A Fővárosi Törvényszék Pf.638836/2008/4. számú határozata közérdekű adat kiadása tárgyában. [1949. évi XX. törvény (Alkotmány) 61. §, 1952. évi III. törvény (Pp.) 48. §, 78. §, 164. §, 213. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 62. §, 1990. évi LXV. törvény (Ötv.) 9. §] Bírók: Király Róbertné dr. Johanovits Lívia, Polgárné dr. Vida Judit, Tulipán Mariann

Kapcsolódó határozatok:

Pesti Központi Kerületi Bíróság G.301835/2007., Pesti Központi Kerületi Bíróság P.86732/2008/8., *Fővárosi Törvényszék Pf.638836/2008/4.*, Kúria Pfv.20962/2009/4. (BH+ 2010.9.400), 3026/2015. (II. 9.) AB határozat

***********

éFővárosi Bíróság

mint másodfokú bíróság

47.Pf.638.836/2008/4.

A Magyar Köztársaság nevében!

A Fővárosi Bíróság, mint másodfokú bíróság

a Harsányi és Baltay Ügyvédi Iroda (2360. Gyál, Kőrösi u. 104. - ügyintéző: dr. Baltay Levente ügyvéd) által képviselt

felperes neve (felperes címe) felperesnek -

dr. Szilágyi Anna Ügyvédi Iroda (1061. Budapest, Andrássy u. 38. III. emelet - ügyintéző: dr. Szilágyi Anna ügyvéd) által képviselt

Centrum Parkoló Rendszer Kft. (1071 Budapest, Peterdy u. 6.) alperes ellen közérdekű adatkiadás iránt a Pesti Központi Kerületi Bíróság 2008. június 24. napján kelt III/1.P.86732/2008/8. szám alatti ítélete ellen az alperes 9. sorszámú fellebbezése folytán meghozta a következő

í t é l e t e t:

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti,

fellebbezett rendelkezéseit megváltoztatja és a keresetet elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 12 000 (Tizenkétezer) Ft elsőfokú perköltséget.

A le nem rótt 12 000 (Tizenkétezer) Ft fellebbezési illetéket az Állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s:

Az elsőfokú bíróság a keresetnek nagyobbrészt helyt adó ítéletében kötelezte az alperest, hogy 15 nap alatt adja ki a felperesnek a .... üzemeltetésével kapcsolatos tevékenységéből származó bevételeire, és e bevételek felhasználására vonatkozó következő adatokat: mennyi volt a bevételek összege 2000. évtől 2006. évig évenkénti részletezéssel, ebből mennyit fordítottak személyi kiadásokra, a parkoló rendszer üzemeltetésére és fejlesztésére, mennyit juttattak a fővárosi önkormányzatoknak önkormányzatonkénti részletezéssel közvetlenül vagy más gazdasági társaság útján.

Ezt meghaladóan a keresetet - a xy és az alperes között kötött koncessziós szerződés kiadására vonatkozóan - elutasította. A perköltség körében úgy rendelkezett, hogy a felek a perrel felmerült költségeiket maguk viselik.

Indokolásában rámutatott, hogy a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (Avtv.) 2. § 4. pontja szerint közérdekű adat az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint a jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő, valamint a tevékenységére vonatkozó, a személyes adat fogalma alá nem eső bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret függetlenül a kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől. Rögzítette, miszerint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. §-a értelmében a helyi közutak és a közterületek fenntartása egyebek mellett, a települési önkormányzatok feladata. A hivatkozott rendelkezések alapján megállapíthatónak tartotta, hogy a közterületek fenntartásával kapcsolatos minden adat - mint az önkormányzat feladatkörébe tartozó tevékenységgel kapcsolatos adat - közérdekű adat.

Az Avtv. 19. § (1) bekezdéséből szükségszerűen következőként értékelte, hogy az önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatos ügyek fogalmába a szerződések is beletartoznak, így a közérdekű adatok nyilvánosságára vonatkozó szabályok alapján az önkormányzattal vagy hivatalával szerződést kötő természetes vagy jogi személyeknek számolnia kell azzal, hogy a szerződő partnerük státusából eredően a megkötött szerződések adatai is közérdekű adatnak minősülhetnek. Ugyanakkor az abban foglalt legfontosabb adatokat a helyi önkormányzatoknak az Avtv. 19. § (2) bekezdése alapján egyéb módon is nyilvánosságra kell hozni. Kifejtette továbbá, hogy a Fővárosi Önkormányzat vagyonáról, a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról, valamint a Budapest Főváros közigazgatási területén a járművel várakozás rendjének egységes kialakításáról, a várakozás díjáról és az üzemképtelen járművek tárolásának szabályozásáról szóló 75/2007. (XII. 28.) Főv. Kgy. rendelet és a 19/2005. (IV. 22.) Főv. Kgy. rendelet szabályai a körben egyértelműek, miszerint a közterület hasznosításával kapcsolatos minden adat közérdekű adatnak minősül így azok nyilvánosságra hozatala nem tagadható meg.

Az elutasított kérelem kapcsán hangsúlyozta, hogy a Pp. 164. § (1) bekezdése szerint a felperesnek kellett bizonyítani, miszerint a kiadni kért koncessziós szerződés létezik. Ilyen bizonyítás hiányában azonban a kérelmet el kellett utasítani. Mindemellett a jelen eljárás során az adatvédelmi szabályok szem előtt tartásával bírálta el a keresetet, így az a körülményt, hogy a parkolási tevékenység egyébként koncesszió köteles tevékenység-e vagy sem, az eljárás kereteit meghaladónak minősítette.

Az alperes védekezése körében kiemelte, miszerint az alperes nem tett nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy a felperes által kiadni kért adatok a birtokában vannak-e, illetve a kért adatok egyáltalán közérdekűnek minősülnek-e, illetve az adatok kiadását miért nem teljesítette. Nyilatkozat hiányában ezeket körülményeket az alperes által nem vitatottként értékelte.

Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az alperes terjesztett elő fellebbezést, amelyet később kiegészített. Fellebbezési kérelme az elsőfokú bíróság ítéletének a megváltoztatására és a kereset elutasítására irányult.

Előadta, hogy az Avtv. 21. § (1) bekezdésével ellentétben az elsőfokú bíróság olyan adat kiadására kötelezte, amely kiadását a felperes eredeti megkeresésében nem is kérte. Vitatta továbbá, hogy tevékenységét koncessziós szerződés alapján végzi továbbá, hogy közérdekű adatokat kezelt volna. Hivatkozása szerint közte és az önkormányzatok között elszámolási kapcsolat nincs. Ennek alátámasztására csatolta a xy és a ab között, a szerződő önkormányzatok törzsvagyonába tartozó közterületi fizető parkolóhelyek parkolás-gazdálkodási rendszerben való működtetésére kizárólagos üzemeltetői jog alapján kötött szerződés kivonatát.

A ab. céltársaságként került megalapításra, létrehozatala és működtetése kizárólag a xy és a ab. közötti üzemeltetési szerződés teljesítését szolgálja. Az üzemeltetésből befolyt bevételeket a Centrum Parkoló Rendszer Kft. a ab-nek adja át és ez a társaság számol el a befolyt bevételekkel az önkormányzat felé. Ily módon a ab a ab-től különböző jogalany, ezért a Centrum Parkoló Rendszer Kft. nem lehet az elszámolások kiadására vonatkozó felperesi követelés címzettje.

Fellebbezése kiegészítésében utalt a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 2006. január 1. napjától hatályos rendelkezéseire (153. § (1) és (4) bek.), amely alapján a gazdálkodó működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről készített beszámoló nyilvánossága törvény alapján biztosított. Így egyebek mellett az éves beszámolót, a könyvvizsgálói záradékot, az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot, a törvény szerinti határidő alatt és formában a cégbíróságnál letétbe kell helyezni. Ezek az adatok a törvény szerint nyilvánosak, azokról a cégbíróságnál bárki tájékoztatást kaphat, másolatot készíthet. Mellékletként csatolta a 2000. és 2006. közötti időszak beszámolóit.