A Fővárosi Törvényszék Pf.630404/2015/4. számú határozata birtokháborítás megszüntetése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 206. §, 228. §, 235. §, 239. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 188. §, 192. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 65. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §] Bírók: Dóczi Márta, Kozma Brigitta, Molnár Judit

Fővárosi Törvényszék, mint másodfokú bíróság

44.Pf.../2015/4.

A Fővárosi Törvényszék, mint másodfokú bíróság a dr. Kanta Tamás ügyvéd ( fél címe1.) által képviselt felperes neve ( felperes címe) felperesnek, a dr. Bálint Erika jogtanácsos által képviselt Budapest Főváros XIII. kerületi Önkormányzata ( alperes címe.) alperes ellen, birtokháborítás megszüntetése iránti perében a Pesti Központi Kerületi Bíróság 2014. december 11-én kelt 18.P..../2014/23. sorszámú ítélete ellen, az alperes 24. sorszám alatt előterjesztett fellebbezése folytán meghozta az alábbi

í t é l e t e t.

A Fővárosi Törvényszék az elsőfokú bíróság ítéletét nem fellebbezett részében nem érinti, fellebbezett rendelkezését megváltoztatja és a teljes keresetet elutasítja.

Mellőzi az alperes perköltség fizetési és az állam illetékfizetési kötelezettségét.

Kötelezi a felperest, hogy 8 napon belül - leletezés terhével - rójon le az iratoknál 6.000.-(hatezer) Ft kereseti illetéket, az államnak felhívására fizessen meg 24.000.-(huszonnégyezer) Ft fellebbezési illetéket, az alperesnek pedig 15 napon belül 65.000.-(hatvanötezer) Ft együttes első-és másodfokú perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság ítéletében kötelezte az alperest, hogy a 2011. október hónapban a ... köz és ... utca által határolt közterületen létesített kutyafuttató megszüntetésével az eredeti állapotot 30 napon belül állítsa helyre. Kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 78.500.-Ft perköltséget. Meghaladóan a keresetet elutasította. Megállapította, hogy az eljárás során le nem rótt további 6.000.-Ft illetéket a Magyar Állam viseli.

Az ítéletben megállapított tényállás szerint a felperes tulajdonát képező ... Lakótelepen elhelyezkedő ...... Társasházban található 2. emelet 16. számú lakás előtti korábbi kiserdő területén az alperes 2011. októberében kutyafuttatót létesített. A zöldhálózat fejlesztési programterv keretében az alperes 260 fő megkérdezésével reprezentatív kérdőíves közvélemény kutatást végzett, ennek keretében a lakosság körében a megvalósítandó célkitűzése között 5. helyen szerepelt a kutyafuttató, ezt követte 3 db programalkotó közösségi fórum, majd ezt követően került sor a kutyafuttató létesítésére.

A felperes keresetében birtokháborításra hivatkozással a kutyafuttató megszüntetésére való alperesi kötelezést kért, és az eredeti állapot helyreállítását. Az alperest perköltségében kérte marasztalni, valamint a magánszakértői vélemény beszerzésével kapcsolatban felmerült 40.000.-ft költsége megfizetésére kérte kötelezni. Kifejtette, hogy a létesített kutyafuttató miatt a kutyák a nap 24 órájában ugatnak, a gazdáik hangoskodnak, így a környék és a felperes békés pihenése, nyugalma nem biztosított. A futtató a távolabbi környékről is idevonzza a kutyatartókat, az alperes pedig a lakók tiltakozása ellenére létesítette az objektumot, jól lehet a jogszabály keretei között, ez azonban nem lehet indok a lakása békés birtoklásának súlyos megzavarására. Előadta, hogy több mint két éve nem tud pihenni, éjszaka aludni, a kutyafuttató lakhatatlanná tette a lakását, mert éjjel-nappal ugatnak a kutyák. Álláspontja szerint az alperesnek a kutyafuttatót olyan helyen kellett volna létesíteni, ahol a lakók nyugalmát nem zavarja. Keresetét a Ptk. 192. § (3) bekezdés alapján kérte elbírálni.

Az alperes a kereset elutasítását kérte, álláspontja szerint a kutyafuttató létesítése nem valósítja meg a Ptk. 188. § (1) bekezdés szerinti tényállást, annak kiépítése önmagában nem valósít meg birtokháborítást. Továbbá a felperes olyan lakókörnyéken él, ahol az állattartás nem tilos. E körben a BH 1982. évi 91. sorszámú Jogesetére hivatkozott. Hivatkozott továbbá a képviselő testület által elfogadott zöldhálózati stratégiára és arra, hogy az érintettek véleményének kikérésével és egyetértése mellett határozott a kivitelezésről, továbbá utalt arra, hogy közvélemény kutatást is rendezett. Ennek megfelelően nem valósított meg tilos önhatalmat, továbbá felperes által hivatkozott zavarás nem áll arányban a kutyafuttató esetleges megszüntetése esetén a bekövetkező közérdek sérelmével, és nem jár feltétlenül együtt a felperes birtoklását zavaró kutyatartásból eredő zajhatás megszűnésével. Előadta, hogy más lakó panasszal nem élt, így önmagában a felperes fokozott érzékenysége pedig nem szolgálhat mértékül a birtokháborítás megítélésekor.

Az elsőfokú bíróság a kereset alapossága körében felhívta a Ptk. 188. § (1) bekezdését, a 192. § (2) és (3) bekezdését, majd vizsgálva, hogy a birtokláshoz való jog melyik felet illeti meg súlyozottabban, a lefolytatott bizonyítás eredményeként - a környékben élő tanúkat hallgatott meg, vizsgálta, hogy az alperes csak ezen a területen létesíthetett-e kutyafuttatót, illetve értékelte a felperes által csatolt magánszakértői véleményt - majd megállapította, hogy a felperes lakásába besugárzó zaj valóságos és kiemelkedő erősségű, és a zajra való érzékenység mértékétől függően az alvást, pihenést az elektronikus médiák használatát akadályozó hatása megállapítható. A peren kívüli szakértői véleménnyel kapcsolatban utalt arra, hogy a szakértő a nap különböző időpontjaiban, így hajnalban, napközben és az esti órákban mérte a zajszintet.

Az elsőfokú bíróság megítélése szerint ugyanakkor az alperes a különböző fórumok megszervezése és lebonyolítása során nem ugyanolyan súllyal vette figyelembe az érintett helyszínen lakók békés, háborítatlan birtokláshoz való jogát a kutyatulajdonosoknak azon elfogadható igényével szemben, hogy szervezett és ellenőrzött körülmények között tudják a kutyájuk mozgásigényét kielégíteni. A nem kutyatulajdonos lakók nem kaptak megfelelő lehetőséget arra, hogy tiltakozásukat kifejezzék, és a felperes 2010. júliusi tiltakozó aláírásgyűjtő levelét - melyet a tervezőcsoporthoz, illetőleg a közhasznú társasághoz címzett - sem vették figyelembe. Továbbá a lakossági fórumokon a kutyafuttató helyéről vélemény nyilvánítás nem történt.

A perköltségről a Pp. 78. § (1) bekezdése alapján határozott, míg a magánszakértői vélemény 40.000.-Ft-os költségét az elsőfokú bíróság nem találta alaposnak, mivel az összegszerűséget a felperes semmilyen formában nem igazolta.

Az ítélet ellen az alperes terjesztett elő fellebbezést, melyben elsődlegesen az ítélet megváltoztatásával a kereset elutasítását kérte, másodsorban kérte megváltoztatni oly módon, hogy a kutyafuttató éjszaka 22 óra és reggel 6 óra közötti bezárását rendelje el a másodfokú bíróság. Előadta, hogy a kutyafuttatót a jogszabályoknak megfelelően létesítette széleskörű társadalmi egyeztetést követően. Több fórumon, így közterületi táblákon és interneten közzétette, ennek megfelelően tanúvallomások nem relevánsak, hogy nem tudtak erről, ellentétben is áll ez a felperes által csatolt, a tanúk aláírását is tartalmazó 2010. évi tiltakozó levéllel. Előadta, hogy objektíven értékelte a pozitív és negatív tapasztalatokat és véleményeket, és ennek tükrében döntött a kutyafuttató létesítéséről. Utalt arra is, hogy a futtató létesítésére nem volt reális alternatíva, a felperes által többször utalt ... áruház mögötti terület a Fővárosi Önkormányzat tulajdonát képezi, a hasznosítása felől így az alperes nem rendelkezhet. Nem vitatva a kutyákkal kapcsolatos okszerű zajhatást, előadta, hogy amennyiben az elsőfokú ítélet helybenhagyásra kerülne a probléma nem megoldott, hiszen a kutyatartók továbbra is kutyasétáltatásra fogják a területet használni, csak szabályozatlan keretek között. Álláspontja szerint az éjszakai zavarás pedig ellentmond a városi napi háromszori kutyasétáltatás általános szokásainak, a renitens személyek vonatkozásában ajánlotta fel, hogy éjszaka 22 és reggel 6 óra között zárva tartaná a kutyafuttatót.