BH+ 2012.5.182 I. Közokirat-hamisítás bűntette miatt nincs helye pótmagánvádnak [Btk. 274. §, Be. 51.§, 53.§].

II. A csalás bűncselekménye a kár bekövetkezésével befejezetté válik [Btk. 318. §].

A városi bíróság a 2010. december 8-án - a tárgyalás előkészítése során - meghozott végzésével a közokirat-hamisítás bűntette és más bűncselekmények miatt a terhelt ellen indított büntetőeljárást megszüntette.

Vádindítványában a pótmagánvádló közokirat-hamisítás bűntettével [Btk. 274. § (1) bek. c) pontja] és csalás bűntettével vádolta a terheltet azért, mert 2002. december 18-án színlelt haszonbérleti szerződést kötött H. T.-vel és S.-né H. H.-val. E tulajdonosok a szerződés szerint az őket illető ingatlanrészt haszonbérbe adták a terheltnek, aki az ingatlan tulajdonjogát így kívánta megszerezni. A szerződések alapján a földhivatal a terheltet a közhitelű földhasználati nyilvántartásba bejegyezte.

A haszonbérleti szerződés megkötésével a haszonbérbe adók megsértették a tulajdonostársak elő-haszonbérleti jogát.

A szerződés színlelt volt és azt a célt szolgálta, hogy az ingatlan adásvétele során a terhelt első helyre kerülhessen.

Ezután a hamis földhasználati nyilvántartási adat alapján a terhelt adásvételi szerződést kötött a korábbi haszonbérbeadókkal 150 000 forint vételár fejében, annak ellenére, hogy az ingatlan értéke 383 500 forint volt, így a terhelt a vádindítvány szerint 225 000 forint kárt okozott.

A rendelkezésére álló iratok alapján az elsőfokú bíróság azt állapította meg, hogy 2002. december 18-án haszonbérleti szerződés jött létre a terhelt és H. T. között a T. külterület 093. helyrajzi szám alatti erdő ingatlanra 10 évre. A haszonbérleti szerződés alapján a terhelt földhasználati joga 2003. január 31.-én került bejegyzésre a közhiteles ingatlan-nyilvántartásba.

Utóbb, 2003. március 17-én a korábbi bérbeadó és a terhelt a fenti ingatlanra adásvételi szerződést kötött, majd 2004. március 24-én H. T. és H. A. a fenti terület vonatkozásában fennálló más tulajdoni részüket is eladták a terheltnek.

Ezután polgári peres eljárások voltak folyamatban a bérbeadók (eladók), a pótmagánvádló és a terhelt között.

A bíróság megállapította továbbá, hogy a vádindítványban szereplő bűncselekmények elkövetése a pótmagánvádló szerint 2002-ben és 2003-ban történt.

Miután a haszonbérleti szerződés alapján a terhelt földhasználati joga 2003. január 31-én került bejegyzésre, a közokirat-hamisítás bűntette ekkor lehetne befejezett. A csalás bűntette pedig az ingatlan vételárának kifizetésekor, azaz 2004. március 24-én válhatott volna befejezetté.

A vád tárgyát képező és a Btk. 274. § (1) bekezdésének c) pontjába ütköző közokirat-hamisítás bűntettének büntetési tétele három évig terjedő szabadságvesztés. A Btk. 318. §-ának (1) bekezdésében meghatározott, a (4) bekezdésének a) pontja szerint minősülő csalás bűntettének büntetési tétele ugyancsak három évig terjedő szabadságvesztés.

A Btk. 33. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint a büntethetőség a büntetési tétel felső határának megfelelő idő, de legalább három év elteltével elévül.

Miután az elévülést nem szakította félbe semmilyen cselekmény, a bíróság azt állapította meg, hogy a vádindítványban foglalt bűncselekmények büntethetősége elévült, és már a nyomozás elrendelésére sem kerülhetett volna sor.

A Btk. 32. §-ának b) pontja szerint a büntethetőséget megszünteti az elévülés, ezért az elsőfokú bíróság az eljárást - a Be. 267. §-a (1) bekezdésének c) pontja alapján - a tárgyalás előkészítése keretében, elévülés címén megszüntette.

Az elsőfokú bíróság eljárást megszüntető végzése ellen a pótmagánvádló által bejelentett fellebbezés folytán másodfokon eljárt megyei bíróság a 2011. május 20-án tartott nyilvános ülésen meghozott végzésével az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta.

A megyei bíróság is úgy foglalt állást, hogy a csalás bűntette - valamennyi tényállási elem hiánytalan megvalósulása esetén is - legkésőbb 2004. március 24.-én válhatott volna befejezetté az ingatlan vételárának a kifizetésekor, ennél fogva az elévülés legkésőbb ekkor már elkezdődött.

A Btk. 274. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerinti közokirat-hamisítás bűntette - eltérően a pótmagánvádló érvelésétől - nem állapot-bűncselekmény. Elkövetési magatartása, a közreműködés aktív magatartás, amelynek az elévülése az aktív magatartás kifejtésével megkezdődött.

A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a pótmagánvádló nyújtott be felülvizsgálati indítványt jogi képviselője útján - a Be. 416. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján - arra hivatkozással, hogy az elévülés megállapítására és ennek alapján az eljárás megszüntetésére mindkét bűncselekmény vonatkozásában a büntető anyagi jog szabályainak a megsértése miatt került sor.

A felülvizsgálati indítvány szerint a földhivatal által vezetett földhasználati nyilvántartás közokirat. Mindaddig, amíg a megyei bíróság a 2009. június 12. napján jogerős ítéletével a terheltet az ingatlan birtokba vételére fel nem jogosította, hamis adat szerepelt az ingatlan-nyilvántartásban. Az elévülési idő kezdő időpontja mind a közokirat-hamisítás, mind a csalás bűncselekménye vonatkozásában 2009. június 12. napja, következésképpen mindkét fokú bíróság tévesen állapította meg a cselekmények elévülését.

A pótmagánvádló ezért az elsőfokú és a másodfokú bíróság végzésének a hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására utasítását indítványozta.

A terhelt és védője a felülvizsgálati indítványra tett észrevételében a jogerős végzés hatályában fenntartását indítványozta.

Álláspontjuk szerint a Btk. 274. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerinti közokirat-hamisítás bűntette akkor válik befejezetté, amikor a valótlan tartalmú adatok bekerülnek a közokiratba. A csalás befejezettsége pedig a kár bekövetkezéséhez kapcsolódik. A vádindítványban rögzített bűncselekmények ezért a vádindítvány benyújtásakor már elévültek. Valójában azonban a vádindítványban foglaltak nem is alkalmasak bűncselekmény megállapítására, ezért a bíróságoknak az eljárást már törvényes vád hiányában meg kellett volna szüntetnie.

A terhelt és a védő mindezek alapján a jogerős eljárást megszüntető végzés hatályában fenntartását indítványozta.

A Kúria a Be. 420. §-ának (1) bekezdése és a Be. 424. §-ának (1) bekezdése alapján nyilvános ülést tartott, amelyen a pótmagánvádló jogi képviselője a felülvizsgálati indítványát fenntartotta. Kiemelte, hogy a közös tulajdonban álló ingatlan kijelölt erdőgazdálkodója a pótmagánvádló volt, a tulajdonközösséget ő képviselte. A valótlan adat bejegyzése a közokiratnak minősülő közhiteles nyilvántartásba jogellenes állapotot teremtett, amely mindaddig fennállt, amíg a polgári bíróság ítélete jogerőre nem emelkedett. Ugyanez irányadó a csalás elévülésének kezdő időpontja tekintetében is.

A védő az írásbeli észrevételében foglaltakkal egyező nyilatkozatot tett. Abból azt emelte ki, hogy a haszonbérleti szerződés nem volt színlelt szerződés. A vitatott szerződések tárgyát képező erdőingatlan több személy közös tulajdonában állt. Az a körülmény, hogy a tulajdonosokat a pótmagánvádló képviselte, még nem jelenti azt, hogy a tulajdon tárgyát csak ő birtokolhatta volna.