BH 2017.1.6 Az "ismeretlen helyre költözött" megjelöléssel visszaérkezett kézbesítői jelentés még nem alapozza meg a hirdetményi kézbesítést [Be. 70. § (5) bek., 73. §].

Kapcsolódó határozatok:

Budai Központi Kerületi Bíróság B.2331/2011/51., Budai Központi Kerületi Bíróság B.2331/2011/55., Fővárosi Törvényszék Bf.10850/2013/15., Kúria Bfv.1580/2014/4., Kúria Bfv.492/2016. (*BH 2017.1.6*)

***********

[1] A kerületi bíróság a 2013. július 18. napján tartott tárgyaláson meghozott és kihirdetett ítéletével a II. r. terheltet bűnösnek mondta ki rablás bűntettében [Btk. 321. § (1) bek.], társtettesként, folytatólagosan elkövetett lopás bűntettének kísérletében [Btk. 316. § (1) bek., (2) bek. c) és d) pont, (5) bek. d) pont], 7 rendbeli társtettesként - 4 esetben folytatólagosan, 2 esetben kísérletként - elkövetett lopás bűntettében [Btk. 316. § (1) bek., (2) bek. c) pont és 6 esetben d) pont, (4) bek. b/1. pont], 8 rendbeli - 4 esetben társtettesként, 4 esetben bűnsegédként elkövetett - lopás vétségében [3 esetben Btk. 316. § (1) bek., (2) bek. c), d) és f) pont, 3 esetben Btk. 316. § (1) bek., (2) bek. c) és f) pont, 1 esetben Btk. 316. § (1) bek., (2) bek. c) pont, 1 esetben Btk. 316. § (1) bek., (2) bek. c), e) és f) pont] és 3 rendbeli - 1 esetben tettesként, 2 esetben társtettesként elkövetett - állatkínzás bűntettében [Btk. 266/B. § (1) bek. a) pont, (3) bek.].

[2] Ezért őt - halmazati büntetésül - 3 év börtönbüntetésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte.

[3] A kétirányú fellebbezések alapján másodfokon eljárt törvényszék a 2014. január 30. napján tartott nyilvános ülésen meghozott és kihirdetett ítéletével a II. r. terhelt tekintetében az elsőfokú ítéletet megváltoztatta: a "Btk." gyanánt az 1978. évi IV. törvényt jelölte meg, a tényállás 10. pontbeli cselekményt lopás vétségének [1978. évi IV. tv. 316. § (1) bek., (2) bek. c) és d) pont] minősítette, kimondta, hogy a terhelt a szabadságvesztés háromnegyed részének kitöltése után bocsátható feltételes szabadságra, korrigálta az egyik lefoglalt bűnjel tárolási számát és a bűnügyi költségre vonatkozó rendelkezést - egyebekben helybenhagyta.

[4] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a II. r. terhelt felülvizsgálati indítványt nyújtott be, melyben arra hivatkozott, hogy a másodfokú bíróság a nyilvános ülésre szóló idézését téves címre küldte meg, így azt a távollétében tartotta meg, azon tehát nem tudott részt venni, nem tudott megnevezni három tanút, akik releváns vallomást tehettek volna. Ezért a támadott határozat hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását indítványozta.

[5] A Legfőbb Ügyészség a felülvizsgálati indítványt alaposnak találta.

[6] A Legfőbb Ügyészség kimutatta, hogy a másodfokú bíróság a 2014. január 30. napjára kitűzött nyilvános ülésre a II. r. terheltet - az elsőfokú eljárásban megadott - budapesti kerületi tartózkodási helyéről idézte, ahonnan az "ismeretlen helyre költözött" postai jelzéssel érkezett vissza. Ezt követően a másodfokú bíróság az idézést hirdetményi úton kézbesítette: a hirdetmény a másodfokú bíróság és a Budapest V. Kerületi Önkormányzat hirdetőtáblájára került kifüggesztésre.

[7] Ugyanakkor a II. r. terhelt utolsó lakcíme a másodfokú bíróság által 2013. november 29-én beszerzett lakcím-nyilvántartási adat alapján V. községben volt, viszont Budapest V. kerületében nem volt sem lakcíme, sem tartózkodási helye.

[8] A másodfokú nyilvános ülésre a terheltet idézni kell [Be. 361. § (3) bek.], az csak a szabályszerűen megidézett terhelt távollétében tartható meg további feltételek teljesülése mellett [Be. 361. § (3) bek.]. Tehát a II. r. terhelt részvétele a törvény értelmében kötelező volt.

[9] Ekként a másodfokú bíróság megsértette a hirdetményi kézbesítés szabályait, ily módon pedig szabályszerű idézés [Be. 69. § (7) bekezdés, 70. §] hiányában tartotta meg a nyilvános ülést a II. r. terhelt távollétében. Ezáltal a másodfokú bíróság a Be. 416. § (1) bekezdés c) pontjában utalt Be. 373. § (1) bek. II.d) pontjában foglalt ún. feltétlen eljárási szabályt sértette meg (3/2014. BK vélemény, BH 2013.333.).

[10] A Legfőbb Ügyészség jelezte, hogy a másodfokú bíróságnak intézkednie kellett volna a terhelt felkutatása iránt (Be. 73. §).

[11] A Legfőbb Ügyészség mindezek alapján indítványozta, hogy a Kúria adjon helyt a felülvizsgálati indítványnak, a másodfokú ítéletet a II. r. terhelt tekintetében tanácsülésen helyezze hatályon kívül, és a másodfokú bíróságot utasítsa új eljárásra.

[12] A II. r. terhelt felülvizsgálati indítványa alapos.

[13] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a Be. 416. § (1) bekezdés c) pontja szerint felülvizsgálatnak van helye, ha a bíróság határozatának meghozatalára a Be. 373. § (1) bekezdés I. b) vagy c) pontjában, illetve II-IV. pontjának valamelyikében meghatározott eljárási szabálysértéssel került sor.

[14] A Be. 373. § (1) bekezdés II.d) pontja alapján pedig feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés, ha a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek a részvétele a törvény értelmében kötelező.

[15] A Legfőbb Ügyészség kimutatása helytálló. A másodfokú bíróság tehát a nyilvános ülésre szóló idézést a II. r. terheltnek a budapesti kerületi címre adta ki; az onnan 2013. november 26-án "ismeretlen helyre költözött" postai jelzéssel érkezett vissza; ezután hirdetményi kézbesítésre került sor, a hirdetmény ki lett függesztve a másodfokú bíróság és a Budapest, V. Kerületi Önkormányzat hirdetőtábláján. Ezután a másodfokú bíróság a nyilvános ülést 2014. január 30-án a II. r. terhelt távollétében tartotta meg.

[16] A másodfokú bíróság által 2013. november 29-én beszerzett lakcím-nyilvántartási adat szerint azonban a II. r. terhelt érvényes "településszintű lakcíme" V. község.

[17] A nyilvános ülés előkészítésére és megtartására a tárgyalásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni [Be. 362. § (1) bek.]. A terheltet ezért a nyilvános ülésre idézni kell [Be. 364. § (1) bek. 1. mondat 1. fordulat]. A terhelt idézése folytán a nyilvános ülésen való részvétele kötelező. A nyilvános ülést a szabályszerűen megidézett vádlott távollétében is meg lehet tartani, s ha a nyilvános ülés eredményeként megállapítható, hogy a meghallgatása nem szükséges, a fellebbezés elbírálható [Be. 362. § (3) bek.]. Elengedhetetlen tehát, hogy a terhelt idézése szabályszerű legyen.

[18] Ezzel szemben a II. r. terhelt idézése nem volt szabályszerű. A másodfokú bíróság ugyanis - amint arra a Legfőbb Ügyészség helytállóan utalt - a II. r. terheltet nem idézte az ismert lakcíméről, nem intézkedett a felkutatásáról sem, nem szerezte be az ügyész indítványát, s nem tért át a Be. XXV. fejezete szerint külön eljárásra. Egyébként a törvényi feltételek hiányában alkalmazott hirdetményi kézbesítés sem volt szabályszerű, mivel Budapest V. kerületében a II. r. terheltnek nem volt sem lakcíme, sem tartózkodási helye.

[19] A fentiekből kitűnően a másodfokú bíróság a nyilvános ülést a Be. 373. § (1) bekezdés II.d) pontjában foglalt ún. feltétlen eljárási szabálysértéssel tartotta meg.