1042/1971. (IX. 29.) Korm. határozat

az egységes ingatlan-nyilvántartási rendszer és szervezet kialakításáról, valamint a földügyi szakigazgatási tevékenység továbbfejlesztéséről

Az állami földnyilvántartás és a telekkönyv intézményének létrejötte óta gyökeresen megváltoztak azok a társadalmi-gazdasági viszonyok, amelyek kialakulásukat szükségessé tették. A szocialista fejlődés megköveteli ezért a külön-külön vezetett állami földnyilvántartás és telekkönyv helyett, egységes ingatlan-nyilvántartási rendszer kialakítását.

Az egységes ingatlan-nyilvántartási rendszer létrehozása, valamint az új Tanácstörvény alapelveinek érvényesítése végett egyidejűleg szükség van a földügyi szakigazgatás megfelelő továbbfejlesztésére is.

Ezért a Kormány a következő határozatot hozza:

I. Az egységes ingatlan-nyilvántartási rendszer és szervezet kialakítása

1. Az ingatlanokról eddig külön vezetett állami földnyilvántartás és telekkönyv összevonásával egy szervezeten belül új, korszerű, egységes ingatlan-nyilvántartási rendszert kell kialakítani és fokozatosan megvalósítani.

2. Az új ingatlan-nyilvántartást az állami földnyilvántartás és a telekkönyv adatai, továbbá az alapul szolgáló térképek összehasonlítása útján kell elkészíteni. Eltérés esetén a valóságos adatokat, jogokat, tényeket a helyszíni állapot szükség szerinti felmérésével, illetőleg az érdekeltek meghallgatásával kell megállapítani és a vonatkozó jogszabályok előírásainak megfelelően rendezni. A rendezés során az ingatlanokra vonatkozó jogok tekintetében a telekkönyvi, a földrészlet egyéb adatai és térképi ábrázolása tekintetében pedig a földnyilvántartási és földmérési adatokból kell kiindulni.

Az egységes ingatlan-nyilvántartási rendszer teljes megvalósulásáig azokban a községekben, amelyekben még nem tértek át az egységes ingatlan-nyilvántartásra, a jelenlegi telekkönyvi betéteket (telekjegyzőkönyveket), illetve a földnyilvántartási munkarészeket kell továbbvezetni.

3. Az ingatlan-nyilvántartás rendszerét, alapelveit, valamint a legfontosabb szabályait törvényerejű rendeletben kell meghatározni. A jogszabály előkészítése során a Kormány a következő irányelvek érvényesítését tartja szükségesnek:

- az ingatlan-nyilvántartás a nemzeti ingatlantulajdon megbízható leltára legyen; tárgya terjedjen ki az ország egész földterületére, az épületekre, a társasházakban és szövetkezeti házakban levő lakásokra, továbbá nem lakás céljára szolgáló helyiségekre is;

- az ingatlan-nyilvántartási rendszert úgy kell kialakítani, hogy abból az állampolgároknak az ország egész területén levő építési telek (öröklakás és szövetkezeti lakás) tulajdona megállapítható legyen;

- az ingatlan-nyilvántartás az ingatlanok adatait, valamint az ingatlanokhoz kapcsolódó jogokat és tényeket (a továbbiakban együtt: adatok) a szocialista társadalmi viszonyok fejlődésével összhangban, a valóságos állapotnak megfelelően tartalmazza, ezért a hatóságokkal szemben a jogszabályban meghatározott értesítési, egyes változásokra pedig a tulajdonosokkal (használókkal) szemben szankcionált bejelentési kötelezettséget kell előírni;

- az ingatlan-nyilvántartás mind az állampolgárok, mind az állami és társadalmi szervek részére az ingatlanok adatait hitelesen tanúsítsa;

- az ingatlanok adataira vonatkozóan - jogszabályban meghatározott kivételektől eltekintve - biztosítani kell a nyilvánosság elvének és a bejegyzés jogkeletkeztető hatályának érvényesülését;

- gondoskodni kell arról, hogy az állampolgárok és más személyek jogaira vonatkozó azok az egyéb biztosítékok, amelyek eddig a telekkönyv vezetése során érvényesültek, az új ingatlan-nyilvántartás vezetésével kapcsolatban is érvényesüljenek;

- az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzést tenni csak eredeti okirat alapján szabad; a bejegyzés ellen bírói jogorvoslatot kell biztosítani;

- az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett egyes adatokat az állami, társadalmi és gazdasági élet minden területén általánosan kötelezően kell használni;

- az ingatlan-nyilvántartást úgy kell kialakítani, hogy vezetése az állampolgárok körében, az állami, társadalmi és gazdasági életben az ingatlan-tulajdonjoggal kapcsolatban bizonytalanságot ne okozzon, joghátrány emiatt senkit ne érjen;

- biztosítani kell, hogy a bíróságok és az állami közjegyzők a részükre szükséges adatokat a korábbihoz hasonló módon be tudják szerezni.

Felelős: mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, igazságügyminiszter.

II. A földügyi szakigazgatási tevékenység továbbfejlesztése[1]

1. A földhivatalok hatáskörébe tartozik a földtulajdon, a földhasználat, a földvédelem, az ingatlannyilvántartás, a földértékelés, a földmérés és térképészet külön jogszabályokban meghatározott hatósági feladatainak ellátása.

2. Az 1. pontban meghatározott feladatokat -ha jogszabály kivételt nem tesz -

a) első fokon a földhivatal, a fővárosban a kerületi földhivatal,

b) másodfokon a megyei, fővárosi földhivatal (a továbbiakban: megyei földhivatal)

látja el.

A megyei földhivatal jogi személyként működő tanácsi szakigazgatási intézmény.

A földhivatal a megyei földhivatalnak jogi személyként működő szakigazgatási intézménye.

3. Földhivatalt - ideértve annak nem jogi személyként működő kirendeltségét is - a fővárosi, megyei tanács elnökének javaslatára, illetőleg egyetértésével, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter létesíthet, illetve szüntethet meg.

4. a) A megyei földhivatal illetékessége kiterjed a megye területére, a fővárosi földhivatal illetékessége pedig a főváros területére.

b) A földhivatal illetékessége külön jogszabályban meghatározott települések területére terjed ki.

5. A földhivatalok hatáskörébe tartozó földügyi szakigazgatási tevékenység központi irányítását a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter látja el.

Ennek keretében - az érintett miniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel egyetértésben - jogszabályban határozza meg a földhivatalok részletes feladatait, hatáskörét és hatósági jogkörét, valamint szervezeti és működési rendjét. A földhivatalok országos jelentőségű feladatait távlati és éves feladattervekben ugyancsak a miniszter határozza meg.

A földügyi szakigazgatás országos jelentőségű, továbbá a több megyét érintő - az 1. pontban meghatározott - feladatainak megvalósítására, valamint összehangolt, egységes elvek és ütemterv szerinti végrehajtására a miniszter közvetlen utasítást adhat a megyei földhivatalnak. Az így kiadott utasítás azonban az állampolgárok jogait közvetlenül érintő egyedi ügyekre nem vonatkozhat.

6. A megyei földhivatal tanácsi irányítása a megyei (fővárosi) tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági és élelmezésügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szervének hatáskörébe tartozik. A földhivatal irányítását a megyei földhivatal látja el.