A Fővárosi Ítélőtábla Kf.27057/2008/15. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (VERSENYÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) 8. §, 78. §] Bírók: Bacsa Andrea, Borsainé dr. Tóth Erzsébet, Matheidesz Ilona
Kapcsolódó határozatok:
Fővárosi Törvényszék K.35010/2006/29., *Fővárosi Ítélőtábla Kf.27057/2008/15.* (ÍH 2009.10), 94/B/2007. AB határozat, Kúria Kfv.37291/2009/9., 1/2024. (I. 9.) AB határozat
***********
Fővárosi Ítélőtábla
2.Kf.27.057/2008/15. szám
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !
A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Bárdos Péter ügyvéd és dr. Bárdos Rita Cecília ügyvéd által képviselt I.r. és a Réczicza White & Case LLP Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. Szántó Tibor ügyvéd által képviselt II.r. felpereseknek a dr. László Ildikó Katalin ügyvéd által képviselt Gazdasági Versenyhivatal (1055 Budapest, Alkotmány utca 5., hivatkozási szám: ...) alperes ellen versenyügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indult perében a Fővárosi Bíróság 2007. évi szeptember hó 13. napján kelt 2.K.35.010/2006/29. számú - kiegészített - ítélete ellen az alperes által 30. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés, valamint az I.r. felperes által a Fővárosi Ítélőtáblánál Kf/3. sorszám alatt előterjesztett csatlakozó fellebbezés folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta a következő
í t é l e t e t :
A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezéssel nem támadott rendelkezéseit nem érinti, fellebbezéssel támadott rendelkezését megváltoztatja és az I.r. felperes keresetét teljes egészében elutasítja.
Kötelezi az I.r. felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 100.000 (azaz százezer) forint együttes első- és másodfokú perköltséget, valamint az államnak - az illetékügyekben eljáró hatóság külön felhívására - 16.500 (azaz tizenhatezer-ötszáz) forint kereseti és 36.000 (azaz harminchatezer) forint fellebbezési illetéket.
Ez ellen az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye.
I n d o k o l á s
A másodfokú bíróság által kiegészített tényállás szerint az I.r. felperes 1989-ben kezdte meg biztosítást, nyugdíjalapot kiegészítő tevékenységét. Elsődlegesen biztosításközvetítést folytat. Ügynökei egyéni vállalkozók és betéti társaságok, amelyek multilevel rendszerben tevékenykednek.
A versenyhatóság az 1999. évi május hó 10. napján kelt ... számú határozatával megállapította, hogy az I.r. felperes a fogyasztói döntés tisztességtelen befolyásolására alkalmas magatartást tanúsított azzal, hogy eljárás alá vont társával együtt biztos életbiztosítás fedezete melletti lakáshitelhez jutás lehetőségét, többszörös állami támogatást és átlagon felüli hozamot ígért(ek) a fogyasztóknak, továbbá azzal, hogy 1998. február 23-ától nem tájékoztatták a fogyasztókat a hitelhez jutás általuk ismert feltételeiről. Ezért az I.r. felperest 3.000.000 forint versenyfelügyeleti bírság megfizetésére kötelezte.
A határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perben a Legfelsőbb Bíróság a 2003. évi április hó 23. napján kelt ... számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a felperesek keresetét teljes egészében elutasította.
A versenyhatóság a 2000. évi április hó 9. napján kelt ... számú határozatával megállapította, hogy az I.r. felperes eljárás alá vont társával az "..." elnevezésű prospektusaikban a fogyasztók megtévesztésére alkalmas tájékoztatást adtak. Ezen prospektusok terjesztését a határozat kézhezvételével egyidejűleg megtiltotta. Az I.r. felperest 4.000.000 forint bírsággal sújtotta.
A felperesek 2000. évi szeptember hó 15. napján biztosításközvetítői megállapodást kötöttek az "..." elnevezésű termék vonatkozásában. Ez időben a felperesek egyike sem állt szerződésben a ... Rt.-vel a megállapodás tárgyát képező biztosítással rendelkező ügyfelek által igénybe vehető hitellehetőségek tárgyában.
Az alperes a 2006. évi szeptember hó 7. napján kelt ... számú határozatában megállapította, hogy az I. és II.r. felperesek 2000. szeptember 19-étől 2002. május 31-éig, a ... Rt. 2002. január 1-jétől 2002. május 31-éig az "..." elnevezésű biztosítási termékhez kapcsolódó hitellehetőséggel kapcsolatban megsértették a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban Tpvt.) 8. §-ának (2) bekezdés a) pontját, mert a fogyasztók megtévesztésére alkalmas magatartást tanúsítottak. Ezért az I.r. felperessel szemben 72.000.000 forint, a II.r. felperessel szemben 24.000.000 forint, míg a perben nem álló bankkal szemben 3.000.000 forint bírságot szabott ki a Tpvt. 78.§-ának (1) bekezdése alapján. Indokolása szerint e körben - a Tpvt. 78.§-ának (3) bekezdése alapján - figyelembe vette a vizsgálattal érintett termék sajátos bizalmi jellegét, a jogsértéssel érintett több éves időtartamot, a jogsértéssel elért fogyasztói kör nagyságát, azt a körülményt, hogy a biztosítási szerződés megkötésével a fogyasztó legalább húsz évre lekötelezte magát, évekre vállalva a díj fizetését, amely azt is jelenti, hogy a más biztosítókhoz fordulás (újabb szerződéskötés) lehetősége korlátozottabbá vált, így a jogsértő magatartás piaci hatása időben elhúzódó volt. A felperesek esetében értékelte továbbá, hogy a biztosítási terméknek csak az egyik lényeges tulajdonságaként ismertették a kedvezményes hitellehetőséget, és ez nem az összes fogyasztót befolyásolhatta a versenyjogilag releváns döntés meghozatalában. Emellett a Legfelsőbb Bíróság 2006. évi május hó 11. napján kelt ... számú ítélete szerint a felperesek a biztosítási szerződés megkötésekor nem tanúsítottak szándékos megtévesztő magatartást a kedvezményes lakáshitel biztosításával kapcsolatban. Az I.r. felperes vonatkozásában figyelemmel volt a biztosítási szerződések után részére kifizetett jutalékok magas összegére, valamint a megszűnt szerződések utáni jutalék-visszaírásokra is. Súlyosító körülményként értékelte, hogy az I.r. felperest korábban már két ízben marasztalták a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolására alkalmas magatartása miatt, így már ismertnek kellett lennie előtte, hogy milyen versenyjogi követelményeknek kell eleget tennie. A II.r. felperes esetében az életbiztosítási piacon - ezen belül a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások alpiacán - fennálló részesedését, és a perben nem álló bank 2002. május 27-i keltezésű levelének kézhezvételét követően tanúsított magatartását emelte ki. A bírság összegének meghatározásakor a Legfelsőbb Bíróság eseti döntéseire utalással arra hivatkozott, hogy a preventív cél csak olyan mértékű bírsággal valósítható meg, amely a jogsértést elkövető vállalkozásoknak érezhető megterhelést jelent.
Az I.r. felperes keresetében elsődlegesen az alperesi határozat megváltoztatásával annak megállapítását kérte, hogy magatartása nem volt versenyjogsértő. Másodlagos kérelme a bírság törlésére irányult, a jogsértés csekély jelentőségére hivatkozással. Harmadlagosan a bírság összegének mérséklését, és a másik két eljárás alá vonttal szemben kiszabott bírsághoz való arányosítását kérte. A bírságkiszabás körében kifogásolta, hogy az alperes a jogsértő állapot időtartamának meghatározását nem bizonyította, és a jogsértéssel elért előnnyel összefüggésben a jutalék magas összegűként való értékelését nem indokolta. Álláspontja szerint a vele szemben folytatott két korábbi versenyfelügyeleti eljárást nem lehetett volna figyelembe venni, mert a vizsgált időszakban az elmarasztaló határozatok még nem voltak jogerősek. Sérelmezte, hogy az esetében értékelt enyhítő körülmények ellenére az alperes a törvényi maximumban határozta meg a bírságösszeget, amely az eljárás alá vontak jogsértésért való felelősségének mértékét is figyelembe véve belső aránytalanságot mutat. Állította, hogy a biztosítási termék piaci szempontból nem volt jelentős, ezért nem volt piaczavaró hatása. A biztosítási termék után járó jutalék a bírságkiszabás alapja nem lehet.
A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!
Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!