A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20355/2014/10. számú határozata személyhez fűződő jog megsértése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 81. §, 253. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §] Bírók: Bakó Pál, Csikiné dr. Gyuranecz Márta, Pribula László

FŐVÁROSI ÍTÉLŐTÁBLA

18.Pf.20.355/2014/10. szám

A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Józsa Edina ügyvéd ügyintézése mellett a Józsa Edina Ügyvédi Iroda (címe) által képviselt K. Á. (tartózkodási helye: címe) felperesnek, a dr. Ligeti György ügyvéd (címe) által képviselt alperes neve (címe) alperessel szemben személyhez fűződő jog megsértése miatt indult perében a Fővárosi Törvényszék 35.P.20.131/2012/28. számú ítélete ellen az alperes részéről 29. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

ítéletet:

Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, a fellebbezett részét részben megváltoztatja, és az alperes által fizetendő marasztalás tőkeösszegét 500 000 (ötszázezer) Ft-ra leszállítja. Mellőzi az alperes perköltség fizetésére való kötelezését a felperes javára azzal, hogy mindegyik fél maga viseli a saját költségét. Az alperes által az államnak külön felhívásra megtérítendő le nem rótt kereseti illeték összegét 36 000 (harminchatezer) Ft-ra leszállítja, és megállapítja, hogy az állam terhén 264 000 (kétszázhatvannégyezer) Ft le nem rótt kereseti illeték marad. Egyebekben az ítéletet azzal hagyja helyben, hogy az alperes valótlan tény állításával sértette meg a felperes jóhírnevét és becsületét.

Mindegyik fél maga viseli a saját másodfokú költségét. Kötelezi az alperest, hogy térítsen meg az államnak - az illetékes állami adóhatóság felhívására az abban foglalt módon és határidőn belül - 48 000 (negyvennyolcezer) Ft le nem rótt fellebbezési eljárási illet, és megállapítja, hogy az állam terhén 72 000 (hetvenkétezer) Ft le nem rótt fellebbezési eljárási illeték marad.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

Indokolás:

Az alperes jogelődje által kiadott X című napilapban 2012. január hó 2. napján "Ny retteg a halálbrigádtól" című sajtócikk jelent meg. A sajtócikk alcíme "Gyermekét félti, ezért beszélt össze-vissza a roma sorozatgyilkosok perében". A cikk így szólt: "Retteg a halálbrigád bosszújától Ny, azaz F-né Ny. É. (49), a roma sorozatgyilkossági ügy koronatanúja. Az asszony a X-nek bevallotta, azért került ellentmondásba a bíróságon, s azért nem merte vállalni korábbi terhelő vallomásait, mert félti gyermekét a bosszútól. Mint elmondta, a rendőrség már az első kihallgatásakor felajánlotta neki, hogy részt vehet a tanúvédelmi programban, sőt az eljárás alatt is megpróbálták rábeszélni, de mindig nemet mondott. Mert mint elmondta, nem akarja fiát elszakítani nagyszüleitől, apjától és barátaitól. Rettegek a gyilkosoktól, és ha az az ára a fiam biztonságának, hogy börtönbe menjek hamis tanúzásért, akkor azt választom - mondta az összetört asszony, aki éjszakánként a kihallgatásokról, a szembesítésekről és újabban a börtönről álmodik. A környezete megbélyegzi, mert azt gondolják, összejátszik a négy brutális sorozatgyilkossal. Valóban beszéltem telefonon Á-val, az is igaz, hogy levelet írtam neki, sőt pénzt is adtam fel neki, meg csomagot is, de nem volt más választásom, ezt kellett tennem. Ezt külön nem jelentettem a rendőrségnek, mert tudtam, úgyis lehallgatnak. Az utalást a saját bankszámlámról küldtem, a csomagot a saját nevemben adtam fel, nem sumákoltam. Kíváncsi volnék, bírálóim hogyan viselkednének, amikor alig egy méterre állna tőle valaki, akit ártatlan emberek meggyilkolásával vádolnak, és a szemébe nézne. Én féltem és félek a mai napig - folytatta az asszony, aki ellen most már biztos, hogy eljárás fog indulni hamis tanúzás miatt. A nő a halálbrigád vezetőjének tartott K. Á. szeretője volt. K-t az öccsét, I-t, Cs. I-t és P. Zs-t D-ben a .... szórakozóhelyen vették őrizetbe a rendőrök 2009. augusztusában. A négy férfi kidobóként dolgozott a bárban. Számlájukra tucatnyi romák elleni támadás írható, amelyekben összesen hat ártatlan ember, köztük egy kisgyerek vesztette életétét."

A cikkben egyúttal megjelent egy olyan fénykép is, mely alatt a felperes neve került feltüntetésre, ám a fénykép alapján a felperes nem ismerhető fel.

A felperes 2009. augusztusa óta büntetőeljárás hatálya alatt áll. Az előterjesztett vádirat szerint a felperest előre kitervelten, aljas indokból, több emberen, részben sok ember életét veszélyeztetve, részben 14. életévét be nem töltött személy ellen elkövetett emberölés bűntette és más bűncselekmények elkövetésével vádolják társaival együtt. A büntetőeljárásban jogerős ítélet nem született a mai napig.

A felperes módosított keresetében kérte annak megállapítását, hogy az alperes megsértette a becsülethez, az emberi méltósághoz és a jóhírnév védelméhez fűződő személyiségi jogait a fenti cikkben azzal a valótlan állításával, illetve híresztelésével, hogy a halálbrigád vezetője, gyilkos lenne, akit brutális sorozatgyilkosnak állított be, akinek számlájára tucatnyi romák elleni támadás írható, melyekben összesen hat ártatlan ember, közöttük egy kisgyermek vesztette életét. Kérte annak megállapítását is, hogy az alperes megsértette a képmás védelméhez való jogát, amikor az arcképét a teljes nevével az újságban kiírva felismerhető módon nyilvánosságra hozta. Kérte az alperest eltiltani a további jogsértésektől, és őt elégtétel adására, valamint 3 000 000 Ft kártérítés és annak kamatai megfizetésére kötelezni.

Az alperes a kereset elutasítását kérte.

Az elsőfokú bíróság a 29. sorszám alatt meghozott ítéletében megállapította, hogy az alperes a X című újság 2012. január hó 2. napi számában "Ny retteg a halálbrigádtól" című sajtóközleményben megsértette a felperes jóhírnevét és becsületét azon tényállításával, miszerint ő brutális sorozatgyilkos és a számlájára tucatnyi, romák elleni támadás írható, amelyekben összesen hat ártatlan ember, köztük egy kisgyermek vesztette életét. Kötelezte ezért az alperest, hogy a X című lapban 15 napon belül a "Ny retteg a halálbrigádtól" című sajtóközleménnyel azonos helyen és formában tegye közzé az ítéletnek a jogsértést megállapító rendelkezését. Kötelezte továbbá az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 1 500 000 Ft tőkét, valamint ezen összeg után 2012. január hó 2. napjától 2013. június hó 30. napjáig a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatot, míg 2013. július hó 1. napjától a kifizetés napjáig járó, a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatot. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította, és kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 50 000 Ft perköltséget, valamint térítsen meg az államnak külön felhívásra 90 000 Ft kereseti illetéket.

Határozatának indokolásában rámutatott, hogy a PK 14. számú vélemény szerint, ha a sajtószerv a valóságnak megfelelően közli a vádirat, illetve a büntetőbírósági tárgyalás vagy a még nem jogerős büntetőbírósági ítélet tartalmát, közöttük a vádlott védekezését is, akkor nem sért személyhez fűződő jogokat. Azonban a tudósításnak a tényekhez híven kell tükrözni a tárgyalás, illetőleg a büntetőügy anyagát. Nem fejezhet ki előzetes ítéletmondást, nem jelölheti meg kétségtelen tényként a bűncselekmény elkövetőjének azt a személyt, akit ezzel még csupán vádolnak.