A Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.27071/2019/3. számú határozata. [2004. évi CXL. törvény (Ket.) 1. §, 2013. évi CXXII. törvény (Földforgalmi törvény) 35. §, 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:15. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §, 191/2014. (VII. 31.) Korm. rendelet 2. §] Bíró: Hum Ferenc

A ... Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ... ügyvéd (....) által képviselt felperes neve (....) felperesnek, dr. Vannay-Skody Virág kamarai jogtanácsos által képviselt alperes neve (....) alperes elleni földárverés tárgyú közigazgatási perében eljárva - amelybe az alperes pernyertességének előmozdítása érdekében beavatkozott Alperesi beavatkozó (... szám alatti lakos - meghozta a következő

í t é l e t e t

A bíróság a keresetet elutasítja.

Köteles a felperes az alperesnek 15 napon belül 10.000 Ft perköltséget megfizetni.

Köteles a felperes az államnak az állami adóhatóság felhívására a közölt módon és időben 30.000 Ft illetéket megfizetni.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s

A bíróság a felek nyilatkozatai és a megelőző eljárás iratanyaga alapján a következő tényállást állapította meg.

A .... helyrajzi számú ingatlan ... tulajdonában van.

A tulajdonos ellen végrehajtási eljárás volt folyamatban.

... önálló bírósági végrehajtó a 2016. április 25-én kelt .... számú átiratával kereste meg a ... Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatóságát, hogy a végrehajtási eljárás keretében a fenti ingatlan értékesítését folytassa le.

Az árverést megelőző regisztráció során a felperes jelentette be és igazolta képviselője útján az elővásárlási jogosultságát, mint helyben lakó földműves, családi gazdaság tagja.

A 2016. július 20-ra kitűzött árverésen jelen volt a felperes meghatalmazottja, ..., illetve az alperesi beavatkozó.

Az árverező hatóság, a ... Megyei Kormányhivatal két határozatot hozott.

Az 1. számú határozatban az ingatlan felajánlott legmagasabb vételárát 13.026.000 Ft-ban határozta meg a hatóság.

Az 2. számú határozat rögzítette, hogy az árverési vevő a felperes, akinek az elővásárlási jogalapja a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (Fftv.) 18. § (1) bekezdés d) és (4) bekezdés a) pontján nyugszik.

A jogorvoslati tájékoztató rögzítette a fellebbezés lehetőségét.

A határozattal szemben a végrehajtást kérő, a ... Kft. nyújtott be fellebbezést, amelyben kérte a 2. számú határozat megsemmisítését, azzal, hogy árverési vevőként a másodfokú hatóság az alperesi beavatkozót jelölje meg.

A fellebbezés idézte - egyebek mellett - az Fftv. 35. § (1)-(4) bekezdését, a mező- és erdőgazdasági hasznosítású földek végrehajtási, felszámolási vagy önkormányzati adósságrendezési eljárás keretében árverés útján történő értékesítésének szabályairól szóló 191/2014. (VII.31.) Korm. rendelet (R.) 2. § (1)-(2) bekezdését, 8. § (1)-(3) bekezdését, illetve a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 1. § (1) bekezdését. Indokként arra hivatkozott, hogy a felperes az árverésen személyesen nem volt jelen, ekként vételi ajánlatot elfogadó nyilatkozatot nem tudott tenni, így az elővásárlási jog gyakorlására jogszerűen nem kerülhetett sor.

Az alperes a 2017. február 20-án kelt .... számú határozattal a ... Megyei Kormányhivatal fenti jegyzőkönyvbe foglalt 1. és 2. számú határozatát megsemmisítette.

Az indokolás taglalta a tényállást, illetve idézte az Fftv. 35. § (3) bekezdését, annak kiemelése mellett, hogy a felperesnek személyesen kellett volna részt vennie az árverésen. Az alperes szerint a kormányhivatal az árverés során jogszabályba ütközően fogadta el az elővásárlási jogosultsággal rendelkező személy, azaz a felperes meghatalmazott képviselőjét, annak ellenére, hogy a felperes a vonatkozó jogszabály szerint a jogát csak és kizárólag személyesen gyakorolhatta volna.

Az alperessel szemben a felperes nyújtott be keresetet, kereseti kérelme a határozat hatályon kívül helyezésére, és az alperes perköltségben történő marasztalására irányult.

Előadta, hogy az árverésen személyes jogai gyakorlására képtelen volt, miután az árverés ténybeli alapját és jogi hátterét nem ismerte.

Idézte az R. 5. § (6),(7), illetve a 7. § (1) bekezdését, kiemelve, hogy ezen jogszabályhelyek alapján a meghatalmazottja képviselhette az árverésen.

Idézte a Ptk. 6:15 § (2) bekezdését, azzal, hogy elővásárlásra jogosult személyként a meghatalmazottja révén részt vehetett az árverésen. Álláspontja szerint az alperes által hivatkozott Fftv. 35. § (3) bekezdése nem eredményezheti azt, hogy az elővásárlási jogának gyakorlásából kizárja őt a hatóság.

Idézte az Fftv. preambulumát, miszerint a törvény célkitűzése a vidékfejlesztési célokkal összhangban a mezőgazdaságban termelt jövedelmek lehetőleg a keletkezésük helyén való felhasználásával a foglalkoztatás bővítése, a helyi közösségek termelési közösségként történő megszerveződése, helyi vállalkozások gyarapodása révén további erősítése, a mezőgazdaságban a közepes méretű agrárüzemek elterjedése, stabil működése, a helyi gazdálkodók erősítése, földhöz juttatásának elősegítése. Megítélése szerint e célokkal ellentétes volt az, hogy kizárták az árverésből, arra hivatkozva, hogy nem személyesen vett részt abban. Előadta, hogy az Fftv. 35. § (3) bekezdését az Fftv. preambulumával, illetve a Ptk. idézett rendelkezéseivel összhangban kellett volna az elsőfokú hatóságnak értelmezni, elősegítve a törvény célkitűzéseiben foglaltak megvalósítását.

Utalt az Alaptörvény 28. cikkére, amely szerint a bíróságok a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával, és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezik. Az Alaptörvény és a jogszabályok értelmezésekor azt kell feltételezni, hogy a józan észnek és a közjónak megfelelő erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak.

A közigazgatási perben kitűzött tárgyaláson előadta még, hogy jelen volt ugyan a helyszínen, ám az árverésre nem engedték be. Utalt végül arra, hogy az alperes a határozatával sértette a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogait.

Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult, hivatkozva arra, hogy a felperes által megjelölt jogszabálysértéseket nem követte el.

Az alperesi beavatkozó szintén kérte a kereset elutasítását. Kiemelte, hogy az elővásárlásra jogosultak, illetve az árverezők eltérő személyi körbe esnek, az elővásárlásra jogosult egy eredményesen lefolytatott folyamat végén kapcsolódik be a folyamatba. A vonatkozó jogszabályok kizárólag az árverező esetében teszik lehetővé a személyes, illetve a meghatalmazott útján történő részvételt az árverésen, a felperes azonban elővásárlásra jogosultnak minősült, aki az Fftv. 35. § (3) bekezdése alapján csak és kizárólag személyesen gyakorolhatta volna a jogait.