355/B/2005. AB határozat

a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 312. § (1) bekezdés első mondata alkotmányellenessége megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány elutasításáról

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság folyamatban lévő ügyekben alkalmazandó jogszabály alkotmányellenességének megállapítására irányuló bírói kezdeményezés tárgyában meghozta a következő

határozatot:

Az Alkotmánybíróság a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 312. § (1) bekezdés első mondata alkotmányellenessége megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.

Indokolás

I.

Az indítványozó bíró az előtte folyamatban lévő eljárás felfüggesztése mellett kezdeményezte a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 312. § (1) bekezdés első mondata alkotmányellenessége megállapítását és megsemmisítését.

Az indítványozó szerint a gondnokság alatt lévő személyeknek az Alkotmány 8. § (1) és (2) bekezdésében, valamint az 57. § (1) bekezdésében foglalt jogait sérti a Pp. 312. § (1) bekezdésének támadott rendelkezése. Az indítványozó úgy véli, hogy "minden olyan esetben, amikor a gondnokság alá helyezés módosítását (...) nem maga a gondnokolt és nem az kéri, akinek keresete folytán a bíróság a gondnokságot elrendelte", a támadott rendelkezés nem teszi lehetővé magának a gondnokoltnak a perben félként való részvételét. Az indítványozó bíró részletesen kifejtette azt is, hogy "arra lehetőség van, hogy a gondnokság alá helyezett személy (...) a felperes pertársaként perbe léphet", ez "azonban csupán enyhíti a problémát".

II.

1. Az Alkotmány indítvánnyal érintett rendelkezései: "8. § (1) A Magyar Köztársaság elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait, ezek tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelessége.

(2) A Magyar Köztársaságban az alapvető jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg, alapvető jog lényeges tartalmát azonban nem korlátozhatja. "

"57. § (1) A Magyar Köztársaságban a bíróság előtt mindenki egyenlő, és mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat, vagy valamely perben a jogait és kötelességeit a törvény által felállított független és pártatlan bíróság igazságos és nyilvános tárgyaláson bírálja el. "

2. A Pp. támadott rendelkezése:

"312. § (1) A gondnokság alá helyezés megszüntetése, cselekvőképességet korlátozó gondnokság esetén azon ügycsoportok módosítása, amelyek vonatkozásában a bíróság a gondnokolt cselekvőképességét korlátozta, a cselekvőképességet korlátozó gondnokság cselekvőképességet kizáró gondnoksággá változtatása, valamint a cselekvőképességet kizáró gondnokság cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezésre módosítása iránt a keresetet az ellen kell megindítani, akinek keresete folytán a bíróság a gondnokságot elrendelte, ha pedig a gondnokság megszüntetését vagy módosítását az kéri, a gondnokolt ellen. Ha az, akinek keresete folytán a bíróság a gondnokságot elrendelte, meghalt vagy ismeretlen helyen, illetve külföldön tartózkodik, a keresetet a bíróság által kirendelt ügygondnok ellen kell megindítani. "

III.

A bírói kezdeményezés nem megalapozott.

A Pp. 312. §-a a gondnokság alá helyezés módosításáról, illetve megszüntetéséről rendelkezik. Az indítványozó által kifogásolt rendelkezés azt szabályozza, hogy a gondnokság alá helyezés módosítása és megszüntetése iránti keresetet ki ellen kell megindítani. Eszerint elsősorban az ellen kell megindítani, akinek keresete folytán a bíróság a gondnokságot elrendelte, ha pedig a gondnokság megszüntetését vagy módosítását az kéri, a gondnokolt ellen. Az eljárásra egyébként a Pp. -nek a gondnokság alá helyezésre vonatkozó általános szabályait (Pp. 304-311. §-ok) kell megfelelően alkalmazni. A Pp. 312. § (3) bekezdése külön kiemeli, hogy a "gondnokság alá helyezett a perben teljes perbeli cselekvőképességgel rendelkezik".

E rendelkezések alapján az Alkotmánybíróság nem osztotta azt az indítványozói álláspontot, mely szerint a gondnokolt a gondnoksága módosítására és megszüntetésére irányuló perben nem vesz részt félként. A Pp. támadott rendelkezése speciális előírásokat tartalmaz az ilyen perek megindításával összefüggésben. Szövegszerűen ugyan nem írja elő, hogy a gondnokoltnak felperesként vagy alperesként perben kell állnia, azonban a gondnoksági perek általános szabályaiból, valamint a Pp. 312. § (3) bekezdésének idézett, a gondnokolt teljes perbeli cselekvőképességét előíró rendelkezéséből az következik, hogy a gondnokság alá helyezett személy, amennyiben nem ő a felperes [a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 21. § (2) és (4) bekezdése szerint a gondnokság alatt álló maga is indíthat keresetet a gondnokság alá helyezés megszüntetése és módosítása iránt], a perben alperesként vesz részt. Ezt az álláspontot támasztja alá a Pp. 312. § (4) bekezdése is, mely szerint ha "a bíróság a gondnokság alá helyezést módosítja, illetve megszünteti, a gondnokoltak névjegyzékében az alperesre vonatkozó adatokat az ítéletnek megfelelően módosítani kell".

Az Alkotmánybíróság az indítvány elbírálásánál figyelemmel volt arra, amit már az 57/1991. (XI. 8.) AB határozatában kimondott, miszerint az "Alkotmánybíróságnak nem a normaszöveget önmagában, hanem az érvényesülő, a hatályosuló és megvalósuló normát, azaz az »élő jogot« kell az Alkotmány rendelkezéseinek tartalmával és az alkotmányos elvekkel összevetnie" (ABH 1991, 272, 277.) . Az Alkotmánybíróság számos határozatában rámutatott arra is, hogy a jogszabályok önálló értelmezése, illetőleg a jogalkalmazás során felmerülő nehézségek feloldása, az egységes jogalkalmazói gyakorlat kialakítása nem az Alkotmánybíróság, hanem a rendes bíróságok hatáskörébe tartozik [35/1991. (VI. 20.) AB határozat, ABH 1991, 175, 176.; 1115/B/1993. AB határozat, ABH 1994, 642, 644. ].

Az Alkotmánybíróság megjegyzi, hogy a bírói gyakorlat is ezt az értelmezést követi. A Legfelsőbb Bíróság BH 1998. 181. számú eseti döntésében azt állapította meg, hogy a "helyes eljárás szerint a Pp. 312. §-ának (1) bekezdése alapján az ügyészség ellen indított perben a gondnokolt számára a fenti jogszabályok [Pp. 64. § (3) bekezdése és a 312. § (2) bekezdése] megfelelő alkalmazásával biztosítani kellett volna azt, hogy a perben peres félként vegyen részt, és szükség esetén intézkedni kellett volna a megfelelő jogi képviseletéről".

Tekintettel arra, hogy a támadott rendelkezésnek nem tulajdonítható - az indítványozó által kifogásolt - a gondnokolt perbeli részvételét korlátozó értelem, ezért az Alkotmánybíróság a Pp. 312. § (1) bekezdése első mondatának az Alkotmány 8. § (1) és (2) bekezdése, valamint az 57. § (1) bekezdése megsértésében megnyilvánuló alkotmányellenessége megállapítására irányuló indítványt elutasította.

Budapest, 2007. november 19.

Dr. Bihari Mihály s. k.,

az Alkotmánybíróság elnöke

Dr. Balogh Elemér s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Holló András s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kovács Péter s. k.,

előadó alkotmánybíró

Dr. Lenkovics Barnabás s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Paczolay Péter s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Bragyova András s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kiss László s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kukorelli István s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Lévay Miklós s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Trócsányi László s. k.,

alkotmánybíró