62007TJ0063_SUM[1]

A Törvényszék (kibővített hatodik tanács) 2010. március 17-i ítélete. Mäurer + Wirtz GmbH & Co. KG kontra Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM). Közösségi védjegy - Felszólalási eljárás - A tosca de FEDEOLIVA közösségi ábrás védjegy bejelentése - TOSCA korábbi nemzeti és közösségi szóvédjegyek - Viszonylagos kizáró okok - Érvelés figyelmen kívül hagyása - A 40/94/EK rendelet 74. cikkének (1) bekezdése (jelenleg a 207/2009/EK rendelet 76. cikkének (1) bekezdése). T-63/07. sz. ügy

T-63/07. sz. ügy

Mäurer + Wirtz GmbH & Co. KG

kontra

Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM)

"Közösségi védjegy - Felszólalási eljárás - A tosca de FEDEOLIVA közösségi ábrás védjegy bejelentése - TOSCA korábbi nemzeti és közösségi szóvédjegyek - Viszonylagos kizáró okok - Érvelés figyelmen kívül hagyása - A 40/94/EK rendelet 74. cikkének (1) bekezdése (jelenleg a 207/2009/EK rendelet 76. cikkének (1) bekezdése)"

Az ítélet összefoglalása

1. Közösségi védjegy - Fellebbezési eljárás - A közösségi bírósághoz benyújtott kereset - Fellebbezési tanács felszólalási eljárás során hozott határozatának jogszerűsége - Új jogi vagy ténybeli elemekre való hivatkozással történő vitatás - Megengedhetetlenség

(40/94 tanácsi rendelet, 63. cikk és 74. cikk, (1) bekezdés)

2. Közösségi védjegy - Eljárási rendelkezések - Felszólalási eljárás - A felhozott jogalapokra korlátozódó vizsgálat - A korábbi védjegy megkülönböztető képességének vagy jó hírnevének sérelme

(40/94 tanácsi rendelet, 74. cikk)

3. Közösségi védjegy - A közösségi védjegy meghatározása és megszerzése - Viszonylagos kizáró okok - Azonos vagy hasonló, jó hírnévvel rendelkező korábbi védjegy jogosultja általi felszólalás - Nem hasonló termékekre és szolgáltatásokra is kiterjesztett jó hírnévvel rendelkező korábbi védjegy védelme

(40/94 tanácsi rendelet, 8. cikk, (5) bekezdés)

1. A közösségi védjegyről szóló 40/94 rendelet 74. cikkének (1) bekezdése értelmében a lajstromozás viszonylagos kizáró okaival összefüggő eljárásban az OHIM a vizsgálat során a felek által előterjesztett tényálláshoz, bizonyítékokhoz és érvekhez, valamint a kérelem szerinti igényekhez kötve van. Következésképpen a lajstromozás viszonylagos kizáró okai vonatkozásában a Törvényszék előtt hivatkozott azon jogi és ténybeli elemek, amelyeket nem ismertettek a fellebbezési tanács előtt, nem érinthetik az érintett tanács határozatának jogszerűségét.

Következésképpen az OHIM fellebbezési tanácsai által hozott határozatok jogszerűségének vizsgálata során, amely a hivatkozott rendelet 63. cikkénél fogva a Törvényszék feladatkörébe tartozik, a Törvényszék előtt hivatkozott ténybeli és jogi elemeket, amelyeket korábban nem terjesztettek a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) fórumai elé, a fellebbezési tanács határozata jogszerűségének megállapításakor nem lehet vizsgálni, és így azokat elfogadhatatlannak kell minősíteni.

(vö. 22-23. pont)

2. A felperes ugyanis azzal, hogy a felszólalási irat 95. rovatát kipipálta, jelezte azt, hogy a felszólalása azon a meggyőződésen alapul, hogy a bejelentett védjegy tisztességtelenül kihasználja vagy sérti a korábbi védjegyek megkülönböztető képességét vagy jó hírnevét.

A fellebbezési tanács előtti eljárásban előterjesztett érv, amely szerint a bejelentett védjegy használata megkárosítaná a korábbi védjegyek jó hírnevét, mivel a vásárlóközönség ezentúl nem kapcsolná össze a felszólaló áruit a védjegyeivel, arra korlátozódik, hogy olyan elemet kíván megfogalmazni, amelyet már a felszólalási irat benyújtásakor felhozott. Következésképpen az ilyen előterjesztett érv legfeljebb a korábbi védjegyeknek okozott sérelem jellegét pontosítja, nevezetesen ami a felszólaló szerint a védjegyek jó hírnevének megkárosításában jelentkezik, és ezt röviden meg is indokolja azzal, hogy a vásárlóközönség ezentúl nem kapcsolná össze az áruit a védjegyeivel.

Ebben a vonatkozásban a viszonylagos kizáró ok vagy bármely - a felek kérelmeinek alátámasztására felhívott - más rendelkezés alkalmazási szempontjai természetesen a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) által vizsgált jogi hivatkozások részét képezik. Márpedig a felszólaló érvelése csupán arra irányul, hogy a közösségi védjegyről szóló 40/94 rendelet 8. cikkének (5) bekezdésében foglalt feltételek teljesülnek, és ezt röviden meg is indokolja azzal, hogy a vásárlóközönség ezentúl nem kapcsolná össze a korábbi védjegyeket az általuk jelölt árukkal.

A felszólalásnak a felszólaló által a felszólalási osztály előtt előadott indokolására tekintettel, ez az érv csupán az állítólagos sérelem jellegének pontosítására irányul, és erre vonatkozó indokolást ad elő, és nem egészíti ki a felszólalást az említett rendelet 74. cikkének (2) bekezdése értelmében vett új ténybeli elemmel.

Következésképpen a fellebbezési tanács tévesen alkalmazta a jogot, amikor az említett érvet, amely a bejelentett védjegy lajstromozásával szembeni felszólalás által a 40/94 rendelet 8. cikkének (5) bekezdése alapján elhárítani kívánt sérelem jellegének és okának tisztázására irányul, a 40/94 rendelet 74. cikkének (2) bekezdése értelmében újonnan hivatkozott ténybeli elemnek minősítette, és mint elfogadhatatlant, elutasította. A fellebbezési tanácsnak az említett rendelet 74. cikke (1) bekezdésének megfelelően figyelembe kellett volna vennie az érvet.

(vö. 31-36. pont)

3. Az hogy a felszólalónak, aki a közösségi védjegyről szóló 40/94 rendelet 8. cikkének (5) bekezdésében foglalt viszonylagos kizáró okot szeretné érvényesíteni, a korábbi védjegyek bejelentett védjegy által történő tisztességtelen kihasználásának vagy sérelmének jövőbeni, nem csupán feltételezett veszélyére mennyiben kell hivatkoznia, és azt mennyiben kell bizonyítania, attól függően változik, hogy a bejelentett védjegy első látásra alkalmasnak tűnik-e arra, hogy az ebben a rendelkezésben foglalt veszélyek valamelyikét előidézze.

Lehetséges ugyanis - különösen olyan felszólalás esetében, amely valamely, kiemelkedően jó hírnévvel rendelkező védjegyen alapul -, hogy a korábbi védjegy bejelentett védjegy által történő tisztességtelen kihasználásának vagy sérelmének jövőbeni, nem csupán feltételezett veszélyének valószínűsége annyira nyilvánvaló, hogy a felszólalónak nem is kell e célból más ténybeli elemre hivatkoznia, és azt bizonyítania. Ugyanakkor az is lehetséges, hogy a bejelentett védjegy első látásra nem tűnik alkalmasnak arra, hogy a korábbi, jó hírnévvel rendelkező védjegy tekintetében a 40/94 rendelet 8. cikkének (5) bekezdésében foglalt veszélyek valamelyikét előidézze, annak ellenére, hogy ez utóbbival azonos vagy ahhoz hasonló, amely esetben a tisztességtelen kihasználás vagy a sérelem ilyen jövőbeni, nem csupán feltételezett veszélyét más elemek segítségével kell alátámasztani, amelyek előterjesztése és bizonyítása a felszólaló feladata.

(vö. 39-40. pont)

A TÖRVÉNYSZÉK ÍTÉLETE (kibővített hatodik tanács)

2010. március 17.(*)

"Közösségi védjegy - Felszólalási eljárás - A tosca de FEDEOLIVA közösségi ábrás védjegy bejelentése - TOSCA korábbi nemzeti és közösségi szóvédjegyek - Viszonylagos kizáró okok - Érvelés figyelmen kívül hagyása - A 40/94/EK rendelet 74. cikkének (1) bekezdése (jelenleg a 207/2009/EK rendelet 76. cikkének (1) bekezdése)"

A T-63/07. sz. ügyben,

a Mäurer + Wirtz GmbH & Co. KG (székhelye: Stolberg [Németország], képviseli: D. Eickemeier ügyvéd)

felperesnek

a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) (képviseli: D. Botis, meghatalmazotti minőségben)

alperes ellen,

a másik fél a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) fellebbezési tanácsa előtti eljárásban:

az Exportaciones Aceiteras Fedeoliva, AIE (székhelye: Jaén [Spanyolország]),

a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) második fellebbezési tanácsának a Mülhens GmbH & Co. KG és az Exportaciones Aceiteras Fedeoliva, AIE közötti felszólalási eljárásra vonatkozó, 2006. december 18-án hozott határozatával (R 761/2006-2. sz. ügy) szemben benyújtott kereset tárgyában,

A TÖRVÉNYSZÉK (kibővített hatodik tanács),

tagjai: A. W. H. Meij elnök (előadó), V. Vadapalas, I. Labucka, N. Wahl és L. Truchot bírák,

hivatalvezető: N. Rosner tanácsos,

tekintettel a Törvényszék Hivatalához 2007. március 1-jén benyújtott keresetlevélre,

tekintettel a Törvényszék Hivatalához 2007. június 20-án benyújtott válaszbeadványra,

tekintettel a Mäurer + Wirtz GmbH & Co. KG perből való elbocsátását és helyette a Mülhens GmbH & Co. KG megidézését engedélyező, 2009. március 30-i végzésre,

tekintettel arra, hogy T. Tchipev bíró akadályoztatása miatt a tanács kiegészítése céljából I. Labucka bírát jelölték ki,

a 2009. június 11-i tárgyalást követően,

meghozta a következő

Ítéletet

A jogvita előzményei

1 2003. október 29-én az Exportaciones Aceiteras Fedeoliva, AIE a közösségi védjegyről szóló, 1993. december 20-i 40/94/EK módosított tanácsi rendelet (HL 1994. L 11., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 17. fejezet, 1. kötet, 146. o.) (helyébe lépett a közösségi védjegyről szóló, 2009. február 26-i 207/2009/EK tanácsi rendelet [HL L 78., 1. o.]) alapján közösségi védjegy lajstromozása iránti kérelmet nyújtott be a Belső Piaci Harmonizációs Hivatalhoz (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM).

2 A lajstromoztatni kívánt védjegy a következő ábrás megjelölés volt:

KÉP HIÁNYZIK

3 A bejelentést a védjegyekkel ellátható termékek és szolgáltatások nemzetközi osztályozására vonatkozó, felülvizsgált és módosított, 1957. június 15-i Nizzai Megállapodás szerinti 16., 29., 35 és 39. osztályba tartozó áruk és szolgáltatások vonatkozásában tették, az egyes osztályok vonatkozásában a következő leírással:

- 16. osztály: "Papír, karton és ezen anyagokból készült termékek, amelyek nem tartoznak más osztályokba; nyomdaipari termékek; könyvkötészeti anyagok; fényképek; papíripari cikkek; papíripari vagy háztartási ragasztóanyagok; anyagok művészek részére; ecsetek; írógépek és irodai cikkek (bútorok kivételével); tanítási és oktatási anyagok (készülékek kivételével); csomagolásra szolgáló műanyagok (amelyek nem tartoznak más osztályokba); nyomdabetűk; klisék és nyomdai klisék";

- 29. osztály: "étkezési olajok, különösen olívaolaj";

- 35. osztály: "reklámozás, kereskedelmi ügyletek, kereskedelmi adminisztráció, import-export, franchise-rendszerben működő kereskedelmi vállalkozás működtetésében és igazgatásában való segítségnyújtás; kereskedelmi egységekben és interneten keresztül nyújtott kiskereskedelmi szolgáltatások; promóciós szolgáltatások és termékképviselet";

- 39. osztály: "Szállítás; áruk csomagolása és raktározása; utazásszervezés".

4 A védjegybejelentést a Közösségi Védjegyértesítő 2004. október 11-i 41/2004. számában tették közzé.

5 2005. január 7-én a Mülhens GmbH & Co. KG a 40/94 rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja és (5) bekezdése (jelenleg a 207/2009 rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja és (5) bekezdése) alapján felszólalást tett a bejelentett védjegy lajstromozásával szemben.

6 Felszólalása alátámasztásául a Mülhens a következő korábbi védjegyek lajstromozására hivatkozott:

- a 2001. február 16-án "illatszerek, illóolajok, kozmetikai cikkek, fogkrémek, szappanok" vonatkozásában 90852. számon lajstromozott TOSCA közösségi szóvédjegy;

- az 1907. október 26-án "szilárd és por alapú toalett- és pipereszappanok, illatszerek, kölnivíz, lanolin, kozmetikai kenőcsök, sminktermékek, púderek, hajápoló olajok, hajszeszek, fejbőrápoló készítmények, fog- és szájápolási eszközök, bőr- és szakállápoló eszközök, hajfestékek, illatzsákok, fog- és körömkefék, fürdősók" vonatkozásában 102194. számon lajstromozott TOSCA német szóvédjegy;

- az 1921. január 10-én "kozmetikai készítmények, különösen illatszerkészítmények" vonatkozásában 258495. számon lajstromozott TOSCA német szóvédjegy;

- az 1923. május 7-én "szilárd és por alapú toalett- és pipereszappanok, illatszerek, kölnivíz, lanolin, kozmetikai kenőcsök, sminktermékek, púderek, hajápoló olajok, hajszeszek, fejbőrápoló készítmények, fog- és szájápolási eszközök, bőr- és szakállápoló eszközök, hajfestékek, illatzsákok, fog- és körömkefék, fürdősók" vonatkozásában 301590. számon lajstromozott TOSCA német szóvédjegy;

- az 1983. május 13-án "illatszerek, illóolajok, kozmetikai cikkek, szappanok, fogkrémek, hajszeszek, egészségügyi célra használt vegyi termékek, fertőtlenítő szerek" vonatkozásában1048297. számon lajstromozott TOSCA német szóvédjegy;

- a "parfüm, toalettvíz, kölnivíz, testápoló, pipereszappanok, tusfürdő, dezodorok, hintőpor" vonatkozásában Németországban használt TOSCA közismert védjegy.

7 A felszólalást különösen a "parfüm, toalettvíz, kölnivíz, testápoló, pipereszappanok, tusfürdő, dezodorok, hintőpor" árukra alapították, amelyek vonatkozásában a Mülhens a korábbi védjegyek jó hírnevére hivatkozott, és a felszólalás a védjegybejelentésben megjelölt valamennyi áru és szolgáltatás ellen irányult.

8 2006. április 10-én a felszólalási osztály teljes egészében elutasította a felszólalást azzal az indokolással, hogy egyrészt az ütköző védjegyekkel érintett áruk és szolgáltatások egyértelműen különbözőek, ami kizárja a 40/94 rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti összetéveszthetőséget, másrészt pedig a felperes nem terjesztett elő annak alátámasztására szolgáló tényeket, bizonyítékokat és érveket, hogy a bejelentett védjegy használata a 40/94 rendelet 8. cikkének (5) bekezdése értelmében sértené vagy tisztességtelenül kihasználná a korábbi védjegyek megkülönböztető képességét vagy jó hírnevét.

9 2006. május 31-én a Mülhens a felszólalási osztály határozatával szemben fellebbezést nyújtott be az OHIM-hoz.

10 A fellebbezési tanács 2006. december 18-i határozatával (a továbbiakban: megtámadott határozat) elutasította a fellebbezést. Először is helybenhagyta a felszólalási osztály arra vonatkozó értékelését, hogy az ütköző védjegyekkel érintett áruk és szolgáltatások egyértelműen különbözőek, és így nem állhat fenn a 40/94 rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében vett összetévesztés veszélye. A fellebbezési tanács ezután elutasította a felszólalást, amennyiben az a 40/94 rendelet 8. cikkének (5) bekezdésén alapult, azzal az indokolással, hogy a Mülhens kizárólag a TOSCA korábbi védjegyek németországi jó hírnevének alátámasztására terjesztett elő érveket és bizonyítékokat, arra vonatkozóan viszont nem, hogy a bejelentett védjegy alapos ok nélkül történő használata tisztességtelenül kihasználná vagy sértené a korábbi védjegyek megkülönböztető képességét vagy jó hírnevét. A fellebbezési tanács ezenkívül elutasította a Mülhens arra vonatkozó érvét, miszerint a korábbi védjegyek megkülönböztető képességének csökkenése miatt fennáll a felhígulás veszélye, mivel ezt az érvet első ízben a fellebbezési tanács előtti eljárásban terjesztették elő.

A felek kérelmei

11 A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

- helyezze hatályon kívül a megtámadott határozatot;

- utasítsa el a közösségi védjegybejelentést;

- az OHIM-ot kötelezze a költségek viselésére.

12 Az OHIM azt kéri, hogy a Törvényszék:

- utasítsa el a keresetet;

- a felperest kötelezze a költségek viselésére.

A jogkérdésről

A második kereseti kérelem elfogadhatóságáról

13 A felperes második kereseti kérelme arra irányul, hogy a Törvényszék utasítsa el a közösségi védjegybejelentést.

14 E tekintetben, mivel a felperes ezen kérelmét úgy kell értelmezni, mint amely lényegében arra irányul, hogy a Törvényszék kötelezze az OHIM-ot a közösségi védjegybejelentés elutasítására, rá kell mutatni arra, hogy a 40/94 rendelet 63. cikkének (6) bekezdése (jelenleg a 207/2009 rendelet 65. cikkének (6) bekezdése) alapján az OHIM köteles megtenni az uniós bíróság ítéletének végrehajtásához szükséges intézkedéseket. Ennélfogva a Törvényszék nem utasíthatja az OHIM-ot. Ez utóbbi kötelessége ugyanis, hogy a Törvényszék ítéleteinek rendelkező részéből és indokolásából levonja a következtetéseket (lásd a Törvényszék T-164/003. sz., Ampafrance kontra OHIM - Johnson & Johnson [monBeBé] ügyben 2005. április 21-én hozott ítéletének [EBHT 2005., II-1401. o.] 24. pontját és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlatot).

15 Ezt a második kereseti kérelmet ezért elfogadhatatlannak kell nyilvánítani.

Az ügy érdeméről

16 A felperes lényegében három jogalapra hivatkozik: az első jogalapot a 40/94 rendelet 43. cikke (1) bekezdésének, 73. cikkének és 74. cikke (1) és (2) bekezdésének (jelenleg a 207/2009 rendelet 42. cikkének (1) bekezdése, 75. cikke, illetve 76. cikkének (1) és (2) bekezdése) megsértésére alapítja, a második jogalapot a 40/94 rendelet 8. cikke (5) bekezdésének megsértésére, a harmadik jogalapot pedig a 40/94 rendelet 8. cikke (1) bekezdése b) pontjának megsértésére.

17 A Törvényszék úgy véli, hogy elsőként a harmadik jogalapot kell megvizsgálni.

A 40/94 rendelet 8. cikke (1) bekezdése b) pontjának megsértésére alapított harmadik jogalapról

- A felek érvei

18 A felperes előadja, hogy az ütköző védjegyekkel érintett áruk és szolgáltatások részben azonosak, mivel egyrészt az olívaolajat gyakran használják kozmetikai célokra a 29. osztályba tartozó tusfürdőkben és samponokban, másrészt pedig ezeknek az áruknak a csomagolásán a korábbi védjegyekkel érintett megjelölés szerepel, és így meg kell állapítani a 39. osztályba tartozó "áruk csomagolása és raktározása" szolgáltatásokkal fennálló hasonlóságot.

19 A felperes arra is hivatkozik, hogy fennáll az összetévesztés veszélye, és úgy véli, hogy az átlagos fogyasztó azt gondolhatja, hogy a védjegybejelentéssel érintett áruk és az ő árui ugyanattól a vállalkozástól származnak.

20 Az OHIM vitatja a felperes érveit.

- A Törvényszék álláspontja

21 Ahogyan arra a fellebbezési tanács a megtámadott határozat 16. pontjában rámutatott, a felperes az előtte folyamatban volt eljárás során nem terjesztett elő a felszólalási osztály határozata azon részének megtámadására irányuló érvet, amelyben az elutasította a 40/94 rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontjára alapított felszólalást.

22 Márpedig a 40/94 rendelet 74. cikkének (1) bekezdése értelmében a lajstromozás viszonylagos kizáró okaival összefüggő eljárásban az OHIM a vizsgálat során a felek által előterjesztett tényálláshoz, bizonyítékokhoz és érvekhez, valamint a kérelem szerinti igényekhez van kötve. Következésképpen a lajstromozás viszonylagos kizáró okai vonatkozásában a Törvényszék előtt hivatkozott azon jogi és ténybeli elemek, amelyeket előzőleg nem ismertettek a fellebbezési tanács előtt, nem befolyásolhatják a fellebbezési tanács határozatának jogszerűségét (a Bíróság C-29/05. P. sz., OHIM kontra Kaul ügyben 2007. március 13-án hozott ítéletének [EBHT 2007., I-2213. o.] 54. pontja és a Törvényszék T-169/02. sz., Cervecería Modelo kontra OHIM - Modelo Continente Hipermercados [NEGRA MODELO] ügyben 2005. február 15-én hozott ítéletének [EBHT 2005., II-505. o.] 22. pontja).

23 Következésképpen a fellebbezési tanácsok által hozott határozatok jogszerűségének vizsgálata során, amely a 40/94 rendelet 63. cikkénél fogva a Törvényszék feladatkörébe tartozik, a Törvényszék előtt hivatkozott azon jogi és ténybeli elemeket, amelyeket előzőleg nem ismertettek az OHIM fórumai előtt, a fellebbezési tanács határozata jogszerűségének megállapításakor nem lehet vizsgálni, és így azokat elfogadhatatlannak kell minősíteni (a fent hivatkozott NEGRA MODELO ügyben hozott ítélet 22. és 23. pontja).

24 Mivel a felperes a fellebbezési tanács előtt nem terjesztett elő olyan érvet a fellebbezése alátámasztására, amely a 40/94 rendelet 8. cikke (1) bekezdése b) pontjának alkalmazására vonatkozóan a felszólalási osztály határozata megalapozottságát vitatta volna, a jelen jogalapot, mint elfogadhatatlant, el kell utasítani.

A 40/94 rendelet 43. cikke (1) bekezdésének, 73. cikkének és 74. cikke (1) és (2) bekezdésének megsértésére alapított első jogalapról

- A felek érvei

25 A felperes előadja, hogy a fellebbezési tanács tévesen alkalmazta a jogot, amikor új ténybeli elem felhozatala miatt elfogadhatatlannak nyilvánította azt az érvét, miszerint a korábbi védjegyek megkülönböztető képességének csökkenése miatt fennáll a felhígulás veszélye. Rámutat arra, hogy ez az érv csupán annak a kérdésnek az egyik aspektusát érinti, hogy megsértették-e a korábbi védjegyek megkülönböztető képességét és jó hírnevét, következésképpen az OHIM által megállapított határidőn belül terjesztették elő. A felperes másfelől úgy ítéli meg, hogy nem tilos a 40/94 rendelet 42. cikkének (3) bekezdésében (jelenleg a 207/2009 rendelet 41. cikkének (3) bekezdése) és a közösségi védjegyről szóló 40/94/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló, 1995. december 13-i 2868/95/EK bizottsági rendelet (HL L 303., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 17. fejezet, 1. kötet, 189. o.) 19. szabályában foglalt határidő lejárta után új elemeket előterjeszteni, és hogy a jelen ügyben a fellebbezési tanács nem élt a 40/94 rendelet 74. cikkének (2) bekezdésében biztosított mérlegelési jogkörével.

26 A felperes ezenkívül előadja, hogy a fellebbezési tanács azáltal, hogy nem tájékoztatta őt arról, hogy nem veszi figyelembe az első ízben előtte előadott új elemeket, megsértette a 40/94 rendelet (1) bekezdését, mivel nem hívta fel a szükséges mértékben a feleket arra, hogy tegyék meg észrevételeiket. A fellebbezési tanács a 40/94 rendelet 73. cikkét is megsértette azáltal, hogy a megtámadott határozatot olyan indokokra alapította, amelyekre vonatkozóan nem hallgatta meg a felperest.

27 Az OHIM először is arra hivatkozik, hogy a jelen jogalap felesleges, mivel még ha vizsgálta is volna a fellebbezési tanács azt az érvet, hogy a megkülönböztető képesség csökkenése miatt fennáll a felhígulás veszélye, az eljárás kimenetele ugyanaz lett volna, hiszen a felperes semmilyen bizonyítékot nem terjesztett elő érvelése alátámasztására.

28 Az OHIM ezt követően azt állítja, hogy mivel ez az új érv nyilvánvalóan nem elegendő ahhoz, hogy indokolja a 40/94 rendelet 8. cikke (5) bekezdésének alkalmazását, és így befolyásolja az eljárás kimenetelét, nem teljesül a késedelmesen előterjesztett érvek figyelembevételéhez szükséges, a fent hivatkozott Kaul kontra OHIM ügyben hozott ítéletben megállapított egyik feltétel. Másfelől a felperes szándékosan halogató vagy legalábbis rendkívül gondatlan magatartást tanúsított azáltal, hogy a felszólalási osztály előtt nem terjesztett elő olyan döntő érvet, amely nélkül nem lehet hatékonyan megvitatni a hivatkozott kizáró okot. Az OHIM e tekintetben felhívja a figyelmet, hogy a felperes nem adott magyarázatot arra, hogy miért nem terjesztette elő ezt az érvet a felszólalási osztály előtt.

- Az Elsőfokú Bíróság álláspontja

29 Rá kell mutatni arra, hogy a megtámadott határozat 31. pontjában a fellebbezési tanács azt állapította meg, hogy a felperes kipipálta a felszólalási irat 95. rovatát, amely szerint a bejelentett védjegy lajstromozásával szemben benyújtott felszólalás azon a meggyőződésen alapul, hogy a bejelentett védjegy tisztességtelenül kihasználja vagy sérti a korábbi védjegy megkülönböztető képességét vagy jó hírnevét, és így a felszólalást a 40/94 rendelet 8. cikkének (5) bekezdésére alapítja.

30 A megtámadott határozat 35. pontjában a fellebbezési tanács azt is megállapította, hogy 40/94 rendelet 42. cikkében a felszólalás alátámasztásul szolgáló tények, bizonyítékok és érvek előterjesztésére vonatkozóan megállapított határidőn belül a felperes a felszólalási osztály előtt annak bizonyítása céljából terjesztett elő érveket és bizonyítékokat, hogy a TOSCA korábbi szóvédjegyei jó hírnevet élveztek Németországban, de annak bizonyítására vonatkozóan nem adott elő semmilyen bizonyítékot vagy érvet, hogy a bejelentett védjegy alapos ok nélkül történő használata tisztességtelenül kihasználná vagy sértené a korábbi védjegyek megkülönböztető képességét vagy jó hírnevét.

31 Rá kell mutatni ezután arra, hogy - amint ez a megtámadott határozat 37. pontjából is kitűnik - a fellebbezési tanács előtti eljárásban a felperes azzal érvelt, hogy a bejelentett védjegy használata megkárosítaná a korábbi védjegyek jó hírnevét, mivel a vásárlóközönség ezentúl nem kapcsolná össze a felperes áruit a TOSCA védjeggyel. A megtámadott határozat 38. pontjában a fellebbezési tanács azonban ezt az állítást "új ténybeli elemként" értékelte, és a 40/94 rendelet 74. cikkének (2) bekezdése alapján elfogadhatatlannak minősítette, mivel arra a felszólalási osztály által megállapított határidőn túl hivatkoztak, és a felperes nem hivatkozott olyan új elem illetve ténybeli vagy jogi nehézség fennállására, amely megakadályozta volna abban, hogy ezt az érvet előterjessze a felszólalási osztály előtti eljárásban (a megtámadott határozat 41. és 43-45. pontja).

32 A fellebbezési tanáccsal ellentétben a Törvényszék azonban úgy véli, hogy a felperes ezzel az érvvel pusztán egy olyan elemet kívánt megfogalmazni a fellebbezési tanács előtti eljárásban, amelyet már a felszólalási irat benyújtásakor felhozott. A felperes ugyanis azzal, hogy a felszólalási irat 95. rovatát kipipálta, jelezte azt, hogy a felszólalása azon a meggyőződésen alapul, hogy a bejelentett védjegy tisztességtelenül kihasználja vagy sérti a korábbi védjegyek megkülönböztető képességét vagy jó hírnevét.

33 Így a fellebbezési tanács előtti eljárásban előterjesztett érv legfeljebb a korábbi védjegyeknek okozott sérelem jellegét pontosítja, ami a felperes szerint a védjegyek jó hírnevének megkárosításában jelentkezik, és ezt röviden meg is indokolja azzal, hogy "a vásárlóközönség ezentúl nem kapcsolná össze [az] áruit a TOSCA védjeggyel".

34 E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy a viszonylagos kizáró ok vagy bármely - a felek kérelmeinek alátámasztására felhívott - más rendelkezés alkalmazási szempontjai természetesen az OHIM által vizsgált jogi hivatkozások részét képezik (a Törvényszék T-57/03. sz., SPAG kontra OHIM - Dann és Backer [HOOLIGAN] ügyben 2005. február 1-jén hozott ítéletének [EBHT 2005., II-287. o.] 21. pontja és T-53/05. sz., Calavo Growers kontra OHIM - Calvo Sanz [Calvo] ügyben 2007. január 16-án hozott ítéletének [EBHT 2007., II-37. o.] 59. pontja). Márpedig a felperes érvelése csupán arra irányul, hogy a 40/94 rendelet 8. cikkének (5) bekezdésében foglalt feltételek teljesülnek a jelen ügyben, és ezt röviden meg is indokolja azzal, hogy a vásárlóközönség ezentúl nem kapcsolná össze a korábbi védjegyeket az általuk jelölt árukkal.

35 A felszólalásnak a felperes által a felszólalási osztály előtt előadott indokolására tekintettel a Törvényszék úgy ítéli meg, hogy ez az érv csupán az állítólagos sérelem jellegének pontosítására irányul, és erre vonatkozó indokolást ad elő, és nem egészíti ki a felszólalást a 40/94 rendelet 74. cikkének (2) bekezdése értelmében vett új ténybeli elemmel.

36 Következésképpen a fellebbezési tanács tévesen alkalmazta a jogot, amikor az említett érvet, amely a bejelentett védjegy lajstromozásával szembeni felszólalás által a 40/94 rendelet 8. cikkének (5) bekezdése alapján elhárítani kívánt sérelem jellegének és okának tisztázására irányul, a 40/94 rendelet 74. cikkének (2) bekezdése értelmében újonnan hivatkozott ténybeli elemnek minősítette, és mint elfogadhatatlant, elutasította. A fellebbezési tanácsnak az említett rendelet 74. cikke (1) bekezdésének megfelelően figyelembe kellett volna vennie a felperes érvét.

37 Az OHIM másodlagosan arra hivatkozik, hogy a felperes érve semmiképpen nem elegendő ahhoz, hogy a 40/94 rendelet 8. cikkének (5) bekezdése alapján helyt adjon a felszólalásnak, mivel semmilyen bizonyítékot nem terjesztett elő állítása alátámasztására.

38 E tekintetben meg kell állapítani, hogy a megtámadott határozat indokolásában nem található arra vonatkozó értékelés, hogy a felperes érve valóban semmilyen körülmények között nem elegendő-e ahhoz, hogy indokolja a 40/94 rendelet 8. cikke (5) bekezdésének alkalmazását.

39 Márpedig rá kell mutatni arra, hogy az, hogy a felszólalónak, aki a 40/94 rendelet 8. cikkének (5) bekezdésében foglalt viszonylagos kizáró okot szeretné érvényesíteni, a korábbi védjegyek bejelentett védjegy által történő tisztességtelen kihasználásának vagy sérelmének jövőbeni, nem csupán feltételezett veszélyére mennyiben kell hivatkoznia, és azt mennyiben kell bizonyítania, attól függően változik, hogy a bejelentett védjegy első látásra alkalmasnak tűnik-e arra, hogy az ebben a rendelkezésben foglalt veszélyek valamelyikét előidézze.

40 Lehetséges ugyanis - különösen olyan felszólalás esetében, amely valamely, kiemelkedően jó hírnévvel rendelkező védjegyen alapul -, hogy a korábbi védjegy bejelentett védjegy által történő tisztességtelen kihasználásának vagy sérelmének jövőbeni, nem csupán feltételezett veszélyének valószínűsége annyira nyilvánvaló, hogy a felszólalónak nem is kell e célból más ténybeli elemre hivatkoznia, és azt bizonyítania. Ugyanakkor az is lehetséges, hogy a bejelentett védjegy első látásra nem tűnik alkalmasnak arra, hogy a korábbi, jó hírnévvel rendelkező védjegy tekintetében a 40/94 rendelet 8. cikkének (5) bekezdésében foglalt veszélyek valamelyikét előidézze, annak ellenére, hogy ez utóbbival azonos vagy ahhoz hasonló, amely esetben a tisztességtelen kihasználás vagy a sérelem ilyen jövőbeni, nem csupán feltételezett veszélyét más elemek segítségével kell alátámasztani, amelyek előterjesztése és bizonyítása a felszólaló feladata (a Törvényszék T-215/03. sz., Sigla kontra OHIM - Elleni Holding [VIPS] ügyben 2007. március 22-én hozott ítéletének [EBHT 2007., II-711. o.] 48. pontja).

41 A jelen ügyben ezért - figyelembe véve különösen a korábbi védjegyek jó hírnevére vonatkozóan előadott bizonyítékokat - a fellebbezési tanácsnak kellett volna megítélnie, hogy a felperes arra vonatkozó előadása, amellyel pontosítani kívánja azt, hogy milyen veszélyt jelent az említett védjegyek számára a bejelentett védjegy lajstromozása, vagyis hogy a felperes szerint ez a korábbi védjegyek jó hírnevének megkárosítását jelenti, és az erre vonatkozóan előadott indokolás, vagyis az az állítás, miszerint a vásárlóközönség ezentúl nem kapcsolná össze a korábbi védjegyeket az általuk jelölt árukkal, elegendő-e ahhoz, hogy a 40/94 rendelet 8. cikkének (5) bekezdése alapján helyt adjon a felszólalásnak.

42 Márpedig - amint arra már rámutattunk - a megtámadott határozatból kitűnik, hogy a fellebbezési tanács egyáltalán nem értékelte ezt a kérdést, mivel csupán elutasította a felperes érvét, mint elfogadhatatlant.

43 Ilyen körülmények között azt kell megállapítani, hogy a Törvényszék a megtámadott határozat jogszerűségének megítélésekor nem veheti figyelembe az OHIM azon állítását, miszerint a felperes érve semmilyen körülmények között nem elegendő ahhoz, hogy indokolja a 40/94 rendelet 8. cikke (5) bekezdésének alkalmazását, mivel a felperes semmilyen bizonyítékot nem terjesztett elő állítása alátámasztására.

44 A Törvényszék ugyanis a hatályon kívül helyezés iránti kérelem keretében a fellebbezési tanácsok határozatai jogszerűségének felülvizsgálatát végzi. Amennyiben arra a következtetésre jut, hogy valamely, az előtte folyamatban lévő ügyben keresettel megtámadott határozat jogszerűtlen, azt hatályon kívül kell helyeznie, de nem utasíthatja el a keresetet oly módon, hogy saját indokolásával váltja fel a megtámadott jogi aktust kibocsátó fellebbezési tanács indokolását.

45 A fentiekre tekintettel azt kell megállapítani, hogy a fellebbezési tanács megsértette a 40/94 rendelet 74. cikkének (1) bekezdését azáltal, hogy mint elfogadhatatlant, elutasította a felperes által az előtte folyamatban lévő eljárásban előadott azon érvet, amely szerint a bejelentett védjegy lajstromozása megkárosítaná a korábbi védjegyek jó hírnevét, mert a vásárlóközönség ezentúl nem kapcsolná össze a korábbi védjegyeket az általuk jelölt árukkal.

46 Következésképpen helyt kell adni a felperes első jogalapjának, és ezen az alapon hatályon kívül kell helyezni a megtámadott határozatot abban a részében, amelyben a fellebbezési tanács elutasította a 40/94 rendelet 8. cikkének (5) bekezdésén alapuló felszólalást; a második jogalap megalapozottságát pedig nem kell vizsgálni.

A költségekről

47 Az eljárási szabályzat 87. cikkének 3. §-a alapján részleges pernyertesség esetén a Törvényszék elrendelheti a költségeknek a felek közötti megosztását vagy azt, hogy a felek mindegyike maga viselje saját költségeit. Mivel az OHIM és a felperes is részben pernyertes lett, kötelezni kell őket saját költségeik viselésére.

A fenti indokok alapján

A TÖRVÉNYSZÉK (kibővített hatodik tanács)

a következőképpen határozott:

1) A Törvényszék hatályon kívül helyezi a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) második fellebbezési tanácsának 2006. december 18-i határozatát (R 761/2006-2. sz. ügy) abban a részében, amelyben az elutasította a közösségi védjegyről szóló, 1993. december 20-i 40/94/EK módosított tanácsi rendelet (HL 1994. L 11., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 17. fejezet, 1. kötet, 146. o.) 8. cikkének (5) bekezdése alapján benyújtott felszólalást.

2) A Törvényszék a keresetet ezt meghaladó részében elutasítja.

3) A Törvényszék a Mäurer + Wirtz GmbH & Co. KG-t és a Belső Piaci Harmonizációs Hivatalt (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) kötelezi saját költségeik viselésére.

Meij Vadapalas Labucka

Wahl Truchot

Kihirdetve Luxembourgban, a 2010. március 17-i nyilvános ülésen.

Aláírások

* Az eljárás nyelve: angol.