BH+ 2007.5.228 Amennyiben a felperes a közöttük létrejött választottbírósági szerződésre hivatkozva maga nyújtja be keresetlevelét a választottbíróságnál, ezt a jogcselekményét úgy kell tekinteni, hogy a választtotbírósági szerződés érvényes létrejöttét állította. Ha az alperes ezt nem vitatja, közöttük a választottbírósági szerződés akkor is érvényesen létrejön, ha az eredetileg aláírt választottbírósági szerződés érvénytelen lenne [1994. évi LXXI. tv. (Vbt.) 5. § (4) bek., 8. § (1) bek., 55. § (1) bek. b) pontja].

A felperes az I. r. alperessel 1999. május 5-én kötött szerződést befektetési szolgáltatások nyújtására. A megállapodás általános rendelkezéseket tartalmazó IV. fejezetének 18. pontja úgy rendelkezett, hogy a felek a szerződéssel kapcsolatban felmerült jogviták elbírálására a Budapesti Értéktőzsde és Árutőzsde Állandó Választottbírósága (továbbiakban: Választottbíróság) kizárólagos illetékességét kötik ki. 2002. március 11-én egy hamis transzferálási kérelem alapján az alperes átutalta a felperes 29 000 db MATÁV részvényét az M. Rt. részére, ahol ismeretlen elkövető hamis személyigazolvánnyal számlát nyitott a felperes nevére, és felvette a részvények eladásából származó ellenértéket. A felperest ért kár összege 2002. április 4-i árfolyamon 28 710 000 Ft volt.

A felperes a perbeli szerződésből eredő, I. r. alperessel szembeni igénye érvényesítésére először a bírósághoz nyújtott be keresetlevelet, a bíróság azonban végzésével a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasította a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (továbbiakban: Pp.) 130. §-a (1) bekezdésének i) pontja alapján. Ezek után a felperes a közöttük létrejött megállapodás már idézett 18. pontja alapján az I. r. alperessel szemben keresetlevelet nyújtott be a Választottbírósághoz, melyben 28 710 000 Ft tőke és járulékai megfizetésére kérte kötelezni az I. r. alperest. A Választottbíróságnál folyamatban volt eljárásban az I. r. alperes a Választottbíróság hatáskörének hiányát nem kifogásolta, így választottbírót jelölt, érdemi védekezést terjesztett elő, okirati bizonyítékokat nyújtott be, a tárgyalásokon részt vett, védekezésének alátámasztására nyilatkozatokat csatolt. A Választottbíróság a 2005. január 17-én hozott ítéletével a felperes keresetét elutasította és marasztalta az eljárás költségeiben.

A választottbírósági eljárás tartama alatt, 2004. július 27-én az I-II. r. alperesek, mint befektetési szolgáltatók között az I. r. alperes befektetési szolgáltatási és kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységet igénybe vevő ügyfélállományának II. r. alperesre való átruházásáról szerződés jött létre, amelyet a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete határozatával engedélyezett. A szerződéskötés tényét és annak tartalmát a Választottbíróság felé nem jelentették be.

A felperes keresetében a Választottbíróság által meghozott ítélet érvénytelenítését kérte a választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény (továbbiakban: Vbt.) 55. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján, hivatkozva arra, hogy a perbeli szerződés a magyar jog szabályai szerint érvénytelen. A bíróság a 6-I. sorszámú végzésével - a felperes hozzájárulását követően - a II. r. alperes perbelépését megengedte.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Kötelezte a felperest, hogy fizessen meg az alpereseknek együttesen 300 000 Ft perköltséget, valamint az Államnak külön felhívásra 879 000 Ft feljegyzett kereseti illetéket.

A bíróság az eljárás során bekövetkezett polgári jogutódlásra figyelemmel először abban a kérdésben foglalt állást, hogy mely alperessel szemben bírálható el a felperes keresete. Megítélése szerint a választottbírósági döntés korlátozott felülvizsgálatára lehetőséget adó jogszabályi rendelkezések miatt a kereset tárgyában csak a választottbírósági eljárás felei vonatkozásában hozható döntés. Ezért a bíróság a felperes II. r. alperessel szemben előterjesztett keresetét - kereshetőségi jog hiányában - elutasította. A bíróság a választottbírósági eljárást kikötő szerződés érvénytelenségével kapcsolatban egyetértett az I. r. alperes védekezésében előadottakkal, mely szerint a felperes által aláírt szerződés tartalmazta a választottbírósági kikötést, másrészt a felperes a Választottbíróság előtt perbe bocsátkozott, s keresetét az ítélethozatalig fenntartotta, így a Vbt. 5. §-ának (4) bekezdése alapján a kikötést tartalmazó megállapodást érvényesnek kell tekinteni. Az elsőfokú bíróság a felperes által hivatkozott, a Bírósági Határozatokban közzétett, EBH. 2003/785. számú elvi döntést a jelen ügyben nem találta alkalmazhatónak, rámutatva arra, hogy a hivatkozott jogesetben a választottbírósági szerződést a felek által aláírt szerződéstől fizikailag és tartalmilag is elkülönült üzletszabályzat tartalmazta. A perbeli esetben azonban a kikötést a felek által aláírt szerződés utolsó oldala tartalmazta, ahol a felperes aláírása is szerepel, bár kétségtelen, hogy a választottbírósági kikötés az I. r. alperes, mint gazdálkodó szervezet által kidolgozott feltételrendszer része volt. A bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a szerződéses kikötés érvénytelenségének megállapítására nem ad alapot az a körülmény, hogy a felperes - bármely okból - az általa aláírt, tehát elfogadott szerződési feltételeket nem olvasta el vagy más módon nem ismerte meg. Másrészt a felperes igényét először rendes bíróság előtt szándékozott érvényesíteni, amely azonban keresetlevelét nem a hatáskör hiánya miatt utasította el idézés kibocsátása nélkül. Ezt követően a felperes döntött úgy, hogy igényét a Választottbíróság előtt kívánja érvényesíteni. A bíróság a Vbt. 5. §-ának (1), (2) és (4) bekezdését az I. r. alperes által kifejtettek szerint értelmezte a jelen perben, s ennek folytán a felperes keresetét elutasította.

A jogerős ítélettel szemben a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, melyben kérte, hogy a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet változtassa meg (helyesen: helyezze hatályon kívül), és a Választottbíróság ítéletét érvénytelenítse. Felülvizsgálati kérelmében - korábbi jogi álláspontját megismételve - előadta, hogy megítélése szerint a választottbírósági kikötés nem vált a szerződés részévé, miután a megállapodásnak erre a rendelkezésére senki sem hívta fel a felperes figyelmét, és senki sem tájékoztatta a választottbírósági eljárással járó korlátozott jogorvoslati lehetőségekről. Az alperes a szerződéskötéskor elmulasztotta a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (továbbiakban: Ptk.) 205. §-ának (4) és (5) bekezdésében foglalt együttműködési és tájékoztatási kötelezettségét teljesíteni, így a felperesnek kioktatás hiányában nem volt alkalma a választottbírósági kikötés tényleges tartalmát és reá vonatkozó következményeit megismerni. Kitért arra is, hogy a Ptk. 205. §-ának (3) bekezdésével összhangban az I. r. alperes nem tette számára lehetővé, hogy az általános szerződési feltételek tartalmát megismerje, így azok nem váltak a szerződés részévé. Fenntartotta azt az álláspontját, hogy az EBH 2003.875. számú elvi döntés analóg módon alkalmazható a jelen tényállásra is. Bár a hivatkozott jogesetben a kikötés az üzletszabályzatban található, a jelen peren az I. r. alperessel "befektetési szolgáltatások nyújtására" kötött szerződés egy négyoldalas, kéthasábos, négy fejezetből és 53. pontból álló blankettaszerződés volt. Ennek "hatályba léptető, illetve záró rendelkezései" között került rögzítésre a választottbírósági kikötés, így a megállapodás aláírásakor a felperes sem ismert minden szerződési kikötést, hasonlóan azokhoz, akik az elvi döntés szerint az üzletszabályzatból tájékozódhattak volna a megállapodás minden feltételéről, többek között a választottbírósági kikötés felől. A blankettaszerződés - hasonlóan az üzletszabályzathoz - egy magánszemély számára, külön tájékoztatás nélkül áttekinthetetlen, érthetetlen, következményei tekintetében pedig kiszámíthatatlan. A felperes szerint az a körülmény, hogy a polgári bíróság a keresetlevelet nem a hatáskör hiánya miatt utasította el idézés kibocsátása nélkül, azt jelenti, a bíróságnak az előkészítő tevékenysége során szintén nem tűnt fel ez a kikötés. Sérelmezte a jogerős ítéletben foglalt azt az okfejtést, hogy a választottbírósági eljárás kezdeményezésével a felperes a választottbírósági szerződés létrejöttét elismerte volna. Ezt maga a Vbt. 55. §-a (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott érvénytelenítési ok - a választottbírósági szerződés érvénytelenségére való hivatkozás lehetősége - cáfolja. A felperes szerint nyilvánvaló, hogy ha a jogalkotó a választottbírósági eljárásban való perbe bebocsátkozást a kikötés érvényessége elismerésének értékelte volna, akkor nem tette volna lehetővé a felek számára ez okból a választottbírósági döntés érvénytelenítését.