BH 2015.5.122 Kizárólag ügyvéd vagy jogtanácsos által végezhető jogi tanácsadás üzletszerű gyakorlása esetén a zugírászat bűncselekménye megállapításának van helye.

Kizárólag ügyvéd (jogtanácsos) által végezhető jogi tanácsadás fogalmi körébe tartozik a jogi személyek szerződéseinek és más iratainak jogszerűsége szempontjából - nem szívességi alapon - való ellenőrzése [1978. évi IV. tv. 248. §; 1998. évi XI. tv. 5. § (1)-(3) bek.; 1983. évi 3. tvr. 1-3. §, 16. §].

[1] A járásbíróság a 2013. február 5-én kihirdetett ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki zugírászat vétségében [1978. évi IV. tv. (a továbbiakban: Btk.) 248. § (1) bek.]. Ezért őt megrovásban részesítette.

[2] Védelmi fellebbezés alapján eljárva a törvényszék a 2013. december 17-én meghozott végzésével az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.

[3] Az elsőfokú bíróság jogi értékelése szerint a terhelt - aki nem volt sem jogtanácsos, sem ügyvéd - azzal valósította meg a felrótt cselekményt, hogy megbízási szerződés alapján, díjazás ellenében jogi tanácsadást végzett.

[4] A másodfokú bíróság szerint a terhelt bűnösségére vont jogi következtetés és a cselekmény jogi minősítése törvényes. Kifejtette továbbá, hogy - az iratokból kitűnően - a Központi Nyomozó Ügyészség 2010. augusztus 18-án nyomozást rendelt el és 2010. szeptember 17-én intézkedett a terhelt által kötött megbízási szerződések, elszámolási iratok beszerzése végett. Ez a terhelt büntetőjogi felelősségének tisztázását célozta. Tehát olyan érdemi intézkedés volt, miáltal a felrótt bűncselekmény vád szerinti és irányadó tényállásban azzal egyezően megállapított utolsó elkövetési időpontjától - 2007. október 31-től - számított 3 éves elévülés időtartama félbeszakadt, s újrakezdődött.

[5] Ehhez képest pedig - bár kétségtelen, hogy az elkövetés utolsó időpontjától a gyanúsítás közléséig, 2012. január 26-ig több mint 3 év telt el - az elévülés nem következett be.

[6] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a terhelt védője terjesztett elő - a Be. 416. § (1) bekezdés a) és b) pontját megjelölve - felülvizsgálati indítványt a bűnösség megállapítása miatt, a törvénynek megfelelő határozat meghozatala érdekében.

[7] Indokai szerint a nyomozás során az elévülés bekövetkezett, ugyanis annak félbeszakítására csak érdemi, az ügy előbbrevitelét célzó intézkedés ad alapot. Ilyen intézkedés azonban nem történt sem a 2010. augusztus 18-i nyomozás elrendelését megelőzően, sem pedig azt követően 2010. október 31-ig. Az iratbeszerzés iránti 2010. szeptember 17-i intézkedés ugyanis nem minősül az ügy előbbrevitelét célzó érdemi eljárási cselekménynek. A terhelt meggyanúsítása pedig csupán 2012. január 26-án történt.

[8] Kifogásolta továbbá, hogy a 2010. augusztus 18-án elrendelt, s utóbb 2010. december 18-ig meghosszabbított nyomozás ezt követő ismételt meghosszabbításáról 2011. január 3-án - tehát a határidő lejárta után - határozott a nyomozó hatóság. Ehhez képest a nyomozást meg kellett volna szüntetni.

[9] Az indítvány kifogásolta, hogy - álláspontja szerint - a vád és az irányadó tényállás csupán általános jelleggel utal arra, hogy a terhelt jogi tanácsot adott. A vád és az irányadó tényállás sem tartalmazza pontosan, hogy a felrótt jogi tanácsadás kinek, hol, mikor, milyen tartalommal történt.

[10] A felrótt magatartás nem a szerződések elkészítése, hanem az azokkal egyetértést kifejező aláírás.

[11] A szerződések véleményezése láttamozás útján pedig nem azonosítható az ügyvédi törvény szerinti - illetve a megbízási szerződésben rögzített - jogi tanácsadással.

[12] Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 5. § (1)-(2) bekezdése szerint a jogi tanácsadás kizárólagos ügyvédi tevékenység, azonban a (3) bekezdés szerint az ügyvéd elláthat adótanácsadást, társadalombiztosítási tanácsadást, pénzügyi és üzletviteli tanácsadást (ami egyaránt jogalkalmazást érintő, jogi tanácsadási tevékenység), tehát azt más is végezheti.

[13] Ehhez képest tisztázandó a jogi tanácsadás fogalma. Az indítvány szerint a jogi tanácsadásnak van kizárólagos köre (amit csak ügyvéd végezhet), ilyen a polgári és büntetőjogi feladatkör. Van azonban, amit az ügyvéd nem kizárólagos jogkörrel végezhet, mivel más is elláthatja, idetartoznak a speciális jogterületek (adó, társadalombiztosítás, pénzügy, ügyvitel).

[14] Az indítvány szerint viszont a terhelt a vádbeli időszakban egyáltalán nem fejtett ki az ügyvédi tanácsadáshoz hasonló tevékenységet, ez nem is bizonyított, továbbá nem tisztázott, hogy a jogi tanácsadás körében tényállásszerű magatartás-e a szerződések véleményezése láttamozás útján.

[15] Az indítvány hivatkozott a társadalomra veszélyesség hiányára. Utalt arra, hogy cégek (ügyvéd bevonása nélkül) a velük rendszerint munkaviszonyban álló, és akár jogi végzettség nélküli munkatárssal véleményeztetik szerződéseiket, a jogi osztályon jogvégzett személyek készítik elő a szerződést, akik ügyvédi kamarának nem tagjai, tevékenységükért pedig bért kapnak.

[16] Ugyanígy a közbeszerzési referens részt vesz a pályázatok kiírásában, elbírálja a beérkező ajánlatokat, megköti a szükséges szerződéseket, ami nem jogi tanácsadás.

[17] A szerződések pedig - amint a vádmódosítás is rögzítette - a terhelt közreműködése nélkül készültek, azokat az aláírásuk előtt a terhelt láttamozta. A terhelt a szerződéseket a közbeszerzési eljárásban szerzett tapasztalatai alapján a közbeszerzési eljárásnak megfelelősége vonatkozásában vizsgálta meg.

[18] Mindezen túlmenően a zugírászat esetében az üzletszerűség tényállási elem, ami nélkül a cselekmény nem valósul meg. A jogosulatlanul, de nem rendszeres haszonszerzésre törekedve, nem üzletszerűen elkövetett cselekmény nem bűncselekmény. Továbbá a felrótt cselekmény kapcsán az ellenértéket nem a terhelt, hanem egy bt. kapta meg.

[19] A Legfőbb Ügyészség a felülvizsgálati indítványt részben törvényben kizártnak, részben alaptalannak tartotta és a megtámadott határozat hatályban tartását indítványozta.

[20] Álláspontja szerint téves az indítványnak az elévülésre hivatkozása. A zugírászat ugyanis törvényi egység, tehát elévülése az utolsó részcselekmény befejezésétől kezdődik. Az irányadó tényállás szerint a terhelt 2007. október 31-ig végezte megbízás szerinti tevékenységét, az általa utolsóként megvizsgált szerződés kelte pedig 2007. szeptember 20.

[21] Utóbbi időponthoz képest is 3 éven belüli a nyomozás 2010. augusztus 18-i elrendelése, ami az elévülést - a következetes ítélkezési gyakorlat szerint - félbeszakította.

[22] A Legfőbb Ügyészség szerint a vád megfelelt a Be. 2. § (2) bekezdésének, mivel

[23] - konkrétan körülírta a terheltnek felrótt elkövetési magatartást: ami a szerződések egyetértést kifejező aláírása; ez pedig a jogszabályi előírásokkal való összevetést jelenti; és

[24] - konkrétan megjelölte az elkövetési időpontot, ami 2005. szeptember 30. és 2007. október 31. közötti.

[25] A terhelt - a megbízási szerződés alapján - arra vállalt kötelességet, hogy a megkötendő szerződéseket formai és tartalmi szempontból, a jogszabályi feltételeknek megfelelőség érdekében áttekinti. Ez a tevékenység pedig az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 27. § (1) bekezdés a) pontjának - az ügyvédi ellenjegyzésnek - megfelelő, ami pedig jogi tanácsadásnak tekinthető. E törvény 5. § (1) bekezdése sorolja fel a rendszeres, ellenérték fejében kizárólag ügyvéd által végezhető tevékenységet (közte a jogi tanácsadást), az 5. § (3) bekezdése pedig felsorolja az ügyvéd által is végezhető további tevékenységeket, melyek ekként nem tartoznak a jogi tanácsadás körébe.