A Fővárosi Törvényszék K.34427/2009/3. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [1990. évi LXV. törvény (Ötv.) 9. §, 32. §, 2003. évi CXXV. törvény (Ebktv.) 4. §, 7. §, 8. §, 10. §, 14. §, 15. §, 18. §, 19. §] Bírók: Bogdányné dr. Magyar Erzsébet, Miskolczy Ambrusné, Réthy Edit

Fővárosi Bíróság

8.K. 34.427/2009/3.

a magyar köztársaság nevében!

A Fővárosi Bíróság a Dr. Kapás Katalin ügyvéd (cím.) által képviselt felperes (cím.) , a Dr. Gregor Katalin jogtanácsos által képviselt Egyenlő Bánásmód Hatóság (cím hivatkozási szám: EBH/1475/2009/6) alperes ellen, - közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében - meghozta a következő

ítéletet:

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy a tárgyi illeték-feljegyzési jog folytán le nem rótt 16.500,- (Tizenhatezer-ötszáz) Ft kereseti illetéket az APEH Közép-Magyarországi Regionális Igazgatósága külön felhívására az államnak fizessen meg.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 20.000,- (Húszezer) Ft perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

indokolás:

Az alperesi hatósághoz 2009. szeptember 7-én személy1, a ... tagja telefonon tett bejelentést a felperessel, mint ... város polgármesterével szemben a ... kisebbséghez tartozó nőkkel kapcsolatban a 2009. júniusi testületi ülésen elhangzott kijelentésével összefüggésben. Nevezett arról tájékoztatta a hatóságot, hogy a kijelentéssel érintett településeken élő ... nők meghallgatását tervezi, melyről készült jegyzőkönyveket megküldi a hatóságnak, és kezdeményezni fogja eljárás indítását a kijelentést tevő felperessel szemben.

Az alperes arra figyelemmel, hogy a bejelentő által hivatkozott kijelentés a médiában több helyen is elhangzott, és tartalmát tekintve alkalmas volt arra, hogy a ... kisebbséghez tartozó anyákkal, terhes nőkkel szemben az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (Ebtv) 10.§. (1) bekezdésében rögzített zaklatás tényállását megvalósítsa, 2009. szeptember 8-án hivatalból indított eljárást a felperessel szemben. A bizonyítási eljárás keretében a hatóság meghallgatta a felperest, tanúként az ... elnökeit, valamint személy3, a ... tagját. A felperes személyes meghallgatásakor szó szerint jegyzőkönyvbe diktálta azt, hogy valójában hogyan hangzott el a vitatott kijelentés, hangsúlyozta, hogy egyszer sem említett olyant, hogy "..., vagy ... terhes nők". Előadta, hogy a ... képviselőcsoportból személy2 képviselő szólt hozzá az elhangzottakhoz, és elmondta, hogy egyetértenek vele például az oktatással és a kisebbségről alkotott véleményével.

Hivatkozott továbbá arra, hogy a vitatott kijelentését a szintén ... származású személy4 hozzászólása váltotta ki, aki az önkormányzat képviselő-testületének tagja. Nevezett hozzászólásában elmondta, hogy "igaz, hogy a ... bűnöznek, de a ... csak kis bűncselekményeket, lopásokat követnek el, például falopást, ami még az 5.000,-Ft-ot sem éri el, de ezért őket rögtön börtönbe viszik, viszont a pesti nagyuraknak, akik milliárdokat lopnak, semmi bajuk nem esik. Igaz, hogy a ... tíz gyereket szülnek, akárhogy is, de felnevelik őket, de a magyarok megölik a csecsemőket." Véleménye szerint a 2009. június 24-én tett kijelentése azért vált csak szeptember elején ismertté a nagy nyilvánosság előtt, mert egy ...-s képviselőjelölt feltette az Internetre a képviseleti testületi ülésen felvett videót, miután az ülés nyílt ülés volt, és azt közvetítette a városi televízió is, azt ... város honlapján is vissza lehet keresni. Előadta, hogy véletlenszerűen említette ... községeket, és az ország nyilvánossága előtt már többször is bocsánatot kért a két településtől. Tudomása szerint ezt a két települést többségükben ... ...ják, csak úgy, mint az egész környéket. A ... tagjai a ... polgármester asszonnyal együtt is megkeresték, és tőlük ugyancsak elnézést kért a kijelentése miatt. Arra a kérdésre, hogy tud-e konkrét példákat mondani, melyek alátámasztják a kijelentését, a felperes úgy nyilatkozott, hogy hivatalos személytől hallotta az általa tett kijelentés tartalmát, azonban nevét nem kívánta megjelölni. Kiemelte, hogy épp az esélyegyenlőség biztosítása érdekében tette a vitatott kijelentését, eltekintve a "szándékosan" szótól, orvosi szakkönyvekben is le van írva, hogy a ... kisebbség tagjai olyan életmódot folytatnak, italoznak, dohányoznak, drogot fogyasztanak, mely által a megszületendő magzatot már olyan helyzetbe hozzák, akinek nincs esélyegyenlősége. Hivatkozott még ... című könyvének a 213. oldalán található hasonló esetre, valamint arra, hogy a település környékén szóbeszéd tárgya, hogy a ... asszonyok egymásnak adják az információt, hogy milyen gyógyszert és mikor kell bevenni. Konkrét esetként megnevezte azt, amikor egy ... férfi arccal és névvel vállalta azt a nyilatkozatát, hogy amikor megkérdezte egy terhes asszonytól, hogy miért szed ...t, hiszen attól hülye lesz a gyermeke, mire azt a választ kapta, hogy nem baj, majd több családi pótlékot kapok. A felperes konkrét, megtörtént esetet nem kívánt megnevezni a két, általa említett községekből, bár megerősítette, hogy ilyenekről tudomással rendelkezik. Hozzátette még, hogy akiket tanúként tudna megjelölni, azok sohasem vállalnák a nevüket, mert félnek.

Előadta továbbá, hogy ... az általános iskolában 40 sajátos nevelési igényű gyermek van, további 20 gyermek szakértői vizsgálata jelenleg is folyik. ... messze meghaladja az országos átlagot, hiszen itt 11,5% a sajátos nevelési igényű gyermek, emellett a megyei kórház ... osztályának főorvosa is úgy tájékoztatta, hogy 13-14 éves gyermekek tömegével szülnek, mely rendellenességeket okozhat. A vitatott kijelentésével kapcsolatban kihangsúlyozta, hogy szó sincs általánosításról, egy jelenségről beszélt.

A tanúként meghallgatott ... elnöke mellékelt egy 83, ... kisebbséghez tartozó nő aláírását tartalmazó listát, tanú elmondta, hogy személyesen járt végig házról házra, és kereste fel az asszonyokat, de volt olyan aláíró is, aki maga ment hozzá. Tanú úgy nyilatkozott, hogy a 2009. június 24-i testületi ülésen nem vett részt, a történtekről az Interneten keresztül értesült szeptember elején. Előadta, hogy amikor a felperes 2002-ben először lett polgármester, akkor bízott abban, hogy majd segíti a ...ságot, azonban ez nem így történt. Az ...-nek 5 tagja van, a ... származású személy4, aki a képviselő-testület tagjaként minden ülésen jelen szokott lenni, nem tagja a ...-nek. Álláspontja szerint, amennyiben a polgármesternek és a Szociális és Egészségügyi Kisebbségi Bizottság tagjainak tudomása van olyan esetekről, amiről a polgármester beszélt, úgy erről hivatalosan kötelességük lett volna tájékoztatni a hatóságokat.

A ... elnöke tanúkénti kihallgatásakor elmondta, hogy a ... dolgozik, az ügyről akkor szerzett tudomást, amikor az ... televíziós stábja a polgármesteri hivatalban megjelent. Ő javasolta a ... polgármester asszonynak, hogy találkozzanak a felperessel, és beszéljék meg a történteket, a találkozó létre is jött, és a felperes elnézést kért a megjelentektől. Előadta, hogy tősgyökeres ... ...os, de sohasem hallott olyan esetről, amelyekről az ... polgármester úr beszélt, mely kijelentése miatt feljelentést tettek ellene a ... Ügyészségnél, mely feljelentést a ... és a ...i ... nők, a ... elnöke és a megyei kisebbségi önkormányzat elnöke írta alá, ... azért nem csat...ozott a feljelentéshez, mely a polgármester kijelentésében nem volt szó ... ... asszonyokról. A tanú szerint a helyi védőnő sem hallott soha semmilyen hasonlót. ... kb. 80% a ... ...osok aránya, míg ...on 30-40%. ...on nincs ..., a ... sorsa önmagában is félelemmel teli, olyan körülmények között, amikor több gyilkosságot is elkövettek a közelmúltban ellenük, így az ... polgármester kijelentése tovább nehezítette helyzetüket.