A Kúria Köf.5022/2018/4. számú precedensképes határozata önkormányzati rendelet törvényességének vizsgálata tárgyában. [1990. évi C. törvény (Htv.) 5. § (2) bek.] Bírók: Balogh Zsolt, Dobó Viola, Horváth Tamás

A határozat elvi tartalma:

Közvetett hátrányos megkülönböztetés valósul meg akkor, ha az építményadó fizetésére szóló helyiadó-fizetési teher legitim adópolitikai cél hiányában, formailag normatív meghatározás nélkül, ténylegesen egyedileg meghatározott adóalanyokra vonatkoztatva állapít meg másokénál lényegesen terhesebb kötelezettséget.

***********

A KÚRIA

Önkormányzati Tanácsának

h a t á r o z a t a

Az ügy száma: Köf.5022/2018/4.

A tanács tagja: Dr. Balogh Zsolt a tanács elnöke, Dr. Horváth Tamás előadó bíró,

Dr. Dobó Viola bíró

Az indítványozó: Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

(6726 Szeged, Fő fasor 16-20.)

Az érintett önkormányzat: Mórahalom Városi Önkormányzat Képviselő-testülete

(8782 Mórahalom, Szentháromság tér 1.)

Az ügy tárgya: önkormányzati rendelet törvényességének vizsgálata

Rendelkező rész

A Kúria Önkormányzati Tanácsa

- megállapítja, hogy Mórahalom Város Képviselő-testületének a 28/2017. (XI. 30.) számú önkormányzati rendeletével módosított, az építményadóról szóló 35/2015. (XI. 26.) önkormányzati rendelete 2018. január 1. napjától 2018. szeptember 11. napjáig hatályos 5. § (2) bekezdése törvénysértő volt, ezért e rendelkezés nem alkalmazható a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt folyamatban lévő 1.K.27.288/2018. számú ügyben, valamint valamennyi, e határozat hozatalának időpontjában valamely bíróság előtt folyamatban lévő egyedi ügyben;

- megállapítja, hogy Mórahalom Város Képviselő-testületének a 22/2018. (IX. 27.) számú önkormányzati rendeletével módosított, az építményadóról szóló 35/2015. (XI. 26.) önkormányzati rendelete 2018. szeptember 12-étől hatályos 5. § (2) bekezdése törvénysértő, ezért azt 2018. december 31-ei hatállyal megsemmisíti;

- Mórahalom Város Képviselő-testületének 28/2017. (XI. 30.) számú önkormányzati rendeletével módosított, az építményadóról szóló 35/2015. (XI. 26.) önkormányzati rendelete 2018. január 1. napjától 2018. szeptember 11. napjáig hatályos 6. § (4) bekezdése törvénybe ütközésének megállapítására irányuló és alkalmazása kimondására irányuló indítványt visszautasítja;

- elrendeli határozatának a Magyar Közlönyben való közzétételét;

- elrendeli, hogy a határozat közzétételére - a Magyar Közlönyben való közzétételt követő 8 napon belül - az önkormányzati rendelet kihirdetésével azonos módon is kerüljön sor.

A határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

Az indítvány alapjául szolgáló tényállás

[1] Az alapügyben a felperes kizárólagos tulajdonát képezte a Mórahalom belterületi 1461 hrsz.-ú, természetben a .... szám alatt található 217,32 m2 hasznos alapterületű, nem lakás céljára szolgáló ingatlan.

[2] Mórahalom Város Jegyzője (a továbbiakban: elsőfokú adóhatóság) a 2018. január 24. napján kelt 1029/2018. számú határozatával megállapította, hogy 2018. január 1. napjától az építményadó összege a fenti ingatlan után évente 402 042 Ft. Határozatának indoklásában rámutatott, hogy az adózónak adókötelezettsége áll fenn az ingatlan vonatkozásában. Mórahalom Város Képviselő-testülete a 28/2017. (XI. 30.) számú önkormányzati rendeletével módosította az építményadóról szóló 35/2015. (XI. 26.) önkormányzati rendeletét 2018. január 1-jei hatállyal (a továbbiakban: Ör.), melynek 5. § (2) bekezdése szerint ekkortól kezdődően az adó mértéke a Szegedi út déli oldalán a 10. házszámtól kezdődően a Szegedi út 16. házszámig bezárólag, ha az egy helyrajzi számon lévő építményadó hatálya alá tartozó építmények összes hasznos alapterülete eléri a 100 m2-t, 1850 Ft/m2.

[3] Az alapügyben a felperes fellebbezése folytán eljárt Csongrád Megyei Kormányhivatal (a továbbiakban: Kormányhivatal) 2018. március 20. napján kelt, CS/B01/4370-4/2018. számú határozatával az elsőfokú határozatot - az indoklási rész részbeni kiegészítésével - helybenhagyta. Álláspontja szerint az adózó által az építményadó mértékére, valamint annak diszkriminatív jellegére vonatkozó kifogásai a rendeletalkotás körébe tartoznak, azok vizsgálatára nem jogosult sem az elsőfokú, sem a másodfokú adóhatóság.

[4] Az alapügyben a felperes a döntéssel szemben keresetet terjesztett elő, amelyben elsődlegesen annak megváltoztatását kérte akként, hogy a bíróság a 2018. évre fizetendő építményadó négyzetméterenként fizetett összegét 500 Ft-ban, így a fizetendő építményadó ingatlanra vonatkozó összegét 108 600 Ft-ban állapítsa meg. Másodlagosan kérte a Kormányhivatal határozatának az elsőfokú határozatra is kiterjedő hatállyal történő hatályon kívül helyezését és az elsőfokú hatóság új eljárás lefolytatására való kötelezését. Kérte továbbá, hogy a bíróság az Ör. 5. § (2) bekezdésében és 6. § (4) bekezdésében foglaltak jogszabályba ütközésének vizsgálata és megsemmisítése érdekében forduljon a Kúria Önkormányzati Tanácsához.

A bírói indítvány és az érintett önkormányzat álláspontja

[5] A Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 1.K.27.288/2018/13. számú végzésével kezdeményezte az Ör. 5. § (2) bekezdése és 6. § (4) bekezdése jogszabályba ütközésének vizsgálatát, a jogszabályellenesség megállapítását és a jogszabályi rendelkezés megsemmisítését. A bíróság kezdeményezte továbbá e jogszabályellenes rendelkezés általános és e bíróság előtt folyamatban lévő ügyben történő alkalmazási tilalmának elrendelését. A bíróság indítványával egyidejűleg az előtte folyó felülvizsgálati eljárást felfüggesztette.

[6] A bíróság szerint az adófizetési kötelezettség nem tölti be eredeti, a helyi közterhekhez a teherviselési képesség arányában való hozzájárulás funkcióját akkor, ha az egy, a szabályozás alapján jól körülhatárolható adóalanyt céloz. Az önkormányzat képviselő-testülete az indítvány szerint semminemű ésszerű és szakmai indokát nem adta annak, hogy az általános adómértéktől eltérő, az addig érvényesülő magasabb adómértéknél is lényegesen magasabb adómértéket, a törvény szerinti adómaximumot miért éppen a Szegedi út 10-16. szám közötti útszakaszon lévő építményekre írta elő. Korábban a magasabb adómérték hosszabb útszakaszra szólt, illetve az Ör.-ben meghatározott adómérték az egész településen csak két ingatlan vonatkozásában érvényesül.