A Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.27821/2015/6. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (KISAJÁTÍTÁSI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata ) tárgyában. Bíró: Járfás András

Kapcsolódó határozatok:

*Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.27821/2015/6.*, Kúria Kfv.37661/2016/5., 3547/2023. (XII. 21.) AB végzés

***********

Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

17.K.27.821/2015/6.

A bíróság dr. Kész Tamás ügyvéd által képviselt ...I.r. és dr. Rákosfalvy Zoltán ügyvéd által képviselt Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata (9021 Győr Városház tért 1.) II.r. felperesnek - ...jogtanácsos által képviselt Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal (9021 Győr, Árpád u. 32.) alperes ellen - kisajátítási ügyben hozott - közigazgatási határozat felülvizsgálata iránti perben - melyhez egyesítésre került a Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata felperesnek - dr. ...jogtanácsos által képviselt Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal alperes ellen K.27.069/2016. szám alatt folytatott per - meghozta a következő

k ö z b e n s ő í t é l e t e t:

A bíróság megállapítja, hogy az alperes GYB-05/253-38/2015. számú határozatával elrendelt kisajátítás jogalapja fennáll, ezért ebben a körben I.r. felperes keresetét elutasítja.

A közbenső ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s :

A bíróság a csatolt közigazgatási iratok, felperes kereseti kérelme, alperes ellenkérelme és a tárgyalás adatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:

A II.r. felperes felperes kérelmére az alperes a 2010. július 7. napján kelt GYH/796-27/2010. számú határozatával kisajátította az I.r. felperes tulajdonát képező ... hrsz. alatti ingatlan 2119 m2-es területét terület- és településrendezés, ezen belül sétány és közút kialakítása, illetve korszerűsítése céljára. A tulajdonos részére 30.089.800 Ft összegű kártalanítást állapított meg. A döntés ellen az I.r. felperes kereseti kérelmet terjesztett elő. A Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság a 30.K.27.310/2010/18. számú közbenső ítéletével megállapította, hogy az alperes határozatával elrendelt kisajátítás jogalapja fennáll, ezért az I.r. felperes keresetét elutasította.

Az I.r. felperes felülvizsgálati kérelme folytán eljáró Kúria a Kfv.III.37.562/2011/12. számú ítéletével a bíróság közbenső ítéletét hatályon kívül helyezte, egyben az alperes határozatát hatályon kívül helyezte és alperes új eljárásra kötelezte. Hivatkozott döntésében a 2007. évi CXXIII. törvény (Kstv.) 37.§ (1) bekezdés a) pontjára, mely szerint, ha a tulajdonosváltozás az ingatlannak csak egy részét érinti, akkor a tulajdonosváltozást és a földrészlet megosztását az ingatlanügyi hatóság az ingatlan-nyilvántartásban átvezeti, a földrészlet megosztásáról pedig a kisajátítási határozat rendelkezik. Ezt a rendelkezést alperes elmulasztotta, a bíróság pedig nem vette figyelembe, ugyanakkor erről a hatóság köteles rendelkezni. Egyebekben megállapította, hogy a kisajátítás jogalapja körében a bíróság döntése a jogszabályoknak megfelelt. A kisajátítási célt jogszabály határozza meg, ez egy önkormányzati rendeletben jelent meg, mely köti a feleket.

A megismételt eljárásban alperes 2012. június 11. napján hozta meg VIII-B-005/1288-6/2012. számú határozatát, melyben megjelölte a kisajátítással érintett, a megosztás alapján kialakuló területeket, és azok kisajátítását rendelet el, ugyanazon kártalanítási összeg mellett. Az I.r. felperes a döntés ellen keresetet terjesztett elő. A Győri Törvényszék a 30.K.27.183/2012/11. számú határozatával megállapította, hogy kisajátítás jogalapja fennáll, ezért az I.r. felperes keresetét elutasította.

Az I.r. felperes felülvizsgálati kérelme nyomán eljáró Kúria a Kfv.III.37.806/2012/8. számú ítéletével a bíróság közbenső ítéletét hatályon kívül helyezte, egyben az alperes határozatát hatályon kívül helyezte és alperes új eljárásra kötelezte.

Döntése indokolásában rögzítette, hogy az ingatlan megosztásáról az alperes továbbra sem döntött jogszerűen. A kisajátítás jogalapja körében utalt a Kstv.2.§ c) pontjában foglalt terület- és településrendezés kisajátítási célra. A kisajátítás céljait az önkormányzat rendelete, mint jogszabály rendezi. Ez az érintett feleket köti. Ugyanakkor, amennyiben a tényállás megváltozott és az önkormányzat rendeletében foglalt kisajátítási célok megvalósítása már nem lehetséges, úgy vizsgálni kell, hogy az ingatlan kisajátítására sor kerülhet-e. Hivatkozott a Kstv.35.§ (1) bekezdésére, mely alapján az ingatlan csak a kérelemben megjelölt célra használható fel, ezt az eljárás során vizsgálni kell.

A megismételt eljárásban hozott GYB-05/101-43/2014. számú alperesi határozatot a Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a 16.K.27.310/2014/8. számú ítéletével hatályon kívül helyezte és alperest új eljárásra kötelezte, tekintettel arra, hogy alperes a megismételt eljárásban hozott határozatában a kártalanítás összegéről nem rendelkezett. Az új eljárás kapcsán előírta a hatóság számára, hogy a Kúria iránymutatásának megfelelő, eljárásjogilag jogszerű határozatot hozzon.

Ezt követően hozta jelen eljárásban alperes a GYB-05/253-38/2015. számú döntését, melyben a II.r. felperes kisajátítási kérelmének helyt adott. Rendelkezett a ...hrsz.-ú ingatlan ...hrsz.-ú és .... hrsz.-ú ingatlanra történő megosztásáról. Rögzítette, hogy a ...hrsz.-ú ingatlant terület- és településrendezés közérdekű célra kisajátítja, a kártalanítás összegét 80.049.463 Ft + Áfa összegben határozta meg. Indokolásában utalt a Kstv.2.§ c) pontjában, 3.§ (1) bekezdésében, 4.§ (1) bekezdés c) pontjában írt feltételek fennálltára.

A határozat ellen előterjesztett keresetében I.r. felperes az alperes határozatának hatályon kívül helyezését kérte. A határozatot mind jogalapjában, mint összegszerűségében vitatta.

A jogalap körében előadta, hogy a II.r. felperes eredeti kisajátítási kérelmében három célt jelölt meg: az alsó rakparti parkolóhoz való lejutást biztosító átjárás; a ... rkp. előtti út szélesítése; valamint sétány kialakítása.

A fenti célok nem valósultak meg. A II.r. felperes az alsó rakparton egy komplett közforgalmi utat kivitelezett, a műszaki leírás szerint parkoló beruházás nélkül. A közforgalmi út kiépítése miatt a .. rkp. előtti út szélesítése ugyancsak meghiúsult. II.r. felperes magatartása ezért a Kstv.35.§ (1) bekezdésébe ütközik. Az ingatlan nem a kérelemben megjelölt kisajátítási célokra került felhasználásra, így az ingatlant kisajátítani nem lehet. Hivatkozott e körben az Alaptörvény XIII. cikk (2) bekezdésére, a Kstv. 1.§ (1) bekezdésére.

A sétány kapcsán kiemelte, hogy ebből a célból nem indokolt a kisajátítás, ugyanis sétálni az állam tulajdonát képező, mellvédvonal mellett kialakított, burkolt felületen eddig is lehetett, semmi nem indokolja több tíz méteres sétány kialakítását, a gyalogos forgalom megvalósítása legfeljebb 2 méter szélességű járdán is lehetséges.