A Debreceni Ítélőtábla Gf.30358/2018/3. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 4. §, 206. §, (1) bek., 252. §, (1) bek., 253. §, (3) bek., 256/A. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 339. §, (1) bek., 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 33. §, (4) bek., 54. §] Bírók: Cogoiné dr. Boros Ágnes, Görög Attila, Riczu András

Kapcsolódó határozatok:

Miskolci Törvényszék G.40010/2018/12., *Debreceni Ítélőtábla Gf.30358/2018/3.* (ÍH 2019.142)

***********

DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA

Gf.III.30.358/2018/3.

A Debreceni Ítélőtábla a Rideg Ügyvédi Iroda (ügyvédi iroda címe, ügyintéző: dr. Rideg Ákos ügyvéd) által képviselt felperes neve (Cg. ..., címe) felperesnek - a Dr. Várady Tímea Ügyvédi Iroda (ügyvédi iroda címe, ügyintéző: dr. Várady Tímea ügyvéd) által képviselt alperes neve (Cg. ..., címe) alperes ellen kártérítés megfizetése iránt indított perében a Miskolci Törvényszék 2018. szeptember 12. napján kelt 13.G.40.010/2018/12. számú ítélete ellen a felperes 13. sorszámú fellebbezése alapján, az alulírott napon - tanácsülésen - meghozta a következő

ítéletet:

Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás:

Az elsőfokú bíróság a fellebbezett ítéletével a felperes keresetét elutasította, és kötelezte, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 63 500 Ft perköltséget.

Az ítéletben megállapított tényállás szerint a Z.-al (a továbbiakban: adós) szemben a ... Megyei Bíróság által elrendelt 8.Fpk.05-11-000003 számú felszámolási eljárásban az alperes járt el felszámolóként, a felperes pedig 30 014 833 Ft határidőben bejelentett igénnyel nyilvántartott hitelező volt.

A felperes feljelentése alapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal ... Regionális Bűnügyi Igazgatósága ... Megyei Vizsgálati Osztálya - a felszámolási eljárással párhuzamosan - ... számon nyomozást rendelt el a hitelezők kielégítésének meghiúsításával elkövetett csődbűncselekmény büntette és más bűncselekmények miatt F.G., az adós beltagja, egyben vezető tisztségviselője és társai ellen.

A ... Járási Ügyészség Gazdasági Bűnügyek Csoportja a 2016. június 14. napján kelt G..../2013/9-II. számú határozatával a nyomozást a gyanúsítottakkal szemben a Be. 216. § (1) bekezdés c) pontja alapján, a Be. 190. § (1) bekezdés b) pontjában írt okból (a nyomozás adatai alapján nem állapítható meg a bűncselekmény elkövetése és az eljárás folytatásától sem várható eredmény) megszüntette.

A felperes pótmagánvádat terjesztett elő, amelyet azonban a ... Járásbíróság - a ... Törvényszék, mint másodfokú bíróság 2016. december 19. napján kelt 3.Bkf..../2016/2. számú végzésével helybenhagyott - 7.B..../2016/2. számú végzésével elutasított azzal az indokkal, hogy a felperesnek nem volt joga pótmagánvádlóként fellépni az ügyben, hiszen a bűncselekmény sértettje a hitelezők közössége, mely közösség az érdekeit kizárólag a felszámoló útján érvényesítheti a felszámolási eljárásban.

Az alperes - aki felszámolóként az adós vezető tisztségviselőjével, beltagjával szemben büntető feljelentést nem tett, és nem terjesztett elő pótmagánvádat sem - még a nyomozás ideje alatt elkészítette az adós felszámolási zárómérlegét, amely alapján a Miskolci Törvényszék a felszámolási eljárást befejezetté nyilvánította, és az adóst megszüntette.

Az elsőfokú bíróság rögzítette, hogy a felperes a - fizetési meghagyásos eljárásból alakult perben előterjesztett - módosított keresetében az alperest 1 000 000 Ft kártérítés, és annak a 2017. március 18-tól a kifizetés napjáig járó, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:155. § (1) bekezdése szerinti mértékű késedelmi kamata, valamint perköltsége megfizetésére kérte kötelezni.

A keresetének jogszabályi alapjaként a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 54. §-át, valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (rPtk.) 339. §-át jelölte meg.

Arra hivatkozott, hogy az alperes felszámolóként - az adós könyveinek ismerete és a felszámolási eljárásban észleltek alapján, figyelemmel a Cstv. 48. § (3) bekezdésében írt kötelezettségére - a Cstv. 33. § (4) bekezdése szerint köteles lett volna a csődbűntett elkövetésének gyanúja miatt feljelentést tenni, illetve pótmagánvádat előterjeszteni. Az alperes azonban sem feljelentést nem tett, sem pótmagánvádat nem terjesztett elő annak ellenére, hogy a bűncselekményt is megvalósító vagyonkimentés és károkozás a tudomására jutott.

Az alperes azzal, hogy a feljelentési kötelezettségét elmulasztotta, a felperest megfosztotta attól a lehetőségtől, hogy a büntetőeljárás során a kárigényét érvényesíthesse a felszámolás alá került adós beltagjával és vezető tisztségviselőjével szemben. Ezzel a felperesnek kárt okozott, "hiszen a beltagnak és a vezető tisztségviselőnek a nevén végrehajtható vagyon szerepelt a büntetőeljárás adatai szerint. A felperest azért érte kár, mert a felszámolási eljárás során felszámolói vagyon hiányában nem tudta érvényesíteni az adós gazdálkodó szervezettel szemben fennálló hitelezői igényét."

Álláspontja szerint az alperes e tevékenységével összefüggésben okozott kárért a felperessel szemben a Cstv. 54. §-a alapján felelősséggel tartozik.

Az alperes a kereset elutasítását kérte.

Azzal védekezett, hogy a felszámolói kötelezettségének maradéktalanul eleget tett, a felperesnek kárt nem okozott. Az adós által átadott, részéről megvizsgált iratanyagból és a nyilvánosan elérhető mérlegekből nem tudott olyan következtetést levonni, hogy vagyonkimentés, vagy bármilyen bűncselekmény elkövetését megalapozó körülmény történt volna. Ilyenről a hitelezők sem tájékoztatták, nem hoztak olyan információt a tudomására, amelyből a felszámoló feljelentési kötelezettsége megállapítható lett volna. Arról pedig, hogy büntetőeljárás van folyamatban, az eljárt nyomozóhatóság megkereséséből értesült.

Hivatkozott arra, hogy a Be. szerint a felszámoló nem minősül sértettnek, így nem illetik meg a sértetthez telepített eljárási jogosultságok - mint a pótmagánvád - sem.

Érvelt azzal is, miszerint az, hogy nem tett büntető feljelentést, nincs okozati összefüggésben a felperes állított kárának a bekövetkezésével sem, mivel a nyomozásnak akkor sem lett volna más eredménye, ha a felszámoló tett volna feljelentést. Amiatt pedig, hogy az ügyészség bűncselekmény hiányában szüntette meg a nyomozást, a büntetőeljárásban a polgári jogi igény előterjesztésére nem is lett volna lehetőség.

Szerinte a felperesnek, mint hitelezőnek lett volna lehetősége arra, hogy a Cstv. 33/A. § (1) bekezdése vagy 63. §-a alapján a vezető tisztségviselő, illetve a tag felelősségének a megállapítása iránt pert indítson.

Állította, hogy azon túl, hogy a felszámolói tevékenységével a felperesnek kárt nem okozott, mind a felszámoló szervezet, mind a felszámolóbiztos a Cstv. 54. §-nak megfelelő gondossággal, úgy járt, ahogy az az adott helyzetben az ilyen tisztséget betöltő személytől általában elvárható.

Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét alaptalannak találta.

A Cstv. 33. § (4), 48. § (3) és 54. § (1) bekezdésének az ismertetését követően leszögezte, hogy a kereseti kérelem elbírálásánál e jogszabályi rendelkezések alapján az alperes, mint felszámoló felelősségét az rPtk. 339. § (1) bekezdése alapján kellett vizsgálnia. Mivel a felperes lényegében azért indított kártérítési keresetet, mert az alperes bűncselekmény alapos gyanúja miatt elmulasztott feljelentéssel élni, és nem lépett fel pótmagánvádlóként sem, az alperes kártérítési felelősségét csak ezzel összefüggésben vizsgálta.