A Kúria Pfv.21436/2012/7. számú precedensképes határozata használati díj (TÖBBLEThasználati díj) tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 140. §, 141. §, 241. §] Bírók: Csentericsné dr. Ágh Bíró Ágnes, Kiss Gábor, Orosz Árpád

A határozat elvi tartalma:

Ingatlanon fennálló közös tulajdon esetében a tulajdonostársaknak a használati viszonyokat rendező megállapodása akkor módosítható, ha utóbb olyan körülmény merült fel, amely valamely fél lényeges, jogos érdekét sérti. Nem hivatkozhat érdeksérelemre az a fél, amelyik a körülmények utóbbi változásával számolhatott.

Kapcsolódó határozatok:

Kúria P.21796/2008., Fővárosi Törvényszék Pf.635192/2011/2., *Kúria Pfv.21436/2012/7.* (BH+ 2014.2.61), 3177/2014. (VI. 18.) AB végzés

***********

Pfv.I.21.436/2012/7. szám

A Kúria a dr. Kovács Tibor ügyvéd által képviselt I. rendű, II. rendű felperesnek a dr. Magyar István ügyvéd által képviselt I. rendű, II. rendű alperes ellen többlethasználati díj megfizetése iránt a Budapest II. és III. Kerületi Bíróság előtt 3.P.II.21.796/2008. számon folyamatban volt és a Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság 53.Pf.635.192/2011/2. számú ítéletével befejezett perében a jogerős ítélet ellen az alperesek részéről 65. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Kúria a Fővárosi Törvényszék 53.Pf.635.192/2011/2. számú jogerős ítéletét hatályon kívül helyezi; az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja és a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a felpereseket, hogy 15 napon belül együttesen fizessenek meg az alpereseknek 200.000 (Kétszázezer) forint együttes elsőfokú, fellebbezési és felülvizsgálati eljárási költséget, továbbá az államnak 232.200 (Kettőszázharminckettőezer-kettőszáz) forint le nem rótt fellebbezési és felülvizsgálati eljárási illetéket.

Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

Korábban 1/2-1/2 arányban az alperesek tulajdonában állt a perbeli 1047 m² területű ingatlan, amelynek 1/2 tulajdoni illetőségét az alperesek az 1989 novemberében kelt adásvétellel vegyes vállalkozási szerződéssel átruházták a felperesekre.

A megállapodásban a felperesek vállalták, hogy a vételár fejében egy 2.000.000 forint értékű házrészt építenek az alperesek részére, ezen felül az ingatlanközvetítő felé 500.000 forintot megfizetnek. A megállapodás 3. pontja szerint: Amennyiben a tervezés és kivitelezés során különböző területnagyságú épületrészek keletkeznek, ezek nem befolyásolják a telek hosszanti irányban megosztott fele-fele arányban történő használatát és az ingatlan fele-fele arányú tulajdonjogát.

A felperesek által megépített lakások közül az egyik az alperesek birtokába, a másik az I. rendű felperes birtokába, míg a tetőtérben kialakított lakás a II. rendű felperes birtokába került.

A felek között korábban folyamatban volt perben a Fővárosi Bíróság 53.Pf.23.964/2003/10. számú jogerős ítéletével megállapította, hogy a jelen per felperesei ráépítés jogcímén az ingatlan 1/2 tulajdoni hányadán felül megszerezték a perbeli ingatlan 18/100 tulajdoni hányadát egymás közt egyenlő arányban és egyben kötelezte őket 10.800.000 forint megváltási ár megfizetésére. A jogerős ítélet indokolása szerint az 1989 novemberében kötött megállapodás 3. pontja semmis az ott rögzített tulajdoni arányok vonatkozásában.

A felperesek módosított keresete egyrészről a használat újrarendezésére, jognyilatkozat bíróság által történő pótlására, másrészről többlethasználati díj megfizetésére irányult.

Az elsőfokú bíróság a Fővárosi Bíróság mint másodfokú bíróság 44.Pf.634.779/2009/5. számú részítéletével helybenhagyott 12. sorszám alatt meghozott részítéletével elutasította a felpereseknek a használat újrarendezése iránti keresetét, illetve pótolta az I. rendű alperes hozzájáruló nyilatkozatát a felperesek mellékvízmérő órájának felszereléséhez.

A részítélet indokolása szerint a korábbi jogerős ítélet csak a tulajdoni viszonyokat érintő szerződéses kikötés semmisségét mondta ki, az abban kikötött használat újrarendezésére a Ptk. 241.§-a alapján lehetőség van. Másrészről a tulajdoni arány változása nem olyan körülményváltozás, amely önmagában indokolná a használat újrarendezését, különösen azért sem, mert erre már a szerződés megkötésekor is számíthattak.

A többlethasználati díj vonatkozásában az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alpereseket, hogy 15 napon belül fizessenek meg a felpereseknek együttesen 1.336.884 forintot, továbbá 417.345 forint után 2008. augusztus 9. napjától, 408.684 forint után 2009. július 1. napjától, 408.684 forint után 2010. július 1. napjától, illetve 102.171 forint után 2011. február 15. napjától a kifizetés napjáig járó törvényes mértékű késedelmi kamatát.

A bíróság kötelezte az alpereseket, hogy 2011. április 1. napjától a többlethasználat fennállásának megszűnéséig minden hónap 10. napjáig fizessenek meg a felpereseknek együttesen 34.057 forint többlethasználati díjat. Ezt meghaladóan a felperesek keresetét elutasította.

Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a perbeli megállapodás 2. pontja azt jelenti, hogy a felek az ingatlan fele részének ellenértékeként 2.000.000 és további 500.000 forintot határoztak meg, és ez az összeg nem foglalta magába az esetleges többlethasználat ellenértékét. A megállapodás 3. pontja vonatkozásában kiemelte, hogy a használat rendezésére vonatkozó részében a szerződéses kikötés semmissége nem került megállapításra.

Érvelése szerint a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján fennálltak a felek közötti szerződés bíróság által történő módosításának a törvényi feltételei. A többlethasználati díj mértékének megállapítása körében azonban figyelmen kívül hagyta az alperesek arra való hivatkozását, hogy a megállapodás szerint nekik jutó földterület teljes részét nem is használják. Az eljárás során ugyanis lehetőségük lett volna a felperesekkel egyezséget kötni a használat újrarendezéséről, azonban a felperesek erre irányuló kereseti kérelmét az eljárás során mindvégig ellenezték.