1983/1. Nemzetközi Szerződés az Országos Találmányi Hivatal elnökétől

A gyári vagy kereskedelmi védjegyekkel ellátható termékek és szolgáltatások nemzetközi osztályozására vonatkozó, az 1957. évi június hó 15-én kötött, Stockholmban az 1967. évi július hó 14-én és Genfben az 1977. évi május hó 13-án felülvizsgált NIZZAI MEGÁLLAPODÁS

1. cikk

Külön Unió létesítése; Nemzetközi osztályozás elfogadása; Az osztályozás meghatározása és nyelvei

(1) Az e Megállapodás alá tartozó országok Külön Uniót alkotnak és a védjegylajstromozás szempontjából a termékek és szolgáltatások egységes osztályozását (a továbbiakban: osztályozás) fogadják el.

(2) Az osztályozás magában foglalja:

(i) az osztályok jegyzékét, esetenként magyarázó jegyzetekkel együtt;

(ii) a termékek és szolgáltatások betűsoros jegyzékét (a továbbiakban: betűsoros jegyzék), a megfelelő besorolási osztályok megjelölésével.

(3) Az osztályozás tartalmazza:

(i) a Szellemi Tulajdon Nemzetközi Irodája (a továbbiakban: Nemzetközi Iroda) által, amelyet a Szellemi Tulajdon Világszervezetét létrehozó Egyezmény említ, 1971-ben közzétett osztályozást, azon az alapon azonban, hogy az említett kiadványban szereplő osztályok jegyzékéhez tartozó magyarázó jegyzetek ideigleneseknek és ajánlásoknak tekintendők, addig, amíg a 3. cikkben említett Szakértői Bizottság az osztályok jegyzékéhez tartozó magyarázó jegyzeteket össze nem állítja;

(ii) azokat a változtatásokat és kiegészítéseket, amelyek az 1957. évi június 15-én kötött Nizzai Megállapodás 4. cikk (1) bekezdése és a Megállapodás 1967. július 14-i Stockholmi szövege értelmében léptek hatályba, a jelen szöveg hatálybalépését megelőző időpontban;

(iii) azokat az egyéb változtatásokat, amelyek a jelen szöveg 3. cikkével összhangban következtek be és amelyek a jelen szöveg 4. cikk (1) bekezdése értelmében hatályba léptek.

(4) Az osztályozás angol és francia nyelven készül, mindkét szöveg egyaránt hiteles.

(5) a) A (3) bekezdés (i) pontjában említett osztályozást, a (3) bekezdés (ii) pontjában említett azon módosításokkal és kiegészítésekkel együtt, amelyek azon időpont előtt léptek hatályba, amikor a jelen szöveg aláírásra megnyílt, egy hiteles példány tartalmazza, francia nyelven, amelyet a Szellemi Tulajdon Világszervezetének Főigazgatójánál helyeznek letétbe (a továbbiakban: Főigazgató és Szervezet). A (3) bekezdés (ii) pontjában említett azon módosításokat és kiegészítéseket, amelyek azon időpont után lépnek hatályba, amikor a jelen szöveg aláírásra megnyílt, ugyancsak, egy hiteles példányban, francia nyelven kell letétbe helyezni a Főigazgatónál.

b) Az a) pontban említett szövegek angol nyelvű változatát a 3. cikkben hivatkozott Szakértői Bizottság készíti el közvetlenül a jelen szöveg hatálybalépése után. Hiteles példányát a Főigazgatónál kell letétbe helyezni.

c) A (3) bekezdés (iii) pontjában említett változtatásokat egy hiteles példányban kell letétbe helyezni a Főigazgatónál, angol és francia nyelven.

(6) Az osztályozás hivatalos szövegeit, arab, német, olasz, orosz, portugál és spanyol nyelven, valamint az 5. cikkben említett Közgyűlés által megjelölt más nyelveken, a Főigazgató készíti el az érdekelt kormányok meghallgatása után, mégpedig vagy az említett kormányok által benyújtott fordítás alapján vagy bármely más módon, amelynek nincs pénzügyi kihatása a Külön Unió vagy a Szervezet költségvetésére.

(7) A betűsoros jegyzék a termékek vagy szolgáltatások megnevezései mellett feltünteti azt a sorszámot, amely annak a nyelvnek felel meg, amelyen a kérdéses jegyzék készül, kiegészítve

(i) az angol nyelven elkészített betűsoros jegyzék esetében, a francia nyelven összeállított betűsoros jegyzékben szereplő azonos megjelölésnél feltüntetett sorszámmal, és viszont;

(ii) a (6) bekezdés szerint összeállított betűsoros jegyzék esetében, az angol nyelven összeállított betűsoros jegyzékben vagy a francia nyelven összeállított betűsoros jegyzékben szereplő azonos megjelölésnél feltűntetett sorszámmal.

2. cikk

Az osztályozás jogi hatálya és használata

(1) A nemzetközi osztályozás jogi hatályát - a jelen Megállapodás által előírt követelményektől függően - a Külön Unió országai határozzák meg. Közelebbről: a nemzetközi osztályozás nem kötelezi a szerződő országokat sem a védjegyoltalom terjedelmének megállapítása, sem pedig a szolgáltatási védjegyek elismerése tekintetében.

(2) A Külön Unió mindegyik országa fenntartja jogát arra vonatkozóan, hogy a termékek és szolgáltatások nemzetközi osztályozását mint fő vagy mint kisegítő rendszert alkalmazza.

(3) A Külön Unió országainak illetékes hivatalai a védjegylajstromozási okiratokban és közleményekben a nemzetközi osztályozás szerint tüntetik fel azoknak az osztályoknak a számát, amelyekhez a lajstromozott védjeggyel ellátható termékek vagy szolgáltatások tartoznak.

(4) Az a tény, hogy a termékek és szolgáltatások betűsoros jegyzékében valamilyen elnevezés szerepel, nem érinti az ehhez az elnevezéshez fűződő esetleges fennálló jogokat.

3. cikk

Szakértői Bizottság

(1) Szakértői Bizottság létesül, amelyben a Külön Unió valamennyi országa képviselteti magát.

(2) a) A Főigazgató meghívhat, a Szakértői Bizottság kérésére pedig meghív, a Szakértői Bizottság üléseire a Külön Unióban nem részes olyan országokat, amelyek tagjai a Szervezetnek vagy az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Egyezménynek, hogy megfigyelőkkel képviseltessék magukat.

b) A Főigazgató meghívhat, a Szakértői Bizottság Kérésére pedig meghív, más kormányközi szervezeteket és nemzetközi nem-kormányközi szervezeteket, hogy az őket érdeklő vitában vegyenek részt.

(3) A Szakértői Bizottság

(i) határoz az osztályozás változtatásait illetően;

(ii) ajánlásokat tesz a Külön Unió országainak abból a célból, hogy számukra megkönnyítse az osztályozás használatát és elősegítse egységes alkalmazását;

(iii) minden más intézkedést megtesz, amely anélkül, hogy a Külön Unió vagy a Szervezet költségvetésére pénzügyi terhet róna, hozzájárul ahhoz, hogy a fejlődő országok számára megkönnyítsék az osztályozás alkalmazását;

(iv) jogosult albizottságokat és munkacsoportokat létesíteni.

(4) A Szakértői Bizottság elfogadja saját eljárási szabályzatát. Ez intézkedik a (2) bekezdés b) pontjában említett azon kormányközi szervezeteknek a Szakértői Bizottság albizottságainak és munkacsoportjainak ülésein való részvétele lehetőségéről, amelyek lényegesen hozzájárulhatnak az osztályozás fejlesztéséhez.

(5) Az osztályozás változtatásaira vonatkozóan javaslatokat tehet a Külön Unió bármely országának illetékes hivatala, a Nemzetközi Iroda, a (2) bekezdés b) pontja értelmében a Szakértői Bizottságban képviselt bármely kormányközi szervezet, továbbá bármely ország vagy szervezet, amelyet a Szakértői Bizottság javaslattételre külön felkér. A javaslatokat a Nemzetközi Irodával kell közölni, amely továbbítja azokat a Szakértői Bizottság tagjainak és a megfigyelőknek, legkésőbb azon szakértői bizottsági ülést két hónappal megelőzően, amelyen a kérdéses javaslatokat megtárgyalják.

(6) A Külön Unió mindegyik tagállama egy szavazattal rendelkezik.

(7) a) A b) pontban foglaltak fenntartásával, a Szakértői Bizottság határozataihoz a Külön Unió képviselt és szavazó országainak egyszerű szavazati többsége szükséges.

b) Az osztályozás módosításának elfogadására vonatkozó határozatokhoz a Külön Unió képviselt és szavazó országainak 4/5-ös többsége szükséges. "Módosításon" a termék vagy szolgáltatás egyik osztályból másik osztályba való áthelyezését, vagy új osztály létesítését kell érteni.

c) A (4) bekezdésben említett eljárási szabályzat intézkedik arról, hogy bizonyos esetek kivételével az osztályozás módosításait meghatározott időszakok végén fogadják el; mindegyik időszak tartamát a Szakértői Bizottság állapítja meg.

(8) A tartózkodás nem tekintendő szavazatnak.

4. cikk

A módosítások közlése, hatálybalépése és közzététele

(1) A Szakértői Bizottság által elfogadott változtatásokat és ajánlásokat a Nemzetközi Iroda közli a Külön Unió tagországainak illetékes hivatalaival. A módosítások a közlés elküldésének napjától számított hat hónap elteltével lépnek hatályba. Bármely más változtatás azon a napon lép hatályba, amelyet a Szakértői Bizottság megjelöl, amikor a változtatást elfogadja.

(2) A Nemzetközi Iroda a hatálybalépett változásokat az osztályozásba belefoglalja. A szóbanforgó változásokra vonatkozó közleményeket azokban a folyóiratokban kell közzétenni, amelyeket az 5. cikkben említett Közgyűlés megjelöl.

5. cikk

A Külön Unió Közgyűlése

(1) a) A Külön Uniónak Közgyűlése van; ez azokból az országokból áll, amelyek a jelen szöveget megerősítették, vagy hozzá csatlakoztak.

b) Minden ország kormányát egy-egy küldött képviseli, akit munkájában helyettes küldöttek, tanácsadók és szakértők támogathatnak.

c) A küldöttség költségeit a megbízó kormány viseli.

(2) a) A 3. és 4. cikk rendelkezéseinek fenntartásával a Közgyűlés:

(i) foglalkozik minden kérdéssel, amely a Külön Unió fenntartására és fejlesztésére, illetőleg a jelen Megállapodás végrehajtására vonatkozik;

(ii) útmutatást ad a Nemzetközi Irodának a felülvizsgálati értekezletek előkészítéséhez, megfelelően figyelembe véve a Külön Unió azon országainak észrevételeit, amelyek a jelen szöveget nem erősítették meg vagy nem csatlakoztak hozzá;

(iii) megtárgyalja és jóváhagyja a Szervezet Főigazgatójának (a továbbiakban: Főigazgató) a Külön Unióval kapcsolatos jelentéseit és tevékenységét, és a Külön Unió hatáskörébe tartozó kérdéseket illetően ellátja őt a szükséges utasításokkal;

(iv) meghatározza a Külön Unió programját és elfogadja kétéves költségvetését, továbbá jóváhagyja zárszámadását;[1]

(v) elfogadja a Külön Unió pénzügyi szabályzatait;

(vi) a 3. cikkben említett Szakértői Bizottságon kívül további olyan szakértői bizottságokat és munkacsoportokat alakít, amelyeket szükségesnek tart a Külön Unió célkitűzéseinek megvalósításához;

(vii) meghatározza, hogy ülésein megfigyelői minőségben mely, a Külön Unióban nem részes országok, továbbá milyen kormányközi és nemzetközi nem-kormányközi szervezetek vehetnek részt;

(viii) elfogadja az 5-8. cikkre vonatkozó módosításokat;

(ix) megtesz minden egyéb megfelelő intézkedést a Külön Unió célkitűzéseinek megvalósítására;

(x) ellátja a Megállapodásból adódó egyéb feladatokat.

b) Azokban a kérdésekben, amelyek a Szervezet által igazgatott más Uniót is érintenek, a Közgyűlés döntése előtt meghallgatja a Szervezet Egyeztető Bizottságának véleményét.

(3) a) A Közgyűlés minden tagországának egy szavazata van.

b) A Közgyűlés határozatképes, ha a tagországok fele jelen van.

c) A b) pont rendelkezéseinek fenntartásával a Közgyűlés akkor is hozhat határozatot, ha valamelyik ülésén az országoknak kevesebb, mint a fele, de legalább egyharmada képviselt, ebben az esetben azonban a határozat - az ügyrendi határozatok kivételével - csak a következő feltételekkel érvényes. A Nemzetközi Iroda az említett határozatot közli a Közgyűlésről távol maradt tagországokkal és felkéri őket, hogy a közlés napját követő három hónapon belül írásban közöljék szavazatukat vagy tartózkodásukat. Ha e határidő lejártakor az így szavazó vagy tartózkodó országok száma legalább annyi, amennyi az ülésen a határozatképességhez hiányzott, az említett határozat érvényessé válik, feltéve, hogy a megkívánt többség továbbra is fennáll.

d) A 8. cikk (2) bekezdése rendelkezéseinek kivételével a Közgyűlés határozatait kétharmados szótöbbséggel hozza.

e) A tartózkodás nem számít szavazatnak.

f) Egy küldött csak egy országot képviselhet és csak annak nevében szavazhat.

g) A Külön Uniónak azok az országai, amelyek nem tagjai a Közgyűlésnek, megfigyelői minőségben részt vehetnek a Közgyűlés ülésein.

(4) a) A Közgyűlés kétévenként egyszer ül össze rendes ülésszakra, éspedig - kivételes esetektől eltekintve - a Szervezet Közgyűlésével azonos időszakban és helyen; összehívásáról a Főigazgató gondoskodik.[2]

b) A Közgyűlés tagországai egynegyedének kérésére a Főigazgató a Közgyűlést rendkívüli ülésszakra hívja össze.

c) Az ülésszakok napirendjét a Főigazgató készíti elő.

(5) A Közgyűlés ügyrendjét maga állapítja meg.

6. cikk

A Nemzetközi Iroda

(1) a) A Külön Uniót érintő igazgatási feladatokat a Nemzetközi Iroda látja el.

b) A Nemzetközi Iroda különösen előkészíti a Közgyűlés, a Szakértői Bizottság, valamint az általuk alakított bármely más szakértői bizottság és munkacsoport ülését és ellátja ezek titkársági teendőit.

c) A Főigazgató a Külön Unió legfőbb tisztviselője, és ő képviseli a Külön Uniót.

(2) A Főigazgató és az általa kijelölt tisztségviselő szavazati jog nélkül részt vesz a Közgyűlés, a Szakértői Bizottság, valamint az általuk alakított bármely más szakértői bizottság és munkacsoport valamennyi ülésén. A Főigazgató vagy az általa kijelölt tisztviselő hivatalból ellátja e testületek titkári teendőit.

(3) a) A Nemzetközi Iroda készíti elő a Közgyűlés útmutatásai szerint a Megállapodásnak az 5-8. cikkein kívüli rendelkezéseit felülvizsgáló értekezleteket.

b) A Nemzetközi Iroda a felülvizsgálati értekezletek előkészítése során tanácskozhat kormányközi és nemzetközi nem-kormányközi szervezetekkel,

c) A Főigazgató és az általa kijelölt személyek szavazati jog nélkül részt vesznek az ilyen értekezletek tanácskozásain.

(4) A Nemzetközi Iroda ellátja a rábízott egyéb feladatokat is.

7. cikk

Pénzügyek

(1) a) A Külön Uniónak költségvetése van.

b) A Külön Unió költségvetése magában foglalja a Külön Unió saját bevételeit és kiadásait, az Uniók közös kiadásainak költségvetéséhez, való hozzájárulását, valamint adott esetben a Szervezet Értekezletének költségvetése javára megállapított összeget.

c) Azokat a költségeket, amelyek nem kizárólag a Külön Unióra hárulnak, hanem a Szervezet által igazgatott egy vagy több más Unióra is, az Uniók közös költségeinek kell tekinteni. A Külön Uniónak az ilyen közös költségekben való részesedése a Külön Unió ezekben való érdekeltségével arányos.

(2) A Külön Unió költségvetését a Szervezet által igazgatott többi Unió költségvetésével való összehangolás követelménye kellő figyelembevételével állapítják meg.

(3) A Külön Unió költségvetésének forrásai a következők:

(i) a Külön Unió országainak hozzájárulásai;

(ii) az olyan szolgáltatások díja és költségei, amelyeket a Nemzetközi Iroda a Külön Unióval kapcsolatban nyújt;

(iii) a Nemzetközi Iroda azon kiadványainak eladásából származó bevételek, illetve e kiadványok szerzői díja, amelyek a Külön Uniót érintik;

(iv) adományok, hagyatékok és támogatások;

(v) bérleti, kamat- és egyéb vegyes bevételek.

(4) a) A (3) bekezdés (i) pontjában említett hozzájárulás meghatározása céljából a Külön Unió mindegyik országa ugyanahhoz az osztályhoz tartozik, mint az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Unióban, és évi hozzájárulását az ebben az Unióban a megfelelő osztályra meghatározott egységek száma alapján fizeti.

b) A Külön Unió minden országa olyan arányban járul hozzá évente az összes ország által a Külön Unió költségvetése javára fizetendő teljes összeghez, amilyenben egységeinek száma az összes hozzájáruló ország összességszámával áll.

c) A hozzájárulás minden évben január 1-én esedékes.

d) Az az ország, amelyik hozzájárulásával hátralékban van, a Külön Unió egyik szervében sem gyakorolhatja szavazati jogát, ha a hátralék összege eléri vagy meghaladja az előző két teljes évre esedékes hozzájárulás összegét. A Külön Unió szerve mindazonáltal megengedheti az ilyen országnak a szavazati jog e szervben való gyakorlását, ha és ameddig meg van győződve arról, hogy a fizetési késedelem rendkívüli és elháríthatatlan körülményeknek tulajdonítható.

e) Ha a költségvetést az új költségvetési időszak kezdete előtt nem fogadják el, a költségvetés az előző év szintjén marad, ahogyan erről a pénzügyi szabályzat rendelkezik.

(5) A Nemzetközi Irodának a Külön Unióval kapcsolatos szolgáltatásaiért járó díjak és költségek összegét a Főigazgató állapítja meg és jelenti be a Közgyűlésnek.

(6) a) A Külön Uniónak forgótőkealapja van, ez a Külön Unió országainak egyszeri befizetéséből áll. Ha az alap elégtelennek bizonyul, a Közgyűlés elrendeli felemelését.

b) Minden ország forgótőkealap-befizetésének kezdeti összege vagy a befizetés megnövelt összegéből rá eső hányad arányos a kérdéses országnak abban az évben esedékes hozzájárulásával, amelyben az alapot létrehozták vagy felemelését elhatározták.

c) A befizetés mértékét és feltételeit, a Főigazgató javaslatára, a Szervezet Egyeztető Bizottsága állásfoglalásának meghallgatása után, a Közgyűlés határozza meg.

(7) a) A Szervezet székhelyére vonatkozó egyezmény, amelyet azzal az országgal kötöttek, amelynek területén a Szervezet székhelye található, rendelkezik arról, hogy a forgótőkealap elégtelensége esetén ez az ország előleget folyósít. Az előleg összegét és nyújtásának feltételeit az érintett ország és a Szervezet között esetenként kötött külön megállapodások határozzák meg.

b) Mind az a) pontban említett ország, mind a Szervezet jogosult arra, hogy írásbeli közléssel felmondja az előlegnyújtásra vonatkozó kötelezettséget. A felmondás a közlés évének végétől számított három év elteltével lép hatályba.

(8) A pénzügyi ellenőrzést a Külön Unió egy vagy több országa vagy külső könyvszakértők végzik, a pénzügyi szabályzat rendelkezéseivel összhangban. Ezeket, beleegyezésükkel, a Közgyűlés jelöli ki.

8. cikk

Az 5-8. cikk módosítása

(1) Az 5., 6., 7. cikk és e cikk módosítását a Közgyűlés bármelyik tagországa vagy a Főigazgató indítványozhatja. Az indítványt a Főigazgató a Közgyűlés elé terjesztés előtt legalább hat hónappal közli a Közgyűlés tagországaival.

(2) Az (1) bekezdésben említett cikkek módosításait a Közgyűlés fogadja el. Az elfogadáshoz a leadott szavazatok háromnegyede szükséges, az 5. cikk és a jelen bekezdés módosításához azonban a leadott szavazatok négyötödére van szükség.

(3) Az (1) bekezdésben említett cikkek módosítása egy hónappal azon időpont után lép hatályba, amikor a Főigazgató azoknak az országoknak háromnegyed részétől, amelyek a módosítás elfogadásának időpontjában a Közgyűlés tagjai voltak, alkotmányos eljárásuknak megfelelő írásbeli elfogadó nyilatkozatot kapott. Az említett cikkek így elfogadott módosítása minden országra kötelező, amely a módosítás hatálybalépésekor a Közgyűlés tagja, vagy későbbi időpontban tagjává válik, de minden olyan módosítás, amely a Külön Unió országainak pénzügyi kötelezettségét növeli, csak azokra az országokra kötelező, amelyek bejelentették, hogy a kérdéses módosítást elfogadják.

9. cikk

Megerősítés és csatlakozás; Hatálybalépés

(1) A Külön Unió minden országa megerősítheti ezt a szöveget, ha aláírta, ha pedig nem írta alá, csatlakozhat hozzá.

(2) Minden, a Külön Unióhoz nem tartozó ország, amely részese az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Egyezménynek, csatlakozhat ehhez a szöveghez és ezzel a Külön Unió tagjává válhat.

(3) A megerősítési és csatlakozási okiratokat a Főigazgatónál kell letenni.

(4) a) Ez a szöveg három hónappal azután lép hatályba, miután mindkét alábbi feltétel teljesül:

(i) hat vagy több ország letétbe helyezte megerősítési vagy csatlakozási okiratát;

(ii) az említett országok közül legalább három olyan ország, amely a Külön Unió tagja abban az időpontban, amikor a jelen szöveg aláírásra megnyílik.

b) Az a) pontban említett hatálybalépés vonatkozik azokra az országokra, amelyek legalább három hónappal az említett hatálybalépés előtt letétbe helyezték megerősítési vagy csatlakozási okirataikat.

c) A b) pontban nem említett országok vonatkozásában ez a szöveg három hónappal azon időpont után lép hatályba, amikor megerősítésükről vagy csatlakozásukról a Főigazgatót értesítették, hacsak a megerősítési vagy csatlakozási okiratban nem jelöltek meg későbbi időpontot. Az utóbbi esetben a szóbanforgó ország vonatkozásában a jelen szöveg az így megjelölt időpontban lép hatályba.

(5) A megerősítés vagy csatlakozás önműködően maga után vonja ezen szöveg valamennyi rendelkezésének elfogadását és jogot ad a vele járó valamennyi előny igénybevételére.

(6) A jelen szöveg hatálybalépése után nem lehet megerősíteni a jelen Megállapodás valamelyik korábbi szövegét vagy csatlakozni ahhoz.

10. cikk

Időtartam

E Megállapodás tartama azonos az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Egyezményével.

11. cikk

Felülvizsgálat

(1) E Megállapodást a Külön Unió országainak értekezlete időnként felülvizsgálhatja.

(2) A felülvizsgálati értekezletek összehívásáról a Közgyűlés dönt.

(3) Az 5-8. cikk vagy felülvizsgálati értekezleten vagy a 8. cikk szerint módosítható.

12. cikk

Felmondás

(1) Ezt a szöveget a Főigazgatóhoz küldött közléssel bármelyik ország felmondhatja. A felmondás a Megállapodás korábbi szövegének vagy szövegeinek a felmondását is jelenti, amelyet a jelen szöveget felmondó ország esetleg megerősített vagy amelyhez esetleg csatlakozott; a felmondás hatálya csak a felmondó országra terjed ki, s a Külön Unió többi országa tekintetében a Megállapodás teljes érvényben és hatályban marad.

(2) A felmondás a közlésnek a Főigazgató által történt kézhezvétele napját követő egy év elteltével lép hatályba.

(3) Az ebben a cikkben szabályozott felmondási jogot egyik ország sem gyakorolhatja a Külön Unió tagjává válásának keltétől számított öt év eltelte előtt.

13. cikk

Hivatkozás a Párizsi Egyezmény 24. cikkére

Az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Egyezmény 1967. évi stockholmi szövege 24. cikkének rendelkezéseit e Megállapodásra is alkalmazni kell azzal a feltétellel, hogy ha ezeket a rendelkezéseket a jövőben módosítják, e Megállapodásra a legújabb módosítást kell alkalmazni a Külön Unió azon országai vonatkozásában, amelyekre e módosítás kötelező.

14. cikk

Aláírás; Nyelvek; Letéteményesi feladatok; Értesítések

(1) a) Ezt a szöveget egyetlen, angol és francia nyelven készült, eredeti példányban kell aláírni és a Főigazgatónál kell letétbe helyezni, mindkét szöveg egyaránt hiteles.

b) Az érdekelt kormányok meghallgatása után és a jelen szöveg aláírása időpontjától számított két hónapon belül a Főigazgató gondoskodik a jelen szöveg két további, orosz és spanyol nyelvű hivatalos változata létrehozásáról, amely nyelveken, az aj pontban említett nyelvekkel együtt, a Szellemi Tulajdon Világszervezetét megalapító Egyezmény hiteles szövegét aláírták.

c) Az érdekelt kormányok meghallgatása után a Főigazgató gondoskodik a jelen szöveg arab, német, olasz és portugál, valamint a Közgyűlés által esetleg megjelölt más nyelvű hivatalos változatai létrehozásáról.

(2) Ez a szöveg 1977. december 31-ig áll aláírásra nyitva.

(3) a) Az aláírt szövegről a Főigazgató két-két, általa hitelesített másolatot küld a Külön Unióhoz tartozó minden ország kormányának és, kívánságra, bármely más ország kormányának.

b) A jelen szöveg bármely módosításáról a Főigazgató két-két, általa hitelesített másolatot küld a Külön Unióhoz tartozó minden ország kormányának és, kívánságra, bármely más ország kormányának.

(4) Ezt a szöveget a Főigazgató az Egyesült Nemzetek Titkárságánál bejegyzés végett bejelenti.

(5) A Főigazgató értesíti az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Egyezmény valamennyi tagországának kormányát;

(i) az (1) bekezdés szerinti aláírásokról;

(ii) a 9. cikk (3) bekezdése szerinti megerősítési vagy csatlakozási okiratok letétbe helyezéséről;

(iii) a jelen szöveg 9. cikk (4) bekezdés a) pontja szerinti hatálybalépés időpontjáról;

(iv) a jelen szöveg módosításainak a 8. cikk (3) bekezdése szerinti elfogadásáról;

(v) . a módosítások hatálybalépésének időpontjáról;

(vi) a 12. cikk szerinti felmondásokról.

A Magyar Népköztársaság megerősítő okiratának letétbe helyezése a Szellemi Tulajdon Világszervezete főigazgatójánál 1982. május 19-én megtörtént. A Megállapodás a Magyar Népköztársaság tekintetében - a 9. cikk (4) bekezdésének c) pontja szerint - 1982. augusztus 21-én lépett hatályba.

Az ipari tulajdon oltalmára létesült uniós egyezmények 1967. július 14-én Stockholmban felülvizsgált, illetőleg létrehozott szövegének kihirdetéséről szóló 1970. évi 18. számú törvényerejű rendelet - a Megállapodás tekintetében - az 1982. évi 27. sz. törvényerejű rendelet 16. §-a értelmében hatályát veszti.

A Külügyminisztériumtól

A gyári vagy kereskedelmi védjegyekkel ellátható termékek és szolgáltatások nemzetközi osztályozására vonatkozó, az 1957. évi június hó 15-én kötött, Stockholmban az 1967. évi július hó 14-én és Genfben az 1977. évi május hó 13-án felülvizsgált

NIZZAI MEGÁLLAPODÁSBAN

a részes államok listája 1983. január 1-i állapot szerint

OrszágA megállapodásban való részesség
hatályba lépésének időpontja
Az elfogadott módosítás
és annak hatályba lépése
az állam vonatkozásában
Algéria1972. július 5.Stockholm, 1972. július 5.
Amerikai Egyesült Államok1972. május 25.Stockholm, 1972. május 25.
Ausztrália1961. április 8Genf, 1979, február 6.
Ausztria1969. november 30.Stockholm, 1973. augusztus 18.
Belgium1962. június 6.Stockholm, 1975. február 12.
Benin1979. február 6.Genf, 1979. február 6.
OrszágA megállapodásban való részesség
hatályba lépésének időpontja
Az elfogadott módosítás
és annak hatályba lépése
az állam vonatkozásában
Csehszlovákia1961. április 8.Genf, 1979. február 6.
Dánia1961. november 30.Genf, 1981. június 3.
Finnország1973. augusztus 18.Genf, 1979. február 6.
Franciaország1961. április 8.Genf, 1980. április 22.
Hollandia1962. augusztus 20.Genf, 1979. augusztus 15.
Írország1966. december 12.Genf, 1979. február 6.
Izrael1961. április 8.Stockholm, 1969. november 12.
v. 1970. március 18.
Libanon1961. április 8.Nizza, 1961. április 8.
Liechtenstein1967. május 29.Stockholm, 1972. május 25.
Luxemburg1975. március 24.Stockholm, 1975. március 24.
Lengyelország1961. április 8.Nizza, 1961. április 8.
Magyarország1967. március 23.Genf, 1982. augusztus 21.
Marokkó1966. október I.Stockholm, 1976. január 24.
Monaco1961. április 8.Genf, 1981. május 9.
Német Szövetségi Köztársaság1962. január 29.Genf, 1982. január 12.
Német Demokratikus Köztársaság1965. január 15.Genf, 1982. június 23.
Nagy-Britannia1963. április 15.Genf, 1979. július 3.
Norvégia1961. július 28.Genf, 1981. július 1.
Portugália1961. április 8.Genf, 1982. július 30.
Spanyolország1961. november 30.Genf, 1981. június 3.
Svédország1961. július 28.Genf, 1979. február 6.
Svájc1962. augusztus 20.Stockholm, 1970. május 4.
Suriname1981. december 16.Genf, 1981. december 16.
Szovjetunió1971. július 26.Stockholm, 1971. július 26.
Tunézia1967. május 29.Nizza, 1967. május 29.
Jugoszlávia1966. augusztus 30.Stockholm, 1973. október 16.

Lábjegyzetek:

[1] Módosította az 1986/13. Nemzetközi Szerződés az Országos Találmányi Hivatal elnökétől. Hatályos 1982.09.06.

[2] Módosította az 1986/13. Nemzetközi Szerződés az Országos Találmányi Hivatal elnökétől. Hatályos 1982.09.06.

Rendezés: -
Rendezés: -
Kapcsolódó dokumentumok IKONJAI látszódjanak:
Felület kinézete:

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére