1983/1. Nemzetközi Szerződés az Országos Találmányi Hivatal elnökétől

A gyári vagy kereskedelmi védjegyekkel ellátható termékek és szolgáltatások nemzetközi osztályozására vonatkozó, az 1957. évi június hó 15-én kötött, Stockholmban az 1967. évi július hó 14-én és Genfben az 1977. évi május hó 13-án felülvizsgált NIZZAI MEGÁLLAPODÁS

1. cikk

Külön Unió létesítése; Nemzetközi osztályozás elfogadása; Az osztályozás meghatározása és nyelvei

(1) Az e Megállapodás alá tartozó országok Külön Uniót alkotnak és a védjegylajstromozás szempontjából a termékek és szolgáltatások egységes osztályozását (a továbbiakban: osztályozás) fogadják el.

(2) Az osztályozás magában foglalja:

(i) az osztályok jegyzékét, esetenként magyarázó jegyzetekkel együtt;

(ii) a termékek és szolgáltatások betűsoros jegyzékét (a továbbiakban: betűsoros jegyzék), a megfelelő besorolási osztályok megjelölésével.

(3) Az osztályozás tartalmazza:

(i) a Szellemi Tulajdon Nemzetközi Irodája (a továbbiakban: Nemzetközi Iroda) által, amelyet a Szellemi Tulajdon Világszervezetét létrehozó Egyezmény említ, 1971-ben közzétett osztályozást, azon az alapon azonban, hogy az említett kiadványban szereplő osztályok jegyzékéhez tartozó magyarázó jegyzetek ideigleneseknek és ajánlásoknak tekintendők, addig, amíg a 3. cikkben említett Szakértői Bizottság az osztályok jegyzékéhez tartozó magyarázó jegyzeteket össze nem állítja;

(ii) azokat a változtatásokat és kiegészítéseket, amelyek az 1957. évi június 15-én kötött Nizzai Megállapodás 4. cikk (1) bekezdése és a Megállapodás 1967. július 14-i Stockholmi szövege értelmében léptek hatályba, a jelen szöveg hatálybalépését megelőző időpontban;

(iii) azokat az egyéb változtatásokat, amelyek a jelen szöveg 3. cikkével összhangban következtek be és amelyek a jelen szöveg 4. cikk (1) bekezdése értelmében hatályba léptek.

(4) Az osztályozás angol és francia nyelven készül, mindkét szöveg egyaránt hiteles.

(5) a) A (3) bekezdés (i) pontjában említett osztályozást, a (3) bekezdés (ii) pontjában említett azon módosításokkal és kiegészítésekkel együtt, amelyek azon időpont előtt léptek hatályba, amikor a jelen szöveg aláírásra megnyílt, egy hiteles példány tartalmazza, francia nyelven, amelyet a Szellemi Tulajdon Világszervezetének Főigazgatójánál helyeznek letétbe (a továbbiakban: Főigazgató és Szervezet). A (3) bekezdés (ii) pontjában említett azon módosításokat és kiegészítéseket, amelyek azon időpont után lépnek hatályba, amikor a jelen szöveg aláírásra megnyílt, ugyancsak, egy hiteles példányban, francia nyelven kell letétbe helyezni a Főigazgatónál.

b) Az a) pontban említett szövegek angol nyelvű változatát a 3. cikkben hivatkozott Szakértői Bizottság készíti el közvetlenül a jelen szöveg hatálybalépése után. Hiteles példányát a Főigazgatónál kell letétbe helyezni.

c) A (3) bekezdés (iii) pontjában említett változtatásokat egy hiteles példányban kell letétbe helyezni a Főigazgatónál, angol és francia nyelven.

(6) Az osztályozás hivatalos szövegeit, arab, német, olasz, orosz, portugál és spanyol nyelven, valamint az 5. cikkben említett Közgyűlés által megjelölt más nyelveken, a Főigazgató készíti el az érdekelt kormányok meghallgatása után, mégpedig vagy az említett kormányok által benyújtott fordítás alapján vagy bármely más módon, amelynek nincs pénzügyi kihatása a Külön Unió vagy a Szervezet költségvetésére.

(7) A betűsoros jegyzék a termékek vagy szolgáltatások megnevezései mellett feltünteti azt a sorszámot, amely annak a nyelvnek felel meg, amelyen a kérdéses jegyzék készül, kiegészítve

(i) az angol nyelven elkészített betűsoros jegyzék esetében, a francia nyelven összeállított betűsoros jegyzékben szereplő azonos megjelölésnél feltüntetett sorszámmal, és viszont;

(ii) a (6) bekezdés szerint összeállított betűsoros jegyzék esetében, az angol nyelven összeállított betűsoros jegyzékben vagy a francia nyelven összeállított betűsoros jegyzékben szereplő azonos megjelölésnél feltűntetett sorszámmal.

2. cikk

Az osztályozás jogi hatálya és használata

(1) A nemzetközi osztályozás jogi hatályát - a jelen Megállapodás által előírt követelményektől függően - a Külön Unió országai határozzák meg. Közelebbről: a nemzetközi osztályozás nem kötelezi a szerződő országokat sem a védjegyoltalom terjedelmének megállapítása, sem pedig a szolgáltatási védjegyek elismerése tekintetében.

(2) A Külön Unió mindegyik országa fenntartja jogát arra vonatkozóan, hogy a termékek és szolgáltatások nemzetközi osztályozását mint fő vagy mint kisegítő rendszert alkalmazza.

(3) A Külön Unió országainak illetékes hivatalai a védjegylajstromozási okiratokban és közleményekben a nemzetközi osztályozás szerint tüntetik fel azoknak az osztályoknak a számát, amelyekhez a lajstromozott védjeggyel ellátható termékek vagy szolgáltatások tartoznak.

(4) Az a tény, hogy a termékek és szolgáltatások betűsoros jegyzékében valamilyen elnevezés szerepel, nem érinti az ehhez az elnevezéshez fűződő esetleges fennálló jogokat.

3. cikk

Szakértői Bizottság

(1) Szakértői Bizottság létesül, amelyben a Külön Unió valamennyi országa képviselteti magát.

(2) a) A Főigazgató meghívhat, a Szakértői Bizottság kérésére pedig meghív, a Szakértői Bizottság üléseire a Külön Unióban nem részes olyan országokat, amelyek tagjai a Szervezetnek vagy az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Egyezménynek, hogy megfigyelőkkel képviseltessék magukat.

b) A Főigazgató meghívhat, a Szakértői Bizottság Kérésére pedig meghív, más kormányközi szervezeteket és nemzetközi nem-kormányközi szervezeteket, hogy az őket érdeklő vitában vegyenek részt.

(3) A Szakértői Bizottság

(i) határoz az osztályozás változtatásait illetően;

(ii) ajánlásokat tesz a Külön Unió országainak abból a célból, hogy számukra megkönnyítse az osztályozás használatát és elősegítse egységes alkalmazását;

(iii) minden más intézkedést megtesz, amely anélkül, hogy a Külön Unió vagy a Szervezet költségvetésére pénzügyi terhet róna, hozzájárul ahhoz, hogy a fejlődő országok számára megkönnyítsék az osztályozás alkalmazását;

(iv) jogosult albizottságokat és munkacsoportokat létesíteni.

(4) A Szakértői Bizottság elfogadja saját eljárási szabályzatát. Ez intézkedik a (2) bekezdés b) pontjában említett azon kormányközi szervezeteknek a Szakértői Bizottság albizottságainak és munkacsoportjainak ülésein való részvétele lehetőségéről, amelyek lényegesen hozzájárulhatnak az osztályozás fejlesztéséhez.

(5) Az osztályozás változtatásaira vonatkozóan javaslatokat tehet a Külön Unió bármely országának illetékes hivatala, a Nemzetközi Iroda, a (2) bekezdés b) pontja értelmében a Szakértői Bizottságban képviselt bármely kormányközi szervezet, továbbá bármely ország vagy szervezet, amelyet a Szakértői Bizottság javaslattételre külön felkér. A javaslatokat a Nemzetközi Irodával kell közölni, amely továbbítja azokat a Szakértői Bizottság tagjainak és a megfigyelőknek, legkésőbb azon szakértői bizottsági ülést két hónappal megelőzően, amelyen a kérdéses javaslatokat megtárgyalják.

(6) A Külön Unió mindegyik tagállama egy szavazattal rendelkezik.

(7) a) A b) pontban foglaltak fenntartásával, a Szakértői Bizottság határozataihoz a Külön Unió képviselt és szavazó országainak egyszerű szavazati többsége szükséges.

b) Az osztályozás módosításának elfogadására vonatkozó határozatokhoz a Külön Unió képviselt és szavazó országainak 4/5-ös többsége szükséges. "Módosításon" a termék vagy szolgáltatás egyik osztályból másik osztályba való áthelyezését, vagy új osztály létesítését kell érteni.

c) A (4) bekezdésben említett eljárási szabályzat intézkedik arról, hogy bizonyos esetek kivételével az osztályozás módosításait meghatározott időszakok végén fogadják el; mindegyik időszak tartamát a Szakértői Bizottság állapítja meg.

(8) A tartózkodás nem tekintendő szavazatnak.

4. cikk

A módosítások közlése, hatálybalépése és közzététele

(1) A Szakértői Bizottság által elfogadott változtatásokat és ajánlásokat a Nemzetközi Iroda közli a Külön Unió tagországainak illetékes hivatalaival. A módosítások a közlés elküldésének napjától számított hat hónap elteltével lépnek hatályba. Bármely más változtatás azon a napon lép hatályba, amelyet a Szakértői Bizottság megjelöl, amikor a változtatást elfogadja.

(2) A Nemzetközi Iroda a hatálybalépett változásokat az osztályozásba belefoglalja. A szóbanforgó változásokra vonatkozó közleményeket azokban a folyóiratokban kell közzétenni, amelyeket az 5. cikkben említett Közgyűlés megjelöl.

5. cikk

A Külön Unió Közgyűlése

(1) a) A Külön Uniónak Közgyűlése van; ez azokból az országokból áll, amelyek a jelen szöveget megerősítették, vagy hozzá csatlakoztak.

b) Minden ország kormányát egy-egy küldött képviseli, akit munkájában helyettes küldöttek, tanácsadók és szakértők támogathatnak.

c) A küldöttség költségeit a megbízó kormány viseli.

(2) a) A 3. és 4. cikk rendelkezéseinek fenntartásával a Közgyűlés:

(i) foglalkozik minden kérdéssel, amely a Külön Unió fenntartására és fejlesztésére, illetőleg a jelen Megállapodás végrehajtására vonatkozik;

(ii) útmutatást ad a Nemzetközi Irodának a felülvizsgálati értekezletek előkészítéséhez, megfelelően figyelembe véve a Külön Unió azon országainak észrevételeit, amelyek a jelen szöveget nem erősítették meg vagy nem csatlakoztak hozzá;

(iii) megtárgyalja és jóváhagyja a Szervezet Főigazgatójának (a továbbiakban: Főigazgató) a Külön Unióval kapcsolatos jelentéseit és tevékenységét, és a Külön Unió hatáskörébe tartozó kérdéseket illetően ellátja őt a szükséges utasításokkal;

(iv) meghatározza a Külön Unió programját és elfogadja kétéves költségvetését, továbbá jóváhagyja zárszámadását;[1]

(v) elfogadja a Külön Unió pénzügyi szabályzatait;

(vi) a 3. cikkben említett Szakértői Bizottságon kívül további olyan szakértői bizottságokat és munkacsoportokat alakít, amelyeket szükségesnek tart a Külön Unió célkitűzéseinek megvalósításához;

(vii) meghatározza, hogy ülésein megfigyelői minőségben mely, a Külön Unióban nem részes országok, továbbá milyen kormányközi és nemzetközi nem-kormányközi szervezetek vehetnek részt;

(viii) elfogadja az 5-8. cikkre vonatkozó módosításokat;

(ix) megtesz minden egyéb megfelelő intézkedést a Külön Unió célkitűzéseinek megvalósítására;

(x) ellátja a Megállapodásból adódó egyéb feladatokat.

b) Azokban a kérdésekben, amelyek a Szervezet által igazgatott más Uniót is érintenek, a Közgyűlés döntése előtt meghallgatja a Szervezet Egyeztető Bizottságának véleményét.

(3) a) A Közgyűlés minden tagországának egy szavazata van.

b) A Közgyűlés határozatképes, ha a tagországok fele jelen van.

c) A b) pont rendelkezéseinek fenntartásával a Közgyűlés akkor is hozhat határozatot, ha valamelyik ülésén az országoknak kevesebb, mint a fele, de legalább egyharmada képviselt, ebben az esetben azonban a határozat - az ügyrendi határozatok kivételével - csak a következő feltételekkel érvényes. A Nemzetközi Iroda az említett határozatot közli a Közgyűlésről távol maradt tagországokkal és felkéri őket, hogy a közlés napját követő három hónapon belül írásban közöljék szavazatukat vagy tartózkodásukat. Ha e határidő lejártakor az így szavazó vagy tartózkodó országok száma legalább annyi, amennyi az ülésen a határozatképességhez hiányzott, az említett határozat érvényessé válik, feltéve, hogy a megkívánt többség továbbra is fennáll.

d) A 8. cikk (2) bekezdése rendelkezéseinek kivételével a Közgyűlés határozatait kétharmados szótöbbséggel hozza.

e) A tartózkodás nem számít szavazatnak.

f) Egy küldött csak egy országot képviselhet és csak annak nevében szavazhat.

g) A Külön Uniónak azok az országai, amelyek nem tagjai a Közgyűlésnek, megfigyelői minőségben részt vehetnek a Közgyűlés ülésein.

(4) a) A Közgyűlés kétévenként egyszer ül össze rendes ülésszakra, éspedig - kivételes esetektől eltekintve - a Szervezet Közgyűlésével azonos időszakban és helyen; összehívásáról a Főigazgató gondoskodik.[2]

b) A Közgyűlés tagországai egynegyedének kérésére a Főigazgató a Közgyűlést rendkívüli ülésszakra hívja össze.

c) Az ülésszakok napirendjét a Főigazgató készíti elő.

(5) A Közgyűlés ügyrendjét maga állapítja meg.

6. cikk

A Nemzetközi Iroda

(1) a) A Külön Uniót érintő igazgatási feladatokat a Nemzetközi Iroda látja el.

b) A Nemzetközi Iroda különösen előkészíti a Közgyűlés, a Szakértői Bizottság, valamint az általuk alakított bármely más szakértői bizottság és munkacsoport ülését és ellátja ezek titkársági teendőit.

c) A Főigazgató a Külön Unió legfőbb tisztviselője, és ő képviseli a Külön Uniót.

(2) A Főigazgató és az általa kijelölt tisztségviselő szavazati jog nélkül részt vesz a Közgyűlés, a Szakértői Bizottság, valamint az általuk alakított bármely más szakértői bizottság és munkacsoport valamennyi ülésén. A Főigazgató vagy az általa kijelölt tisztviselő hivatalból ellátja e testületek titkári teendőit.

(3) a) A Nemzetközi Iroda készíti elő a Közgyűlés útmutatásai szerint a Megállapodásnak az 5-8. cikkein kívüli rendelkezéseit felülvizsgáló értekezleteket.

b) A Nemzetközi Iroda a felülvizsgálati értekezletek előkészítése során tanácskozhat kormányközi és nemzetközi nem-kormányközi szervezetekkel,

c) A Főigazgató és az általa kijelölt személyek szavazati jog nélkül részt vesznek az ilyen értekezletek tanácskozásain.

(4) A Nemzetközi Iroda ellátja a rábízott egyéb feladatokat is.

7. cikk

Pénzügyek

(1) a) A Külön Uniónak költségvetése van.

b) A Külön Unió költségvetése magában foglalja a Külön Unió saját bevételeit és kiadásait, az Uniók közös kiadásainak költségvetéséhez, való hozzájárulását, valamint adott esetben a Szervezet Értekezletének költségvetése javára megállapított összeget.

c) Azokat a költségeket, amelyek nem kizárólag a Külön Unióra hárulnak, hanem a Szervezet által igazgatott egy vagy több más Unióra is, az Uniók közös költségeinek kell tekinteni. A Külön Uniónak az ilyen közös költségekben való részesedése a Külön Unió ezekben való érdekeltségével arányos.

(2) A Külön Unió költségvetését a Szervezet által igazgatott többi Unió költségvetésével való összehangolás követelménye kellő figyelembevételével állapítják meg.

(3) A Külön Unió költségvetésének forrásai a következők:

(i) a Külön Unió országainak hozzájárulásai;

(ii) az olyan szolgáltatások díja és költségei, amelyeket a Nemzetközi Iroda a Külön Unióval kapcsolatban nyújt;

(iii) a Nemzetközi Iroda azon kiadványainak eladásából származó bevételek, illetve e kiadványok szerzői díja, amelyek a Külön Uniót érintik;

(iv) adományok, hagyatékok és támogatások;

(v) bérleti, kamat- és egyéb vegyes bevételek.

(4) a) A (3) bekezdés (i) pontjában említett hozzájárulás meghatározása céljából a Külön Unió mindegyik országa ugyanahhoz az osztályhoz tartozik, mint az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Unióban, és évi hozzájárulását az ebben az Unióban a megfelelő osztályra meghatározott egységek száma alapján fizeti.

b) A Külön Unió minden országa olyan arányban járul hozzá évente az összes ország által a Külön Unió költségvetése javára fizetendő teljes összeghez, amilyenben egységeinek száma az összes hozzájáruló ország összességszámával áll.

c) A hozzájárulás minden évben január 1-én esedékes.

d) Az az ország, amelyik hozzájárulásával hátralékban van, a Külön Unió egyik szervében sem gyakorolhatja szavazati jogát, ha a hátralék összege eléri vagy meghaladja az előző két teljes évre esedékes hozzájárulás összegét. A Külön Unió szerve mindazonáltal megengedheti az ilyen országnak a szavazati jog e szervben való gyakorlását, ha és ameddig meg van győződve arról, hogy a fizetési késedelem rendkívüli és elháríthatatlan körülményeknek tulajdonítható.

e) Ha a költségvetést az új költségvetési időszak kezdete előtt nem fogadják el, a költségvetés az előző év szintjén marad, ahogyan erről a pénzügyi szabályzat rendelkezik.

(5) A Nemzetközi Irodának a Külön Unióval kapcsolatos szolgáltatásaiért járó díjak és költségek összegét a Főigazgató állapítja meg és jelenti be a Közgyűlésnek.

(6) a) A Külön Uniónak forgótőkealapja van, ez a Külön Unió országainak egyszeri befizetéséből áll. Ha az alap elégtelennek bizonyul, a Közgyűlés elrendeli felemelését.

b) Minden ország forgótőkealap-befizetésének kezdeti összege vagy a befizetés megnövelt összegéből rá eső hányad arányos a kérdéses országnak abban az évben esedékes hozzájárulásával, amelyben az alapot létrehozták vagy felemelését elhatározták.

c) A befizetés mértékét és feltételeit, a Főigazgató javaslatára, a Szervezet Egyeztető Bizottsága állásfoglalásának meghallgatása után, a Közgyűlés határozza meg.

(7) a) A Szervezet székhelyére vonatkozó egyezmény, amelyet azzal az országgal kötöttek, amelynek területén a Szervezet székhelye található, rendelkezik arról, hogy a forgótőkealap elégtelensége esetén ez az ország előleget folyósít. Az előleg összegét és nyújtásának feltételeit az érintett ország és a Szervezet között esetenként kötött külön megállapodások határozzák meg.

b) Mind az a) pontban említett ország, mind a Szervezet jogosult arra, hogy írásbeli közléssel felmondja az előlegnyújtásra vonatkozó kötelezettséget. A felmondás a közlés évének végétől számított három év elteltével lép hatályba.

(8) A pénzügyi ellenőrzést a Külön Unió egy vagy több országa vagy külső könyvszakértők végzik, a pénzügyi szabályzat rendelkezéseivel összhangban. Ezeket, beleegyezésükkel, a Közgyűlés jelöli ki.

8. cikk

Az 5-8. cikk módosítása

(1) Az 5., 6., 7. cikk és e cikk módosítását a Közgyűlés bármelyik tagországa vagy a Főigazgató indítványozhatja. Az indítványt a Főigazgató a Közgyűlés elé terjesztés előtt legalább hat hónappal közli a Közgyűlés tagországaival.

(2) Az (1) bekezdésben említett cikkek módosításait a Közgyűlés fogadja el. Az elfogadáshoz a leadott szavazatok háromnegyede szükséges, az 5. cikk és a jelen bekezdés módosításához azonban a leadott szavazatok négyötödére van szükség.

(3) Az (1) bekezdésben említett cikkek módosítása egy hónappal azon időpont után lép hatályba, amikor a Főigazgató azoknak az országoknak háromnegyed részétől, amelyek a módosítás elfogadásának időpontjában a Közgyűlés tagjai voltak, alkotmányos eljárásuknak megfelelő írásbeli elfogadó nyilatkozatot kapott. Az említett cikkek így elfogadott módosítása minden országra kötelező, amely a módosítás hatálybalépésekor a Közgyűlés tagja, vagy későbbi időpontban tagjává válik, de minden olyan módosítás, amely a Külön Unió országainak pénzügyi kötelezettségét növeli, csak azokra az országokra kötelező, amelyek bejelentették, hogy a kérdéses módosítást elfogadják.

9. cikk

Megerősítés és csatlakozás; Hatálybalépés

(1) A Külön Unió minden országa megerősítheti ezt a szöveget, ha aláírta, ha pedig nem írta alá, csatlakozhat hozzá.

(2) Minden, a Külön Unióhoz nem tartozó ország, amely részese az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Egyezménynek, csatlakozhat ehhez a szöveghez és ezzel a Külön Unió tagjává válhat.

(3) A megerősítési és csatlakozási okiratokat a Főigazgatónál kell letenni.

(4) a) Ez a szöveg három hónappal azután lép hatályba, miután mindkét alábbi feltétel teljesül:

(i) hat vagy több ország letétbe helyezte megerősítési vagy csatlakozási okiratát;

(ii) az említett országok közül legalább három olyan ország, amely a Külön Unió tagja abban az időpontban, amikor a jelen szöveg aláírásra megnyílik.

b) Az a) pontban említett hatálybalépés vonatkozik azokra az országokra, amelyek legalább három hónappal az említett hatálybalépés előtt letétbe helyezték megerősítési vagy csatlakozási okirataikat.

c) A b) pontban nem említett országok vonatkozásában ez a szöveg három hónappal azon időpont után lép hatályba, amikor megerősítésükről vagy csatlakozásukról a Főigazgatót értesítették, hacsak a megerősítési vagy csatlakozási okiratban nem jelöltek meg későbbi időpontot. Az utóbbi esetben a szóbanforgó ország vonatkozásában a jelen szöveg az így megjelölt időpontban lép hatályba.

(5) A megerősítés vagy csatlakozás önműködően maga után vonja ezen szöveg valamennyi rendelkezésének elfogadását és jogot ad a vele járó valamennyi előny igénybevételére.

(6) A jelen szöveg hatálybalépése után nem lehet megerősíteni a jelen Megállapodás valamelyik korábbi szövegét vagy csatlakozni ahhoz.

10. cikk

Időtartam

E Megállapodás tartama azonos az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Egyezményével.

11. cikk

Felülvizsgálat

(1) E Megállapodást a Külön Unió országainak értekezlete időnként felülvizsgálhatja.

(2) A felülvizsgálati értekezletek összehívásáról a Közgyűlés dönt.

(3) Az 5-8. cikk vagy felülvizsgálati értekezleten vagy a 8. cikk szerint módosítható.

12. cikk

Felmondás

(1) Ezt a szöveget a Főigazgatóhoz küldött közléssel bármelyik ország felmondhatja. A felmondás a Megállapodás korábbi szövegének vagy szövegeinek a felmondását is jelenti, amelyet a jelen szöveget felmondó ország esetleg megerősített vagy amelyhez esetleg csatlakozott; a felmondás hatálya csak a felmondó országra terjed ki, s a Külön Unió többi országa tekintetében a Megállapodás teljes érvényben és hatályban marad.

(2) A felmondás a közlésnek a Főigazgató által történt kézhezvétele napját követő egy év elteltével lép hatályba.

(3) Az ebben a cikkben szabályozott felmondási jogot egyik ország sem gyakorolhatja a Külön Unió tagjává válásának keltétől számított öt év eltelte előtt.

13. cikk

Hivatkozás a Párizsi Egyezmény 24. cikkére

Az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Egyezmény 1967. évi stockholmi szövege 24. cikkének rendelkezéseit e Megállapodásra is alkalmazni kell azzal a feltétellel, hogy ha ezeket a rendelkezéseket a jövőben módosítják, e Megállapodásra a legújabb módosítást kell alkalmazni a Külön Unió azon országai vonatkozásában, amelyekre e módosítás kötelező.

14. cikk

Aláírás; Nyelvek; Letéteményesi feladatok; Értesítések

(1) a) Ezt a szöveget egyetlen, angol és francia nyelven készült, eredeti példányban kell aláírni és a Főigazgatónál kell letétbe helyezni, mindkét szöveg egyaránt hiteles.

b) Az érdekelt kormányok meghallgatása után és a jelen szöveg aláírása időpontjától számított két hónapon belül a Főigazgató gondoskodik a jelen szöveg két további, orosz és spanyol nyelvű hivatalos változata létrehozásáról, amely nyelveken, az aj pontban említett nyelvekkel együtt, a Szellemi Tulajdon Világszervezetét megalapító Egyezmény hiteles szövegét aláírták.

c) Az érdekelt kormányok meghallgatása után a Főigazgató gondoskodik a jelen szöveg arab, német, olasz és portugál, valamint a Közgyűlés által esetleg megjelölt más nyelvű hivatalos változatai létrehozásáról.

(2) Ez a szöveg 1977. december 31-ig áll aláírásra nyitva.

(3) a) Az aláírt szövegről a Főigazgató két-két, általa hitelesített másolatot küld a Külön Unióhoz tartozó minden ország kormányának és, kívánságra, bármely más ország kormányának.

b) A jelen szöveg bármely módosításáról a Főigazgató két-két, általa hitelesített másolatot küld a Külön Unióhoz tartozó minden ország kormányának és, kívánságra, bármely más ország kormányának.

(4) Ezt a szöveget a Főigazgató az Egyesült Nemzetek Titkárságánál bejegyzés végett bejelenti.

(5) A Főigazgató értesíti az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Egyezmény valamennyi tagországának kormányát;

(i) az (1) bekezdés szerinti aláírásokról;

(ii) a 9. cikk (3) bekezdése szerinti megerősítési vagy csatlakozási okiratok letétbe helyezéséről;

(iii) a jelen szöveg 9. cikk (4) bekezdés a) pontja szerinti hatálybalépés időpontjáról;

(iv) a jelen szöveg módosításainak a 8. cikk (3) bekezdése szerinti elfogadásáról;

(v) . a módosítások hatálybalépésének időpontjáról;

(vi) a 12. cikk szerinti felmondásokról.

A Magyar Népköztársaság megerősítő okiratának letétbe helyezése a Szellemi Tulajdon Világszervezete főigazgatójánál 1982. május 19-én megtörtént. A Megállapodás a Magyar Népköztársaság tekintetében - a 9. cikk (4) bekezdésének c) pontja szerint - 1982. augusztus 21-én lépett hatályba.

Az ipari tulajdon oltalmára létesült uniós egyezmények 1967. július 14-én Stockholmban felülvizsgált, illetőleg létrehozott szövegének kihirdetéséről szóló 1970. évi 18. számú törvényerejű rendelet - a Megállapodás tekintetében - az 1982. évi 27. sz. törvényerejű rendelet 16. §-a értelmében hatályát veszti.

A Külügyminisztériumtól

A gyári vagy kereskedelmi védjegyekkel ellátható termékek és szolgáltatások nemzetközi osztályozására vonatkozó, az 1957. évi június hó 15-én kötött, Stockholmban az 1967. évi július hó 14-én és Genfben az 1977. évi május hó 13-án felülvizsgált

NIZZAI MEGÁLLAPODÁSBAN

a részes államok listája 1983. január 1-i állapot szerint