A Pesti Központi Kerületi Bíróság P.50616/2014/23. számú határozata birtokháborítás megszüntetése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 206. §, 217. §, 233. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 188. §, 192. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 14. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §, 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet (Zajrendelet) 2. §, 346/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet 6. §, 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 17. §] Bíró: Pásztor Ilona

Pesti Központi Kerületi Bíróság

18.P.50.616/2014/23.

A Pesti Központi Kerületi Bíróság

a dr. Kanta Tamás ügyvéd (fél címe 1 ) által képviselt

felperes neve (felperes címe) felperesnek

a dr. Kiss- Szelczi Norbert jogtanácsos (címe) által képviselt

Budapest Fővárosi XIII. kerületi Önkormányzat (alperes címe.) alperes ellen

birtokháborítás megszüntetése iránt indított perében meghozta az alábbi

Í T É L E T E T

A bíróság kötelezi az alperest, hogy a 2011. október hónapban (város neve) (köz neve) köz és (utca név) u. által határolt közterületen létesített kutyafuttató megszüntetésével az eredeti állapotot 30 napon belül állítsa helyre.

Kötelezi továbbá a bíróság az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 78.500.- (azaz hetvennyolcezer-ötszáz) forint perköltséget.

A bíróság a keresetet ezt meghaladóan elutasítja.

Az eljárás során le nem rótt további 6000.- (azaz hatezer) forint illetéket a Magyar Állam viseli.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Fővárosi Törvényszékhez címzett, de a határozatot hozó bírósághoz 3 példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye.

A fellebbezési határidő lejárta előtt a peres felek kérhetik, hogy a fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálja el.

Ha a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére, a teljesítési határidőre vonatkozik, illetőleg, ha a fellebbezés csak az ítélet indoklása ellen irányul, bármelyik fél kérheti, hogy a fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson bírálja el.

A másodfokú eljárásban új tények állításának, illetve új bizonyítékok előterjesztésének helye nincs, kivéve, ha a tények előadására, illetve bizonyítékok előterjesztésére az első fokú eljárásban a bíróság eljárási szabálysértése vagy téves jogalkalmazása miatt nem kerülhetett sor. Ha a fellebbezés a megjelölt hivatkozást nélkülözi, a másodfokú tanács elnöke a fellebbezést hivatalból elutasítja. A másodfokú bíróság az ügy érdemében tárgyaláson kívül határoz, a felek bármelyikének kérelmére azonban tárgyalást tart.

Tárgyalás tartását a fellebbező fél a fellebbezésében kérheti.

I N D O K O L Á S:

A felperes tulajdonosa a felperes címe. szám alatti társasházi öröklakásnak, amely az (lakótelep neve) lakótelephez tartozik.

Az (lakótelep neve) lakótelep és sétány közterületeinek megújítását célzó projekt keretében 2011. évben a (köz neve) köz- (utca név) utca- (utca név2) utca mentén a korábbi "kis erdő" területén kutyafuttató létesítésére került sor, amely az alperesi Önkormányzat beruházásában valósult meg.

Az alperesi Önkormányzat a közterület-fejlesztési beruházás megvalósítása előtt, még a tervezési szakaszt megelőzően a honlapján (fejlesztési program címe) címmel közzétette a zöldhálózat fejlesztési programtervét.

A program keretében az alperes az internetes programismertetést követően 2010. március 26. napján 260 fő megkérdezésével reprezentatív kérdőíves közvélemény kutatást végzett, amely szerint a lakosság körében a megvalósítandó célkitűzések között 5. helyen szerepelt a kutyafuttató létesítésére vonatkozó közösségi igény.

Ezt követően az alperes megbízottja 3 programalkotó közösségi fórumot szervezett 2010. április 7. napján, 2010. április 13. napján és 2010. április 15. napján, amelyeket követően kialakította a közterület fejlesztési koncepciót, amit a lakossági véleményezést követően a tervek lezárása és a megvalósítás követett a kiviteli tervek elkészítése után 2011. év őszén.

A felperes a kutyafuttató létesítésekor hatályban volt Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 188. § (1) bekezdésére hivatkozással kérte, hogy a bíróság az alperes birtokháborító magatartása okán a kutyafuttatót szüntesse meg és állítsa helyre az eredeti állapotot.

A felperes perköltségigényét 50.000,- forint + Áfa ügyvédi munkadíjban határozta meg és az általa lerótt 15.000.- forint illeték megfizetésére is kérte kötelezni az alperest, továbbá az eljárás során beszerzett magánszakvéleménnyel kapcsolatban felmerült 40.000.- forint költsége megfizetésére is.

A kereset indokaként a felperes kifejtette, hogy az alperes birtokháborító magatartása abban áll, hogy a kutyafuttató létesítésével lehetőséget teremtett a birtokháborítás megvalósítására, ha ugyanis a kutyafuttatót a lakóházak közvetlen környezetében - az ő ablakától például 26 méter távolságra - nem létesíti, akkor nem lett volna lehetőség arra, hogy gyakorlatilag a nap 24 órájában, az év minden napján kutyaugatást és a kutyák tulajdonosainak hangoskodását kelljen eltűrniük a (cím) szám alatti házban lakóknak.

Ez a birtokháborító magatartás korábban a kutyafuttató létesítése előtt nem valósult meg, a ház előtti "kis erdő" nem szolgált kutyafuttatás céljára, ezt a lehetőséget az alperes a környéken lakók tiltakozása ellenére teremtette meg a kutyafuttató létesítésével. Az alperes ezen birtoksértő magatartásával a korábbitól gyökeresen eltérő rendeltetést adott az addig nyugalom és béke szigeteként létező "kis erdőnek".

Kifejtette a felperes, hogy nem várható el tőle, hogy a békés birtoklásában történő zavarást fizikailag megvalósító kutyák és/vagy azok tulajdonosai ellen lépjen fel birtokvédelem iránti igényével, ez lehetetlen, semmilyen eszköze nincsen, hogy a kutyatulajdonosok kilétét megismerje és ilyen módon fel tudjon lépni velük szemben.

A felperes hangsúlyozta, hogy a kulturált kutyatartás ellen nincs kifogása, ahogyan korábban sem volt az ellen, hogy a "kis erdőben" alkalmanként megjelentek a közvetlen közelben lakók, akik arra sétáltatták a kutyáikat. Most azonban nem alkalmanként, hanem szinte folyamatosan kell a korábbinál sokszorosan több kutya és gazdáik hangoskodását eltűrniük, mert a futtató a távolabbi környékről is odavonzza a használókat, akik a futtatóban - ami valójában erre is szolgál - nyilvánvalóan szeretnék felszabadultan kitombolni magukat, ezért egyáltalán nem visszafogottak. Ennek következménye pedig az, hogy a birtoklás korábbi zavartalansága a kutyafuttató létesítése óta nem létezik, az állandósult zaj miatt folyamatosan feszültségben kell élniük. Nyári időszakban szellőztetni, ablakot nyitni szinte teljesen lehetetlen a zaj és a szagok miatt.

Ezért a zavarást ténylegesen, fizikailag megvalósító kutyák és tulajdonosaik csak a birtokháborítás eszközének tekinthetők, a birtokháborító magatartás az alperes tevékenysége a kutyafuttató létesítésével. A zavarást megvalósító kutyák és tulajdonosaik valójában teljesen jogszerűen járnak el, hiszen az alperes által erre a célra létesített kutyafuttatót céljának megfelelően többnyire rendeltetésszerűen használják. Ez a jogszerű magatartás azonban a korábbi békés, zavartalan birtoklást lehetetlenné teszi, amire kizárólag az alperes magatartása, a kutyafuttató létesítése adott okot.