A Fővárosi Ítélőtábla Mf.31174/2021/4. számú határozata tartozás megfizetése tárgyában. [1997. évi LXVIII. törvény (Iasz.) 95. § (2) bek., 2011. évi CXCV. törvény (Áht.) 36. § (1) bek., 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 2. § (2) bek., 81. §, 102. § (6) bek., 170. § (2) bek., 189. § (4) bek., 237. § (3) bek., 341. § (4) bek., 365. §, 370. § (1) bek., 371. § (1) bek., 380. §, 383. § (2) bek., 525. § (1) bek., 13/1994. (IX. 8.) IM rendelet 1. §, 2. §, 3. §, 4. §, 5. §, 6. §, 9. §, 10. §, 11. § (1) bek., (2) bek.] Bírók: Bicskei Ildikó, Kovács Edit, Kulisity Mária

A határozat elvi tartalma:

A munkáltató az irányadó jogszabályi rendelkezés ellenére a jutalom kifizetése kapcsán nem képzett költségvetési előirányzatot. A felperesek keresete megalapozatlan, mivel előirányzat hiányában nincs olyan összeg, amely a havonként járó céljutalom kifizetését követően felosztásra kerülhetne.

Kapcsolódó határozatok:

Budapest Környéki Törvényszék M.70657/2020/20., *Fővárosi Ítélőtábla Mf.31174/2021/4.*, Kúria Mfv.10001/2022/6., 3318/2024. (VII. 24.) AB végzés

***********

Fővárosi Ítélőtábla 2

1.Mf.31.174/2021/4-II

Fővárosi Ítélőtábla

mint másodfokú bíróság

1.Mf.31.174/2021/4.

A Fővárosi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság dr. Viszló Ügyvédi Iroda (cím9.; ügyintéző: ügyvéd neve ügyvéd) által képviselt Felperes1 (cím10) I. rendű felperesnek, Felperes2 (cím11) II. rendű felperesnek, Felperes3 (cím12) III. rendű felperesnek, Felperes4 (cím13) IV. rendű felperesnek, név (osztályvezető, bíró, Országos Bírósági Hivatal Jogi Képviseleti Osztálya) által képviselt Alperes1 (cím15) alperessel szemben, a Budapest Környéki Törvényszék 21.M.70.657/2020/20. számú közbenső ítélete ellen, az alperes 21. számú fellebbezése folytán meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság közbenső ítéletét megváltoztatja, és a felperesek keresetét elutasítja.

Az eljárási, és a fellebbezési illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság által megállapított ítéleti tényállás

[1] Az alperes az alapító okiratában meghatározott közfeladatot, az igazságszolgáltatást ellátó jogi személy, önálló központi költségvetési szerv. Az I-II-III. rendű felperesek állnak, a IV. rendű felperes 2020. január 30. napjáig állt az alperessel igazságügyi alkalmazotti jogviszonyban. Az I-II-IV. rendű felperes 2017-2018-2019. években törvényszéki végrehajtó (Alperes1i bírósági végrehajtó), a III. rendű felperes törvényszéki végrehajtó-helyettes (Alperes1i végrehajtó-helyettes) munkakörben állt az alperessel igazságügyi alkalmazotti jogviszonyban. A IV. rendű felperes igazságügyi szolgálati jogviszonya 2020. január 30. napján felmentéssel megszüntetésre került.

[2] A cég1 2019. december 18. napján indítványozta az alperes Elnökénél egyösszegű nettó 3 millió Ft-os kompenzáció kifizetését, állítva, hogy a jogszabályban előírt végrehajtói jutalmukat évek óta nem kapták meg. Az alperes Elnöke 2020. január 15. napján kelt, ügyszám3. számú válaszában kifejtette, hogy a végrehajtási jutalom összege hóközi utalással a felperesek részére az alperes költségvetésének terhére kifizetésre került. A Alperes1 költségvetésében végrehajtási jutalom-előirányzat elkülönítésére nem került sor, figyelemmel arra, hogy az irányadó jogszabályok nem határozták meg azt a minimum összeget, amelynek vonatkozásában az elkülönítéséről rendelkezni kellett volna. Tekintettel arra, hogy a végrehajtási jutalom-előirányzat elkülönítésére a fentiek szerint nem került sor, nem volt olyan fennmaradó összeg sem, amelyet szét kellett volna osztania a munkáltatónak.

Kereset és ellenkérelem

[3] A felperesek 2020. március 13. napján benyújtott keresetlevelükben végrehajtási jutalom jogcímen az alperesnél fennálló jogviszonyukra és munkateljesítményükre hivatkozva az I. rendű felperes részére 2.072.250 forint, II. rendű felperes részére 2.203.404 forint, a III. rendű felperes részére 1.910.735forint, IV. rendű felperes részére 1.637.695 forint, és kamat megfizetésére kérte kötelezni az alperest.

[4] Az alperes ellenkérelmében a felperesek keresetét vitatta, mind ténybelileg, mind jogilag, valamint hivatkozott arra, hogy az nem tartalmazott határozott kereseti kérelmet, így hiányos. Az alperes állította, hogy a peresített évekre a felperesek részére a végrehajtási jutalmat havonta, hóközi utalással maradéktalanul megfizette és évenkénti, felperesenkénti részletes kimutatást csatolt.

[5] Az alperes hivatkozott továbbá arra, hogy a felperesek nem tettek tényállítást, milyen összeg volt az előirányzatból fennmaradó összeg, amelyet fel kellett volna osztani, így e szempontból is hiányos a kereseti kérelmük.

Az elsőfokú bíróság határozata

[6] Az elsőfokú bíróság a közbenső ítéletében megállapította, hogy az I-II-III-IV. rendű felperesek 2017-2018-2019. évre a végrehajtási jutalom elszámolását követően az előirányzatból fennmaradó összeg alapján juttatásra jogosultak.

[7] Az elsőfokú bíróság ítéletének indokolása szerint a felperesek keresetlevele a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 170.§ (2) bekezdésének megfelelően a bíróság döntésére irányuló határozott összegszerű kereseti kérelmet tartalmazott, ezért az elbírálható volt. A jog fennállása körében a bíróság az összegszerűségre vonatkozó előadásokat az állítási, bizonyítási szükséghelyzetre való hivatkozásokat és bizonyítási indítványokat nem vizsgálta.

[8] Az elsőfokú ítélet jogi indokolása szerint a bírósági végrehajtási jutalomról és végrehajtási költségátalányról szóló 13/1994. (IX.8.) IM rendelet (IM rendelet) I.fejezete az 1-12-ig terjedő részében a bírósági végrehajtási jutalomról rendelkezik, amely juttatás két elemből áll: Egyrészt az IM rendelet 9.§-a szerint képzett elkülönített végrehajtási jutalom előirányzatból kifizetett, az IM rendelet 1-6. §-a szerinti juttatásból, másrészt az előirányzatból fennmaradó összegnek a külön feltételek mellett történő felosztás alapján, az IM rendelet 11.§-a szerinti juttatásból. A felperesek kereseti kérelme az utóbbi - az IM rendelet 9.§-a szerint képzett - majd a jutalom, juttatás) elszámolása után a fennmaradó összegnek a további feltételek alapján felosztandó és a naptári év végén kifizetendő juttatás megfizetésére irányult.

[9] Az elsőfokú bíróság az alperesi jogszabályi hivatkozásokat a peresített időszakban hatályos tartalmuk szerint vette figyelembe, az IM. rendelet 9-11. §-a szerinti kifizetések esedékességének időpontjaiban. Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011.(XII.31.) Korm. rendelet (Ávt.) hivatkozott végrehajtási rendelkezése az államháztartásról szóló 2011.évi CXCV. törvény (Áht.) 36.§-ára utal, amely (1) bekezdésében megjelöli más fizetési kötelezettségként a jogszabályon alapuló fizetési kötelezettséget. A (6) bekezdés szerint Kormányrendelet meghatározhatja a kötelezettségvállalás további feltételeit. Az Ávt. 51.§ (1) bekezdése az alperes hivatkozása ellenére nem általános tilalmat tartalmaz, hanem a K1103 Céljuttatás, projektprémium körében a vállalható kötelezettséget százalékos (12%) korláthoz köti.