmi adó kötelezettségének teljesítésére vonatkozóan.

Az APEH Pest Megyei Igazgatósága Igazgatója 200... .............. ...........-án kelt ................ügyszámú (bárkódszám: ...................) határozatával az adózó terhére ............- Ft adókülönbözetet állapított meg, amely adóhiánynak minősült. Az ..............- Ft adóhány adóbírság alapját képezte, amely után ................- Ft adóbírságot szabott ki. Késedelmi pótlék megállapítására nem került sor.

Az adózói fellebbezés folytán eljáró APEH Budapesti és Pest Megyei Kihelyezett Hatósági Osztály IV. 200... ............. ..........-án kelt ................iktatószámú (bárkódszám: .............) határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.

Mind az első, mind pedig a másodfokú adóhatóság határozatában rögzítette, hogy az adózó 200... december hónapra vonatkokozó adóbevallásában önellenőrzéssel történt helyesbítést követően .............- Ft Közösségen belül történt adóelvonási joggal járó adómentes értékesítést szerepeltetett. Adóköteles értékesítése után ...............- Ft fizetendő általános

forgalmi adót, valamint ...............- Ft beszerzést terhelő levonható általános forglami adót szerepeltetett. A revízió nem fogadta el a levonható adó összegéből a .............. Kft. által hulladékanyag értékesítéséről kiállított számlákban felszámított ..........................- Ft-ot, figyelemmel arra, hogy ezen számlák nem a felek közötti valós gazdasági eseményt tartalmazták.

Az adózó 200....... ............. ..........-án keretszerződést kötött a ..............Kft.-vel. A szerződés szerint az adózó felvásárolja a ................ Kft. által esetenként megjelölt és azonosított hulladékanyagot, majd azt a saját nevében az Európai Unió más tagállamai területén értékesíti. Az értékesítési tevékenység ellenértékeként a ............. Kft. az értékesítés nettó árbevételének 1 %-ára és ezen összeg 25 %-os általános forgalmi adójára jogosult. A szerződés egyes pontja szerinti ellenérték összegéről a felek negyedévente számolnak el egymással. Az elszámolás eredményeként az ellenértéket a ..............Kft. az erről szóló számla kézhezvételétől számított 8 napon belül kiegyenlíti.

Az ellenőrzés megállapította, hogy a .................... Kft. a termékbeszerzéssel és továbbértékesítéssel ellentétben valójában kereskedelmi ügynöki tevékenységet végzett. A keretszerződést, annak egyes pontjait megvizsgálva megállapítható volt, hogy az tartalmában megfelel az önálló kereskedelmi ügynöki szerződésről szóló 2000. évi CXVII. törvény (Ökt.) rendelkezéseiben foglaltaknak. A szerződés egyes pontjában a felek az Ökt. 1. § (2) bekezdése, a 14. § (1) bekezdése előírásaival összhangban meghatározták az árukat, illetve a földrajzi területet.

A felek a szerződés 3. pontjában az Ökt. 8. § (2) bekezdése, 9. § (1) bekezdés a.) pontja, 13. § (1) bekezdése szerint jutalékot kötöttek ki, melynek meghatározták a mértékét, illetve a negyedévente történő elszámolás módját is.

A nemzetközi megkeresések dokumentumai alapján megállapítható volt, hogy a külföldi vevők megrendeléseinek címzettje a ............. Kft. Ebben az esetben nem is beszélhetünk kockázatvállalásról, mivel előre meghatározott megrendelésekről van szó. A megrendelés a külföldi vevő részéről a...............Kft. felé megtett szerződési ajánlat és figyelemmel arra is, hogy a ............... Kft. és adózó esetében kapcsolt vállalkozásokról van szó, az ügylet esetleges elmaradásának az adózóra nézve gyakorlatilag semmilyen kockázata nincsen. A keretszerződést megvizsgálva megállapítható, hogy tartalmában adásvételi szerződésnek nem tekinthető. Az adásvételi szerződés esetén amikor a felek valódi szerződéses akarata arra irányul, hogy az eladó eladja, a vevő pedig megvásárolja a tulajdonjog tárgyát képező dolgokat, maga az eladás másfelől a vétel a szerződés tárgya. Semmiféle olyan kikötést nem tartalmazna a szerződés, hogy a vevő a megvásárolt árukat kinek értékesítse tovább és hogy egyáltalán továbértékesítse, hiszen azzal a szerződés teljesítését követően tulajdonosként szabadon rendelkezhetne. Ha mégis van ilyen kikötés konkréten, hogy az Európai Unió más tagállamaiba történjen az értékesítés, ez mindenképpen egy megbízási elem. Abból a tényből pedig, hogy a .................. Kft. által esetenként megjelölt és azonosított árukészletet vásárolja meg és konkrétan azt értékesíti tovább saját nevében egyértelműen következik, hogy a megbízója javára jár el, hiszen neki magának azt megelőzően nem is volt semmilyen árukészlete. Nem tartalmazhatna a szerződés az értékesítési tevékenységért bármely formában meghatározott ellenértéket. Amennyiben tartalmaz, úgy ez azt jelenti, hogy az értékesítést önállóan, mint szolgáltatást nyújtja és ezzel megbízott fél. Adásvételi szerződés kötése esetén fel sem merülhetett volna a felek között egyidejűleg adózó nevében és helyett a külföldi fél felé való továbbértékesítésre vonatkozóan a