BH 2020.3.60 I. Költségvetési csalás bűntette kísérletével halmazatban csalás bűntette megállapításának is helye van, ha az állami támogatás elbírálására és folyósítására jogosult Zrt. tévedésbe ejtése útján megszerezni kívánt állami támogatás összegére a gazdasági társaság képviseletre jogosult ügyvezetője annak tudatában köt faktoringszerződést, hogy - a feltételek nem teljesítése miatt - az állami támogatás kiutalására a kft.-nek nincs reális esélye [Btk. 6. § (1) bek., 373. § (1) bek., (5) bek. a) pont, 396. § (1) bek. a) pont, (4) bek. a) pont].

II. Költségvetési csalással kapcsolatban nem lehet eredményesen hivatkozni önkéntes eredményelhárításra, amennyiben az elkövető a költségvetésből származó pénzeszköz kifizetése érdekében az állam nevében eljáró szervezetet megtéveszti, mert tudomást szerez arról, hogy a lefolytatott vizsgálatokat követően már nem kerül sor az elnyert összeg folyósítására [Btk. 10. § (4) bek. b) pont, 396. § (1) bek. a) pont, (4) bek. a) pont].

[1] A törvényszék a 2018. április 24. napján meghozott ítéletében

[2] - az I. r. vádlottat bűnösnek mondta ki költségvetési csalás bűntettének kísérletében [Btk. 396. § (1) bek. a) pont, (4) bek. a) pont], folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználása vétségében (Btk. 345. §) és hamis magánokirat felhasználásának vétségében (Btk. 345. §). Ezért az I. r. vádlottat - halmazati büntetésül - két év börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre, 200 napi tétel pénzbüntetésre, hat év gazdasági társaságban betöltött vezető tisztségviselői foglalkozástól eltiltásra és négy év közügyektől eltiltásra ítélte. A pénzbüntetés napi tételének összegét 20 000 forintban állapította meg. Rendelkezett a pénzbüntetés meg nem fizetése esetére annak szabadságvesztésre történő átváltoztatásáról. Megállapította, hogy az I. r. vádlott a szabadságvesztés-büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra.

[3] Az I. r. vádlottat az ellene különösen nagy kárt okozó, folytatólagosan elkövetett csalás bűntette [Btk. 373. § (1) bek., (5) bek. a) pont] miatt emelt vád alól felmentette.

[4] - A II. r. vádlottat bűnösnek mondta ki bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntettének kísérletében [Btk. 396. § (1) bek. a) pont, (4) bek. a) pont] és bűnsegédként elkövetett hamis magánokirat felhasználása vétségében (Btk. 345. §).

[5] Ezért a II. r. vádlottat - halmazati büntetésül - egy év börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre ítélte. A szabadságvesztés-büntetés végrehajtását három év próbaidőre felfüggesztette. Megállapította, hogy a II. r. vádlott - a szabadságvesztés végrehajtásának utólagos elrendelése esetén - a büntetése kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra.

[6] A II. r. vádlottat az ellene különösen nagy kárt okozó, folytatólagosan és bűnsegédként elkövetett csalás bűntette [Btk. 373. § (1) bek., (5) bek. a) pont] miatt emelt vád alól felmentette.

[7] - A III. r. vádlottat az ellene különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, társtettesként elkövetett költségvetési csalás bűntettének kísérlete [Btk. 396. § (1) bek. a) pont, (4) bekezdés a) pont] és bűnsegédként elkövetett hamis magánokirat felhasználása vétsége (Btk. 345. §) miatt emelt vád alól felmentette.

[8] A törvényszék rendelkezett a bűnjelekről és a bűnügyi költség viseléséről.

[9] Az elsőfokú bíróság ítélete ellen

- az ügyész az I. r. vádlott és a II. r. vádlott terhére, a különösen nagy vagyoni kárt okozó, folytatólagosan elkövetett csalás bűntettében a bűnösség megállapítása - melyet II. r. vádlott bűnsegédként követett el - és a büntetés súlyosítása érdekében, míg a III. r. vádlott vonatkozásában a bűnösség megállapítása és büntetés kiszabása érdekében jelentett be fellebbezést, melyet a fellebbviteli főügyészség fenntartott;

- az I. r. vádlott és védője felmentés érdekében, a II. r. vádlott felmentés, míg II. r. vádlott védője elsődlegesen felmentésért, másodlagosan előzetes mentesítés végett jelentett be fellebbezést;

- a III. r. vádlott és védője az ügyészi fellebbezésre írásban tett észrevételben az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását indítványozta a III. r. vádlott vonatkozásában.

[10] Az ítélőtábla mint másodfokú bíróság a 2018. december 18. napján meghozott és kihirdetett ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta,

- az I. r. vádlottat bűnösnek mondta ki csalás bűntettében [Btk. 371. § (1) bek., (5) bek. a) pont], a folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétségeként értékelt cselekményét 2 rendbelinek minősítette, a szabadságvesztés tartamát három évre súlyosította;

- a II. r. vádlottat bűnösnek mondta ki bűnsegédként elkövetett csalás bűntettében [Btk. 371. § (1) bek., (5) bek. a) pont], a hamis magánokirat felhasználásának vétségeként értékelt cselekményét 2 rendbeli, folytatólagosan elkövetettnek minősítette, a szabadságvesztés tartamát két évre súlyosította;

- a III. r. vádlottat bűnösnek mondta ki bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntettének kísérletében [Btk. 396. § (1) bek. a) pont, (4) bek. a) pont] és 2 rendbeli bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználása vétségében (Btk. 345. §). Ezért a III. r. vádlottat - halmazati büntetésül - egy év börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre ítélte. A szabadságvesztés-büntetés végrehajtását három év próbaidőre felfüggesztette. Megállapította, hogy a III. r. vádlott - a szabadságvesztés végrehajtásának utólagos elrendelése esetén - legkorábban a szabadságvesztés-büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra.

[11] A D. B. F. Kft.-vel szemben 125 000 000 forintra vagyonelkobzást rendelt el, és pontosította a bűnügyi költségre vonatkozó rendelkezést. Egyebekben a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

[12] A másodfokú bíróság ítéletét az ügyész mind a három vádlott vonatkozásában tudomásul vette, míg az I. r. vádlott és védője, a II. r. vádlott és védője, valamint a III. r. vádlott és védője - ok és cél megjelölése nélkül - fellebbezést jelentett be, majd írásban indokolták a jogorvoslati indítványukat.

[13] Az I. r. vádlott védője a fellebbezés írásbeli indokolásában elsődlegesen az I. r. vádlott vagyon elleni bűncselekmény miatt emelt vád alóli felmentését, míg másodlagosan - a jelentős időmúlásra tekintettel - a büntetés enyhítését indítványozta.

[14] Az I. r. vádlott védőjének okfejtése szerint a másodfokú bíróság ítéletében - az elsőfokú bíróság részletes és meggyőző indokolásával szemben - a csalás vonatkozásában nem nevezte meg a megtévesztés mibenlétét, így törvényi tényállási elem hiányában az I. r. vádlott büntetőjogi felelősségének megállapítása e bűncselekményben nem megalapozott. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a B. F. Zrt. faktoring ügyletben eljáró alkalmazottjának vallomása alapján helytállóan állapította meg, hogy a B. F. Zrt. sértett és N. L. Kft. között létrejött szerződés alapján a kötelezett által biztosított 50 millió forintos óvadék lehívásával a sértett a követelését - az M. Zrt. kifizetésének elmaradása esetén - is ki tudta volna elégíteni, így a B. F. Zrt.-t az I. r. vádlott sem a fizetési készsége, sem a fizetési képessége tekintetében nem tévesztette meg.