A Fővárosi Ítélőtábla Pf.21316/2018/4. számú határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 24. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 39. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §] Bírók: Fintha-Nagy Péter László, Hercsik Zita, Virág Csaba

Fővárosi Ítélőtábla

2.Pf.21.316/2018/4.

A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Kondorosi Mátyás Ferenc ügyvéd (címe) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek - a jogtanácsos neve által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen személyiségi jog megsértése miatt indult perében a Budapest Környéki Törvényszék 2018. szeptember 26. napján kelt 27.P.20.238/2017/21. számú ítélete ellen a felperes részéről 23. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, a fellebbezett rendelkezéseit részben megváltoztatja és a felperest perköltség megfizetésre kötelező rendelkezését mellőzi, továbbá a felperes által fizetendő eljárási illeték összegét 30.000 (Harmincezer) forintra mérsékli, míg a Magyar Állam által viselendő eljárási illeték összegét 30.000 (Harmicezer) forintra felemeli.

A felek a másodfokú eljárás során felmerült költségeiket maguk viselik.

Kötelezi a felperest, hogy 7.500 (Hétezer-ötszáz) forint fellebbezési illetéket fizessenek meg a Magyar Államnak külön felhívásra.

A le nem rótt 7.500 (Hétezer-ötszáz) forint fellebbezési illetéket a Magyar Állam viseli.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s

A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperes megsértette a tisztességes eljáráshoz, valamint a jogszabályban megállapított határidőben történő döntéshez való jogát; továbbá az alperes többszörös határidőt túllépő késedelmes intézkedésének elmulasztásával megsértette a családhoz való jogát, amelynek következtében sérült az emberi méltósága, a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való joga. Mindezek alapján kérte az alperes további jogsértéstől történő eltiltását, és 1.000.000 forint összegű sérelem díj megfizetésére kötelezését.

A felperes fellebbezése folytán eljáró Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.996/2016/4-II. számú, 2017. január 10. napján kelt végzésével a Budapest Környéki Törvényszék 2016. május 24. napján kelt 27.P.20.527/2015/16. számú, a felperes keresetét egészében elutasító ítéletét hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította. A felperes fellebbezési költségét 25.000 forint + áfa összegben, míg az alperes fellebbezési költségét 25.000 forintban állapította meg.

Az elsőfokú bíróság - a hatályon kívül helyezést követően megismételt új eljárásban - ítéletében megállapította, hogy az alperes azzal, hogy a felperesnek 2014. március 15. napjától a 2016. szeptember 27. napjáig előterjesztett végrehajtási kérelmei ügyében csupán részben és késedelmesen intézkedett és az elsőfokú eljárást észszerű határidőn belül nem fejezte be, megsértette a felperes családi- és a magánélethez való jogát, valamint emberi méltóságát. Egyúttal az alperest a további jogsértéstől eltiltotta és kötelezte, hogy 15 nap alatt fizessen meg felperesnek 300.000 forint sérelemdíjat. Ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította.

Kötelezte a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 65.000 forint rész-perköltséget, míg külön felhívásra az államnak 42.000 forint kereseti illetéket azzal, hogy a fennmaradó 18.000 forint kereseti illetéket az állam viseli. A perköltség és az eljárási illeték viselésére vonatkozó rendelkezések indokolása szerint a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 81. § (1) bekezdése alapján az alperes részleges pernyertességére figyelemmel, a pernyertesség, pervesztesség arányának, valamint a peres felek által előlegezett költségek összegének figyelembevételével határozott.

Az elsőfokú ítélet ellen a felperes nyújtott be fellebbezést, melyben az ítélet perköltséget megállapító rendelkezésének megváltoztatását, és az alperes 45.000 forint rész-perköltség megfizetésére, továbbá másodfokú perköltség megfizetésére kötelezését kérte. Fellebbezése indokolásában előadta, hogy a keresetét elutasító elsőfokú határozattal szemben benyújtott eredményes fellebbezése folytán teljes egészében pernyertes lett, ezért a másodfokú eljárásban felmerült 40.000 forint igazolt perköltsége megfizetésére - a keresetét elutasító elsőfokú határozatot hatályon kívül helyező végzés folytán - mindenképpen az alperest kell kötelezni.

Előadta, hogy bár személyesen járt el az elsőfokú eljárásban, bruttó 152.400 forint ügyvédi költsége merült fel. Az elsőfokú eljárásban a pernyertesség és pervesztesség aránya a felek között közel azonos volt, illetve inkább a javára állapítható meg 9/7 arányú pernyertesség. Ennek indokaként kifejtette, hogy az alperes jogsértő magatartásának megállapítása és a felróhatóságtól független szankciók megállapítása körében teljes egészében pernyertes lett, amelynek alapján pervesztessége nem állapítható meg akkor sem, ha 1.000.000 forint összegű sérelemdíj igényéből csak 300.000 forint összeget állapított meg az elsőfokú bíróság mérlegelése folytán. E vonatkozásban hivatkozott továbbá a Pp. 81. § (2) bekezdésére, mely szerint az alperest akkor is kötelezni lehet a terhére megállapított marasztalási összegnek megfelelő perköltség megfizetésére, ha a bíróság a követelt összegnél kevesebbet ítélt ugyan meg, a követelt összeg nem tekinthető nyilvánvalóan túlzottnak. Figyelemmel a BDT 2017.3689. számú és az EBH 1999.94. számú eseti döntésekben kifejtettekre nem tekinthető eltúlzottnak az a sérelemdíj igénye, amelyben a bíróság a követelt összeg 30%-át ítélte csak meg a javára.

Az alperes fellebbezési ellenkérelmében a megtámadott ítélet rendelkezéseinek helybenhagyását kérte arra alapítottan, hogy az elsőfokú bíróság ítélete helyesen állapította meg az alperes 70%-os mértékű pernyertességét, és erre tekintettel helyesek az ítélet perköltség viseléséről szóló rendelkezései is. Hivatkozott arra, hogy a Fővárosi Ítélőtábla hatályon kívül helyező végzésében a felperes fellebbezési költségét 25.000 forint + áfa összegben állapította meg, így a fellebbezésben számított, ennél magasabb 40.000 forint összeg nem állapítható meg a felperes javára. Előadta, hogy a pernyertesség, pervesztesség felperes által állított arányára tekintettel sem állapítható meg, hogy a 65.000 forint összegű rész-perköltség igényét a felperes mire alapította, azt milyen számítás alapján igényelte. Hivatkozott a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. § (2) bekezdés d) pontjára és 3. § (4) bekezdésére, mely szerint a hatályon kívül helyezés folytán megismételt eljárásban a munkadíj az alapeljárás legfeljebb 50%-a lehet.