A Kúria Bfv.961/2011/6. számú precedensképes határozata közokirat-hamisítás bűntette tárgyában. [1998. évi XIX. törvény (Be.) 416. §] Bírók: Katona Sándor, Kiss Sándor, Molnár Gábor Miklós

A határozat elvi tartalma:

A csalás bűncselekménye a kár bekövetkezésével válik befejezetté és ez a bűncselekmény elévülésének kezdő napja.

Kapcsolódó határozatok:

Balassagyarmati Járásbíróság B.427/2010/12., Balassagyarmati Törvényszék Bf.2/2011/2., Balassagyarmati Törvényszék Bf.2/2011/7., *Kúria Bfv.961/2011/6.* (BH+ 2012.5.182), 3032/2022. (I. 31.) AB határozat

***********

KÚRIA

Bfv.II.961/2011/6.szám

A Kúria Budapesten, a 2012. február 23. napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő

v é g z é s t :

A közokirat-hamisítás bűntette és más bűncselekmények miatt folyamatban volt büntetőügyben a pótmagánvádló által jogi képviselője útján benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Balassagyarmati Városi Bíróság 3.B.427/2010/12. számú végzését és a Nógrád Megyei Bíróság 4.Bf.2/2011/7. számú végzését hatályában fenntartja.

A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be.

I n d o k o l á s

I. A pótmagánvádló vádindítványa alapján eljáró Balassagyarmati Városi Bíróság a 2010. december 8.-án - a tárgyalás előkészítése során - meghozott 3.B.427/2010/12. számú végzésével a közokirat-hamisítás bűntette és más bűncselekmények miatt a terhelt ellen indított büntetőeljárást megszüntette.

Vádindítványában a pótmagánvádló közokirat-hamisítás bűntettével [Btk. 274. § (1) bek. c) pontja] és csalás bűntettével [Btk. 318. § (1) bek., (4) bek. a) pontja] vádolta a terheltet azért, mert 2002. december 18-án színlelt haszonbérleti szerződést kötött A.-né H. T.-vel és S.-né H. H.-val. E tulajdonosok a szerződés szerint az őket illető ingatlanrészt haszonbérbe adták a terheltnek, aki az ingatlan tulajdonjogát így kívánta megszerezni. A szerződések alapján az R. Földhivatal a terheltet a közhitelű földhasználati nyilvántartásba bejegyezte.

A haszonbérleti szerződés megkötésével a haszonbérbe adók megsértették a tulajdonostársak elő-haszonbérleti jogát.

A szerződés színlelt volt és azt a célt szolgálta, hogy az ingatlan adásvétele során a terhelt első helyre kerülhessen.

Ezután a hamis földhasználati nyilvántartási adat alapján a terhelt adásvételi szerződést kötött a korábbi haszonbérbeadókkal 150.000 forint vételár fejében, annak ellenére, hogy az ingatlan értéke 383.500 forint volt, így a terhelt a vádindítvány szerint 225.000 forint kárt okozott.

A rendelkezésére álló iratok alapján az elsőfokú bíróság azt állapította meg, hogy 2002. december 18-án haszonbérleti szerződés jött létre a terhelt és A.-né H. T. között a T. külterület 093. helyrajzi szám alatti erdő ingatlanra 10 évre. A haszonbérleti szerződés alapján a terhelt földhasználati joga 2003. január 31.-én került bejegyzésre a közhiteles ingatlan-nyilvántartásba.

Utóbb, 2003. március 17-én a korábbi bérbeadó és a terhelt a fenti ingatlanra adásvételi szerződést kötött, majd 2004. március 24.-én A.-né H. T. és H. A. a fenti terület vonatkozásában fennálló más tulajdoni részüket is eladták a terheltnek.

Ezután polgári peres eljárások voltak folyamatban a bérbeadók (eladók), a pótmagánvádló és a terhelt között.

A bíróság megállapította továbbá, hogy a vádindítványban szereplő bűncselekmények elkövetése a pótmagánvádló szerint 2002-ben és 2003-ban történt.

Miután a haszonbérleti szerződés alapján a terhelt földhasználati joga 2003. január 31-én került bejegyzésre, a közokirat-hamisítás bűntette ekkor lehetne befejezett. A csalás bűntette pedig az ingatlan vételárának kifizetésekor, azaz 2004. március 24-én válhatott volna befejezetté.

A vád tárgyát képező és a Btk. 274. § (1) bekezdésének c) pontjába ütköző közokirat-hamisítás bűntettének büntetési tétele három évig terjedő szabadságvesztés. A Btk. 318. §-ának (1) bekezdésében meghatározott, a (4) bekezdésének a) pontja szerint minősülő csalás bűntettének büntetési tétele ugyancsak három évig terjedő szabadságvesztés.

A Btk. 33. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint a büntethetőség a büntetési tétel felső határának megfelelő idő, de legalább három év elteltével elévül.

Miután az elévülést nem szakította félbe semmilyen cselekmény, a bíróság azt állapította meg, hogy a vádindítványban foglalt bűncselekmények büntethetősége elévült, és már a nyomozás elrendelésére sem kerülhetett volna sor.

A Btk. 32. §-ának b) pontja szerint a büntethetőséget megszünteti az elévülés, ezért az elsőfokú bíróság az eljárást - a Be. 267. §-a (1) bekezdésének c) pontja alapján - a tárgyalás előkészítése keretében, elévülés címén megszüntette.

Az elsőfokú bíróság eljárást megszüntető végzése ellen a pótmagánvádló által bejelentett fellebbezés folytán másodfokon eljárt Nógrád Megyei Bíróság a 2011. május 20-án tartott nyilvános ülésen meghozott 4.Bf.2/2011/7. számú végzésével az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta.

A megyei bíróság is úgy foglalt állást, hogy a csalás bűntette - valamennyi tényállási elem hiánytalan megvalósulása esetén is - legkésőbb 2004. március 24.-én válhatott volna befejezetté az ingatlan vételárának a kifizetésekor, ennél fogva az elévülés legkésőbb ekkor már elkezdődött.

A Btk. 274. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerinti közokirat-hamisítás bűntette - eltérően a pótmagánvádló érvelésétől - nem állapot-bűncselekmény. Elkövetési magatartása, a közreműködés aktív magatartás, amelynek az elévülése az aktív magatartás kifejtésével megkezdődött.

II. A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a pótmagánvádló nyújtott be felülvizsgálati indítványt jogi képviselője útján - a Be. 416. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján - arra hivatkozással, hogy az elévülés megállapítására és ennek alapján az eljárás megszüntetésére mindkét bűncselekmény vonatkozásában a büntető anyagi jog szabályainak a megsértése miatt került sor. Az indítvány 2011. július 19.-én érkezett a Balassagyarmati Városi Bírósághoz.