A Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság M.19/2014/51. számú határozata munkáltató egészségsértése miatti kárfelelősség tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 81. §, 233. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 42. §, 1992. évi XXII. törvény (Mt.) 174. §, 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) 3. §, 5. §, 6. §, 2012. évi LXXXVI. törvény (Mth.) 10. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §] Bíró: Jászai Julianna

Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

3.M.19/2014/51. szám

A dr. Marsi Edit ügyvéd (4400 Nyíregyháza, Nyírfa tér 2. szám) által képvisel(t felperes neve és címe) felperesnek - a dr. Simon József jogtanácsos által képviselt (alperes neve és címe) alperes ellen a munkáltató egészségsértés miatti kárfelelőssége iránt indított perében a bíróság az alulírott napon meghozta, és nyilvánosan kihirdette az alábbi

Í T É L E T E T:

A bíróság az alperest arra kötelezi, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 151 929 (egyszázötvenegyezer-kilencszázhuszonkilenc) forint kártérítést, és annak 2013. február 15-től a kifizetés napjáig járó törvényes kamatát, továbbá 300 000 (háromszázezer) forint nem vagyoni kártérítést, és annak 2013. szeptember 18-tól a kifizetés napjáig járó törvényes kamatát a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal számítva,

továbbá 2015. október 1-től minden év október 1-ig terjedő időre évi 62 457 (hatvankettőezer-négyszázötvenhét) forint járadékot, amit a tárgyévben legkésőbb október 15-ig kell megfizetnie.

Ezt meghaladóan a kereseti kérelmet elutasítja.

Köteles a felperes 15 napon belül megfizetni az alperesnek 173 481 (egyszázhetvenháromezer-négyszáznyolcvanegy) forint részperköltséget.

Az alperes köteles megfizetni az államnak - az adóhatóság külön felhívására, az ott írt módon és időben - 40 900 (negyvenezer-kilencszáz) forint illetéket, míg a további 115 800 (egyszáztizenötezer-nyolcszáz) forint illetéket és állam által előlegezett költséget az állam viseli.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Nyíregyházi Törvényszékhez címzett, de a Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz három példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye.

A bíróság tájékoztatja a feleket, hogy amennyiben a fellebbezési határidő lejárta előtt közösen kérik, a másodfokú bíróság a fellebbezésüket tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha az csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére, vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték, vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, csak az előzetes végrehajthatósággal, vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, vagy csak az ítélet indokolása ellen irányul.

I N D O K O L Á S:

A felperesi képviselő a többször módosított kereseti kérelmében a felperes munkavégzés közben elszenvedett balesetével összefüggésben lévő jobb szem eltávolításával kapcsolatban 2 960 000 forint nem vagyoni kártérítés, és annak 2013. szeptember 18-tól számított kamata megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Egyösszegű lejárt vagyoni kártérítés címén a szemvizsgálatokra való utazás folytán 44 400 forint, szemcsepp költségek címén 60 612 forint, háromszori Budapestre oda-vissza utazás címén 38 190 forint, a műszem áraként 8 727 forint, mindösszesen 151 929 forint kártérítés megfizetésére kérte kötelezni az alperest, és ennek 2010. október 25-től az ítélethozatalig középarányosan számított kamatára is igényt tartott. Ez utóbbi igény a 2010. október 1-től az ítélethozatalig terjedő időre vonatkozik.

Kérte ugyanakkor az alperest kötelezni arra, hogy 2015. október 1-től minden év október 1-ig terjedő időre évi 66 457 forint járadékot fizessen meg a részére. Ez évi szinten a tiszavasvári-debreceni ötszöri oda-vissza utazás címén 16 000 forintot, szemcseppek címén évi 29 000 forintot, egyszeri Budapestre oda-vissza utazás költsége címén 12 730 forintot, műszem áraként 8 727 forintot, mindösszesen 66 457 forintot tesz ki.

A különleges személyi adatsérelem miatt az alperest további 100 000 forint nem vagyoni kártérítés megfizetésére is kérte kötelezni, mivel a felperes személyi adatait jogosulatlanul használta - ennek 2013. november 8-tól számított kamatával.

Kérte egyben az alperest perköltség megfizetésre is kötelezni. A perköltséget az idevonatkozó IM rendelet alapján igényelte azzal, hogy ÁFA körbe tartozik.

Az eredeti kereseti igény 5 841 200 forintot tett ki.

Az alperesi képviselő a nem vagyoni kárigény elutasítását kérte mindkét nem vagyoni igény tekintetében.

A lejárt követelések vonatkozásában - ami a 2010. október 25-től az ítélethozatalig terjedő igényt foglalja magában - a felperes által érvényesíteni kívánt összesen 151 929 forinttal szemben az alperes 129 389 forintot ismert el (49. sz. jegyzőkönyv).

Míg a 2015. október 1. napjától minden év október 15. napjáig fizetendő évi 66 475 járadék tekintetében elutasítást kért. Úgy nyilatkozott, hogy amennyiben a szemvizsgálatokra utazás, évi egyszeri Budapestre utazás, és a jobb szemre felírt szemcseppekkel kapcsolatos számlákat a felperes bemutatja, azokat a kiadásokat hajlandóak kifizetni a részére.

Véleménye szerint a 2015. október 1-től évi járadékként követelt felperesi összeg egyértelműen nem nyert bizonyítást, tekintettel arra, hogy a szemcseppek költségére vonatkozóan a felperes a számlákat nem tudta csatolni. Ennek hiányában nem bizonyított az, hogy részére évi szinten 66 457 forint kiadása merülne fel a jobb szemével kapcsolatos szemvizsgálatokra, műszemmel kapcsolatos ellenőrzésre utazással, illetőleg az erre a szemre felírt szemcseppekkel kapcsolatos kiadás fejében, melyből a felperes évi 29 000 forint szemcsepp költséget jelölt meg.

Majd a járadékigény tekintetében utóbb úgy nyilatkozott, hogy a Tiszavasvári-Debrecen utazási költségeit évi 5x3 200 forint összegben, az évi egyszeri budapesti utazásra költséget 12 730 forint összegben, míg az évenkénti cserére szoruló műszem árát 8 727 forint összegben elfogadja. A szemcseppek vonatkozásában pedig elismerése szerint évente 20 000-30 000 forint körüli kiadás a reális.

Kérte egyben a felperes perköltségben való marasztalását is. A perköltséget az idevonatkozó IM rendelet alapján igényelte azzal, hogy ÁFA körbe tartozik.

A peres felek között korábban folyamatban volt perben hozott 6.M.192/2009/7. sz. ítélet megállapította, hogy a felperesnek az 1972. február 24. napján bekövetkezett balesetével okozati összefüggésben álló jobb szeme teljes vaksága vonatkozásában a három éves elévülési időt a vakság 2004. szeptember 16-i diagnosztizálásától kell számítani, addig az elévülés nyugodott.

A korábbi perben a felperes a nem vagyoni kárigényét 2005. november 14-én, a vagyoni igényét 2004. szeptember 22-én és 2005. november 14-én terjesztette elő.

Az igény érvényesítésére irányuló írásbeli felszólítás, illetve az igénynek a bíróság előtti érvényesítése az elévülést megszakította. Az elévülés megszakadása, illetve az elévülés megszakítását előidéző eljárás jogerős befejezése után - ami 2009. június 18-án történt - az elévülési idő újra kezdődött.

Ezt követően a felperes 2013. október 24-én küldött az alperesnek kárigény bejelentést. A három éves elévülési időre tekintettel a perbeli igényét 2010. október 24-re visszamenően érvényesítheti. A jobb szemének eltávolító műtéte 2013. szeptember 18-án történt, és 2013. október 28-tól viseli a tartós műszemet.