A Fővárosi Törvényszék Pf.640341/2013/4. számú határozata gyermekelhelyezés megváltoztatása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 164. §, 253. §, 1952. évi IV. törvény (Csjt.) 69. §, 92. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 46. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §] Bírók: Benkő Ferencné, Kocsis Judit, Kövesné dr. Kósa Zsuzsanna

A Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság

54.Pf. .../2013/4.

A Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság

a dr. Sándor Éva ügyvéd (fel címe1.) által képviselt

felperes neve (felperes címe.) felperesnek,

a Darida és Társa Ügyvédi Iroda, eljáró ügyvéd: dr. Darida János (fél címe2) által képviselt

alperes neve(alperes címe.) alperes ellen,

gyermekelhelyezés megváltoztatása és járulékai iránt indított perében a Pesti Központi Kerületi Bíróság 2013. szeptember 24. napján kelt 20.P. .../2011/61. sorszámú ítélete ellen az alperes által 63. sorszám alatt és a felperes által 64. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t :

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja és a felperes keresetét a folyamatos kapcsolattartás újraszabályozása iránt elutasítja.

Ezt meghaladóan az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezett rendelkezéseit helybenhagyja.

A tárgyi költségfeljegyzés folytán le nem rótt 24.000.- (huszonnégyezer) Ft felperesi fellebbezési illetéket a felperes, míg a le nem rótt 24.000.-(huszonnégyezer) Ft alperesi fellebbezési illetéket az alperes köteles külön felhívásra, a felhívásban közölt módon és időben a Magyar Államnak megfizetni.

A fellebbezési eljárásban ezt meghaladóan felmerült költségeiket a felek maguk viselik.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s :

Az elsőfokú bíróság ítéletével a Ráckevei Városi Bíróság előtt (év). szeptember 17. napján kötött és jogerőre emelkedett 8.P.../2009/24. számú egyezségben foglalt kapcsolattartás szabályozását az időszakos kapcsolattartásra vonatkozó szabályozás érintetlenül hagyása mellett

az alábbiak szerint változtatta meg. Az alperes jogosult a 2005. január 2. napján született gyerek utónevű gyermeket minden héten csütörtökön 15 órakor a gyermek intézményből, annak látogatása hiányában a felperestől magával vinni és köteles 19 órára a gyermeket a felperesnek átadni. Az alperes jogosult minden páros héten péntek délután 16 órakor a gyermeket a gyermekintézményből, annak látogatása hiányában a felperestől magával vinni és köteles a következő héten hétfőn 7 óra 30 perckor a gyermeket a gyermekintézménybe, annak látogatása hiányában a felpereshez visszavinni.

A gyermek átadásának és átvételének helye a gyermekintézmény látogatásának hiányában a felperes mindenkori lakóhelye, ahol a felperes a gyermeket a megjelölt időben köteles átadni és fogadni.

A felperes megfelelően felkészítve köteles a gyermeket az alperesnek átadni, aki a gyermeket a felperes által átadott ruházattal, lábbelivel, gyógyszerrel és orvosi segédeszközökkel, taneszközökkel, stb. köteles a gyermeket a felperesnek visszavinni és átadni.

Amennyiben a kapcsolattartás a gyermeknél vagy a felperesnél felmerült ok miatt marad el, azt hétvégi folyamatos kapcsolattartás elmaradása esetén a következő hétvégén, a csütörtöki kapcsolattartás elmaradása esetén a következő hét keddi napján azonos időtartamban kell pótolni.

A felek kötelesek a kapcsolattartás akadályáról egymást a kapcsolattartás előtt 24 órával hiteltérdemlő módon értesíteni.

Az elsőfokú bíróság kötelezte az alperest, hogy a fenti gyermeke tartására fizessen meg a felperesnek 2013. október 1. napjától kezdődően minden hónap 10. napjáig bezáróan havi 25.000.-Ft határozott összegű gyermektartásdíjat. Az ítéletet a gyermektartásdíjra vonatkozó részében előzetesen végrehajthatónak nyilvánította. Rendelkezett az alperesi munkáltató felhívásáról a gyermektartásdíjnak a jövedelméből történő levonása és a felperes részére való kifizetése tárgyában.

Mindezt meghaladóan a felperes keresetét és az alperes viszontkeresetét elutasította.

Kötelezte az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 44.450.-Ft perköltséget. Felhívta a felperest, hogy fizessen meg a Magyar Államnak külön felhívásra 2100,-Ft eljárási illetéket, míg az alperest arra hívta fel, hogy 60.000.-Ft illetéket fizessen meg a Magyar Államnak. Felhívta az alperest, hogy fizessen meg a Magyar Állam részére a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Hivatala felhívására 76.835.-Ft szakértői díjat.

Az elsőfokú bíróság a gyermekelhelyezés megváltoztatása iránti viszontkereset megalapozatlansága tárgyában megállapította, hogy bár a felek egyezségének megkötése óta a körülmények lényegesen megváltoztak, ugyanakkor egyezően a szakértő véleményében kifejtettekkel semmiféle olyan okot nem talált, amelynek alapján a gyermekelhelyezésének megváltoztatása indokolt lenne. A gyermekről az édesapja változatlanul megfelelően gondoskodik, a házastársa őt a gyermek nevelésében, gondozásában segíti. A jelenlegi környezetben a gyermek fejlődése éppen úgy biztosítva van, mint volt az édesapja új házasságkötését megelőzően (város megnevezése). Ezért az alperes gyermekelhelyezés megváltoztatására irányuló viszontkereseti kérelmét elutasította.

A kapcsolattartás újraszabályozása körében az egyezségben szabályozott időszakos kapcsolattartás megfelelősége miatt annak megváltoztatását nem találta szükségesnek. Azonban a folyamatos kapcsolattartás szabályozását a szakértői véleményben foglaltakra, a gyermek szükségleteire és az iskolai, valamint az iskolán kívüli időbeosztására, és mivel a szülők közötti kommunikáció nehézkes és konfliktusokkal terhelt, a kapcsolattartást részletekben menően szabályozta, kitérve a folyamatos kapcsolattartás gyakoriságán és időtartamán túl a gyermek átadásának és visszaadásának helyére, idejére és módjára.

Döntését a Csjt. 92.§ (1), (4) és (5) bekezdésekben foglaltakra alapította.

A gyermektartásdíjat megállapító döntését mindkét fél kérelmére az irányadó és felhívott jogszabályi rendelkezésekre alapította, megállapította, hogy a gyermekről mindkét fél gondoskodik, amikor a gyermek vele tartózkodik és a gyermek közel annyi időt tölt az alperes gondozásában, mint a felperesében. Ugyanakkor a felperesnek magasabb a jövedelme és a jövedelemmel rendelkező házastársával él közös háztartásban, továbbá a felperes kapja a gyermek utáni emelt összegű családi pótlékot is. Ezért az elsőfokú bíróság a felperes tartásdíj iránti kérelmét csak a jövőre nézve találta megalapozottnak. Az alperes tartásdíj iránti kérelmét a viszontkereset elutasítása miatt elutasította.

Az elsőfokú bíróság ítélete ellen mindkét fél terjesztett elő fellebbezést.

Az alperes fellebbezésében az elsőfokú ítéletet egészében érintve kérte a felperes keresetének elutasítását és a viszontkeresetének helyt adva a gyerek utónevű gyermekük saját nevelésébe és gondozásába való elhelyezését, a kapcsolattartás viszontkeresete szerinti szabályozását, egyben a felperes kötelezését 2011. december 1. napjától kezdődően a jövedelme 20 %-nak megfelelő, de legalább 25.000.-Ft alapösszegű gyermektartásdíj fizetésére kötelezni.