A Kúria Bfv.236/2014/6. számú precedensképes határozata zugírászat vétsége tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 248. §] Bírók: Belegi József, Márki Zoltán, Somogyi Gábor

A határozat elvi tartalma:

Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (Ütv.) 5. § (1) bekezdés c) pontja szerinti "jogi tanács adása" nem gyűjtőfogalom. Az Ütv. 5. § (3) bekezdése szerinti tevékenység ellátása nem kötött ügyvédi jogosítványhoz, ekként a zugírászat szempontjából közömbös.

Kapcsolódó határozatok:

Veszprémi Járásbíróság B.384/2012/12., Veszprémi Törvényszék Bf.199/2013/3., *Kúria Bfv.236/2014/6.* (BH 2015.5.122)

***********

KÚRIA

Bfv.III.236/2014/6.szám

A Kúria Budapesten, a 2014. év november hó 18. napján tartott tanácsülésen meghozta a következő

v é g z é s t:

A zugírászat vétsége miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a terhelt védője által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Veszprémi Járásbíróság 10.B.384/2012/12. számú ítéletét, illetőleg a Veszprémi Törvényszék 2.Bf.199/2013/3. számú végzését hatályában fenntartja.

A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be.

I n d o k o l á s

A Veszprémi Járásbíróság a 2013. február 5-én kihirdetett 10.B.384/2012/12. számú ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki zugírászat vétségében [1978. évi IV. törvény szerinti Btk. 248. § (1) bek.]. Ezért őt megrovásban részesítette.

Védelmi fellebbezés alapján eljárva a Veszprémi Törvényszék a 2013. december 17-én meghozott 2.Bf.199/2013/3. számú végzésével az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.

Az elsőfokú bíróság jogi értékelése szerint a terhelt - aki nem volt jogtanácsos vagy ügyvéd - azáltal valósította meg a felrótt cselekményt, hogy megbízási szerződés alapján, díjazás ellenében jogi tanácsadást végzett.

A másodfokú bíróság szerint a terhelt bűnösségére vont jogi következtetés és a cselekmény jogi minősítése törvényes. Kifejtette továbbá, hogy - az iratokból kitűnően - 2010. augusztus 18-án nyomozást rendelt el a Központi Nyomozó Ügyészség és 2010. szeptember 17-én intézkedett a terhelt által kötött megbízási szerződések, elszámolási iratok beszerzése végett. Ez a terhelt büntetőjogi felelősségének tisztázását célozta. Tehát olyan érdemi intézkedés volt, miáltal a felrótt bűncselekmény vád szerinti és irányadó tényállásban azzal egyezően megállapított utolsó elkövetési időpontjától - 2007. október 31-től - számított elévülés 3 éves időtartama, még bekövetkezte előtt félbeszakadt, s újrakezdődött.

Ehhez képest pedig - bár kétségtelen, hogy az elkövetés utolsó időpontjától a gyanúsítás közléséig, 2012. január 26-ig több, mint 3 év telt el - az elévülés nem következett be.

Az eljárt bíróság - indokolásából kitűnően - az elkövetéskor hatályos, 1978. évi IV. törvény szerinti Btk.-t alkalmazta.

A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a terhelt védője terjesztett elő - a Be. 416. § (1) bekezdés a) és b) pontját megjelölve - felülvizsgálati indítványt a bűnösség megállapítása miatt, törvénynek megfelelő határozat meghozatala érdekében.

Indokai szerint a nyomozás során az elévülés bekövetkezett, ugyanis annak félbeszakítására csak érdemi, az ügy előbbre vitelét célzó intézkedés ad alapot. Ilyen intézkedés azonban nem történt sem a 2010. augusztus 18-i nyomozás elrendelését megelőzően, sem pedig azt követően 2010. október 31-éig. Az iratbeszerzés iránti 2010. szeptember 17-i intézkedés ugyanis nem minősül az ügy előbbre vitelét célzó érdemi eljárási cselekménynek. A terhelt meggyanúsítása pedig csupán 2012. január 26-án történt.

Kifogásolta továbbá, hogy a 2010. augusztus 18-án elrendelt, s utóbb 2010. december 18-áig meghosszabbított nyomozás ezt követő ismételt meghosszabbításáról 2011. január 3-án - tehát a határidő lejárta után - határozott a nyomozó hatóság. Ehhez képest a nyomozást meg kellett volna szüntetni.

Az indítvány kifogásolta, hogy - álláspontja szerint - a vád és az irányadó tényállás csupán általános jelleggel utal arra, hogy a terhelt jogi tanácsot adott. A vád és az irányadó tényállás sem tartalmazza pontosan, hogy a felrótt jogi tanácsadás kinek, hol, mikor, milyen tartalommal történt.

A felrótt magatartás nem a szerződések elkészítése, hanem az azokkal egyetértést kifejező aláírás.

A szerződések véleményezése láttamozás útján pedig nem azonosítható az ügyvédi törvény szerinti - illetve a megbízási szerződésben rögzített - jogi tanácsadással.

Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 5. § (1)-(2) bekezdése szerint a jogi tanácsadás kizárólagos ügyvédi tevékenység, azonban a (3) bekezdés szerint az ügyvéd elláthat adótanácsadást, társadalombiztosítási tanácsadást, pénzügyi és üzletviteli tanácsadást (ami egyaránt jogalkalmazást érintő, jogi tanácsadási tevékenység), tehát azt más is végezheti.

Ehhez képest tisztázandó a jogi tanácsadás fogalma. Az indítvány szerint a jogi tanácsadásnak van kizárólagos köre (amit csak ügyvéd végezhet), ilyen a polgári és büntetőjogi feladatkör. Van azonban, amit az ügyvéd nem kizárólagos jogkörrel végezhet, mivel más is elláthatja, idetartoznak a speciális jogterületek (adó, társadalombiztosítás, pénzügy, ügyvitel).

Az indítvány szerint viszont a terhelt a vádbeli időszakban egyáltalán nem fejtett ki az ügyvédi tanácsadáshoz hasonló tevékenységet, ez nem is bizonyított, továbbá nem tisztázott, hogy a jogi tanácsadás körében tényállásszerű magatartás-e a szerződések véleményezése láttamozás útján.

Az indítvány hivatkozott a társadalomra veszélyesség hiányára. Utalt arra, hogy cégek (ügyvéd bevonása nélkül) a velük rendszerint munkaviszonyban álló, és akár jogi végzettség nélküli munkatárssal véleményeztetik szerződéseiket, a jogi osztályon jogvégzett személyek készítik elő a szerződést, akik ügyvédi kamarának nem tagjai, tevékenységükért pedig bért kapnak.

Ugyanígy a közbeszerzési referens részt vesz a pályázatok kiírásában, elbírálja a beérkező ajánlatokat, megköti a szükséges szerződéseket, ami nem jogi tanácsadás.

A szerződések pedig - amint a vádmódosítás is rögzítette - a terhelt közreműködése nélkül készültek, azokat az aláírásuk előtt a terhelt láttamozta. A terhelt a szerződéseket a közbeszerzési eljárásban szerzett tapasztalatai alapján a közbeszerzési eljárásnak megfelelősége vonatkozásában vizsgálta meg.