435/2007. (X. 24.) OVB határozat
országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő íve hitelesítésének megtagadásáról
Az Országos Választási Bizottság a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124/A. § (3) bekezdésének b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva a dr. Semjén Zsolt, a dr. Navracsics Tibor és a Fidesz -Magyar Polgári Szövetség, valamint a Kereszténydemokrata Néppárt országgyűlési képviselőcsoportjainak további 151 országgyűlési képviselője által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következő
határozatot:
Az Országos Választási Bizottság az országos népszavazásra javasolt konkrét kérdés hitelesítését megtagadja.
A határozat ellen - a Magyar Közlönyben való közzétételét követő 15 napon belül - az Alkotmánybírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál (1051 Budapest, Roosevelt tér 1-3.; levélcím: 1903 Budapest, Pf. 314; fax: 06-1-441-1729) .
Indokolás
I.
A beadványozók 2007. október 15-én az alábbi, országos népszavazásra javasolt kérdést nyújtották be az Országos Választási Bizottsághoz hitelesítés céljából:
"Egyetért-e Ön azzal, hogy törvény tiltsa meg politikai hirdetés sajtó és szabadtéri reklámhordozó útján történő közzétételét? "
Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 13. §-ának (1) bekezdése alapján a népszavazásra feltenni kívánt konkrét kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelműen lehessen válaszolni. Nem egyértelmű a kérdés akkor sem, ha nem állapítható meg, hogy a törvényalkotót az eredményes népszavazás alapján milyen tartalmú jogalkotási kötelezettség terheli, és ezt milyen eljárási rendben köteles teljesíteni. A vizsgált kezdeményezés így nem tekinthető egyértelműnek, mert a kérdés egy egyszerű többséggel elfogadható törvényre utal, azonban tárgya alapján több olyan kérdést érint - sajtószabadság, a véleménynyilvánítás szabadsága, a pártok működése -, amelyek csak kétharmados többséggel elfogadott törvénnyel szabályozhatók.
Az Országos Választási Bizottság megállapítja továbbá, hogy a kezdeményezés azért sem felel meg az egyértelműség követelményének, mert több olyan fogalmat használ, amelyek közkeletű értelmezése jelentősen eltér a jogszabályi meghatározásoktól. Így a sajtó fogalma, illetve a politikai hirdetés meghatározása. Ezek a fogalmak jogi definíciójuk alapján lényegesen szélesebb kört fednek le, mint a köznapi értelemben vett "sajtó" és "politikai hirdetés" fogalmak. Ennek alapján a választópolgároknak a kezdeményezést támogató "IGEN" szavazata, illetve az e mögött lévő választói akarata nagy valószínűséggel nem ugyanazt a tárgykört fedi, mint amelyet az Országgyűlésnek az eredményes népszavazás alapján újra kell szabályoznia. A "politikai hirdetés sajtó és szabadtéri reklámhordozó útján történő közzététele" megfogalmazás sem értelmezhető egyértelműen a jogalkotó számára, hiszen a "politikai hirdetés" fogalom jelenleg jogilag csak az elektronikus sajtó esetében rögzített, az írott sajtó és a szabadtéri reklámhordozók esetében nincs meghatározva, mi számít "politikai hirdetésnek".
Az Országos Választási Bizottság álláspontja szerint a kérdés alapján tartott eredményes népszavazás - tekintettel arra, hogy a sajtóról szóló 1986. évi II. törvény a "sajtó" fogalma alá vonja mind az írott sajtót, mind az elektronikus médiát, és hogy a "politikai hirdetés" fogalma is igen tágan értelmezhető - gyakorlatilag a politikai tartalmú tömegkommunikáció betiltására kötelezné az Országgyűlést. Ezzel a kezdeményezés részben alkotmányellenes, részben lehetetlen célra irányul, így hitelesítése ezen okból sem lehetséges.
II.
A határozat az Nsztv. 9. §-ának (2) bekezdésén, 10. §-ának c) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. §-ának (1) bekezdésén alapul.
Dr. Szigeti Péter s. k.,
az Országos Választási Bizottság elnöke