10/2002. (III. 20.) AB határozat
Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának vagyonáról, a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló, a 45/2000. (XI. 30.) Ör. rendelettel módosított 8/1997. (III. 25.) Kgy. rendelete felülvizsgálatára irányuló kezdeményezés tárgyában
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság önkormányzati rendeleti előírás felülvizsgálatára és megsemmisítésére irányuló kezdeményezés tárgyában meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának vagyonáról, a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló, a 45/2000. (XI. 30.) Ör. rendelettel módosított 8/1997. (III. 25.) Kgy. rendelete 19. § (2) bekezdés 4. pontjának a "kivéve a vízmérőket, szivattyúkat, transzformátorokat, légsűrítőket, rotorokat és keverőket" szövegrésze alkotmányellenes, ezért azt megsemmisíti.
A megsemmisítés következtében az önkormányzati rendelet 19. § (2) bekezdés 4. pontja a következő szöveggel marad hatályban:
"4. Közművek: a lakossági és üzemi szükségletekel kielégítő, a víz, a gáz, csatorna és a távfűtés vonalas létesítményei, berendezései, építményei. Így különösen a vízellátást szolgáló vízbázis, a magas-víztároló medence és tartozékai, a gerinc- és elosztóvezeték-rendszer tartozékaival együtt, az elválasztó és egyesített szennyvíz-csatornázási rendszerek, gyűjtő és főgyűjtőhálózatok a tartozékaival együtt, a szennyvíztisztító berendezések, a zárt önálló csapadékvízhálózat, hőközpont, hőfogadóállomások berendezései, a távhővezeték és tartozékai, a gázvezetékek, a körzeti nyomásszabályozó rendszerek."
Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.
INDOKOLÁS
I.
A Győr-Moson-Sopron Megyei Közigazgatási Hivatal vezetője - mivel a törvényességi ellenőrzés körében kiadott felhívásával a soproni városi közgyűlés nem értett egyet - az Alkotmánybírósághoz benyújtott indítványában a Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának vagyonáról, a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló, a 45/2000. (XI. 30.) Ör. rendelettel módosított 8/1997. (III. 25.) Kgy. rendelet (a továbbiakban: Ör.) 19. § (2) bekezdés 4. pontja alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kezdeményezte.
Az indítványozó álláspontja szerint az Ör. 19. § (2) bekezdés 4. pontjának a "kivéve a vízmérőket, szivattyúkat, transzformátorokat, légsűrítőket, rotorokat és keverőket" szövegrésze ellentétes a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vt.) 4. § (1) bekezdés b) pontjával és (2) bekezdésével, 6. § (3) bekezdésével és 1. számú mellékletének 26. pontjával, továbbá a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 16. § (1) bekezdésével és 79. § (2) bekezdésével, ezért sérti az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdését.
Az indítvány szerint a Vt. 4. § (1) bekezdés b) pontja és (2) bekezdése alapján a helyi víziközművek működtetése és a vízgazdálkodási tevékenységek körében a települések ivóvízellátásáról való gondoskodás a helyi önkormányzat feladatkörébe tartoznak, és a 6. § (3) bekezdése szerint a külön törvények alapján az önkormányzatoknak átadott víziközművek törzsvagyonként tulajdonukat képezik.
A Vt. 1. számú mellékletének 26. pontja meghatározza a víziközmű fogalmát. A Vt.-ben meghatározott víziközművek rendszeréhez, rendeltetésszerű használatához tartoznak az e rendszerekben elhelyezett, a főművekben lévő vízmérők, szivattyúk, transzformátorok, légsűrítők, rotorok és keverők, nélkülük az adott víziközmű nem üzemeltethető, így a vízilétesítmény nem szolgálja a helyi önkormányzat törvényben meghatározott vízgazdálkodási feladatait, különösen a víziközművekkel nyújtott szolgáltatás ellátását.
Az Ör. kifogásolt módosított rendelkezése a víziközmű rendszer megjelölt elemeit kivette a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak köréből, azzal a céllal, hogy azokat az önkormányzat apportálja a több önkormányzat által alapított Sopron és Környéke Víz- és Csatornamű Rt. vagyonába. Az indítvány szerint a Vt. rendelkezései alapján a tulajdonos önkormányzatnak nincs törvényes lehetősége arra, hogy a víziközmű törzsvagyont részekre bontva, annak egyes elemeit gazdasági társaság tulajdonába adja, mert az csak a Vt. 9. § (1) bekezdésében előírt módokon működtethető, és 10. § (1) bekezdése alapján csak használatba adható.
Az indítványozó kifejtette, hogy az Ötv. 79. § (2) bekezdése szerint a közművek az önkormányzati törzsvagyon korlátozottan forgalomképes körébe tartoznak. Az Ötv. e rendelkezése alapján az önkormányzat csak e vagyoni kör bővítésére kapott felhatalmazást, az Ör. kifogásolt szabálya pedig az Öt.-ben meghatározott víziközmű törzsvagyon körét törvényellenesen szűkítette. Álláspontja szerint az önkormányzat a víziközmű törzsvagyont a korlátozottan forgalomképesség szempontjából az Ötv. 16. § (1) bekezdése alapján sem szabályozhatja, és azzal csak az irányadó külön jogszabály, a Vt. keretei között rendelkezhet.
II.
Az Alkotmánybíróság a rendelkező részben foglalt döntését a következő jogszabályi rendelkezésekre alapozta:
1. Alkotmány:
"44/A. § (2) A helyi képviselő-testület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal."
2. Ötv.:
"16. § (1) A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot."
"78. § (1) A helyi önkormányzat vagyona a tulajdonából és a helyi önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll, amelyek az önkormányzati célok megvalósítását szolgálják.
(2) Az önkormányzati vagyon külön része a törzsvagyon (79. §), amelyet a többi vagyontárgytól elkülönítve kell nyilvántartani. A vagyonállapotot az éves zárszámadáshoz csatolt leltárban kell kimutatni."
"79. § (1) Törzsvagyonnak az az önkormányzati tulajdon nyilvánítható, amely közvetlenül kötelező önkormányzati feladat- és hatáskör ellátását vagy a közhatalom gyakorlását szolgálja.
(2) A törzsvagyon körébe tartozó tulajdon vagy forgalomképtelen, vagy korlátozottan forgalomképes:
a) forgalomképtelenek a helyi közutak és műtárgyaik, a terek, parkok - a 68/D. §-ban foglalt kivétellel - és minden más ingatlan és ingó dolog, amelyet törvény vagy a helyi önkormányzat forgalomképtelennek nyilvánít;
b) korlátozottan forgalomképesek a közművek, intézmények és középületek, továbbá a helyi önkormányzat által meghatározott ingatlanok és ingók. A törzsvagyon korlátozottan forgalomképes tárgyairól törvény vagy a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerint lehet rendelkezni."
3. Az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Övt.):
"20. § (1) A víziközmű tulajdonnal rendelkező önkormányzat gondoskodik a víziközművek jogszabályok szerinti, szakszerű és biztonságos üzemeltetéséről (fenntartásáról), a közszolgáltatás folyamatos teljesítéséről és a közművek szükséges fejlesztéséről.
(2) A víziközművek az önkormányzati törzsvagyon körébe tartoznak, és korlátozottan forgalomképesek, csak közszolgáltatási célra hasznosíthatók.
(3) A több települési önkormányzat szükségletét kielégítő víziközmű üzemeltetésének feltételeiről csak a közmű tulajdonosa rendelkezhet. A szolgáltatást végző üzemeltető a szolgáltatás rendjét és körét nem módosíthatja."
4. A Vt:
"4. § (1) A települési önkormányzat feladata:
b) a helyi víziközművek működtetése, a koncessziós pályázat kiírása, elbírálása és a koncessziós szerződés megkötése;
(2) A települési önkormányzat - a vízgazdálkodási tevékenységek, mint közfeladatok (közszolgáltatások) körében - köteles gondoskodni:
a) a települések lakott területén az ivóvízminőségű vízre vonatkozó előírásoknak megfelelő ivóvízellátásról;"
"6. § (3) A helyi önkormányzat tulajdonában vannak törzsvagyonként - a külön törvények rendelkezése alapján - a helyi önkormányzatoknak átadott vizek és vízilétesítmények (ideértve a víziközműveket is)."
"9. § (1) Az állam a kizárólagos tulajdonában lévő regionális víziközművek és csatornák vagy az önkormányzat, illetve az önkormányzati társulás (a továbbiakban együtt: önkormányzat) a törzsvagyonába tartozó víziközművek létesítésére, felújítására, karbantartására és üzemeltetésére (a továbbiakban: működtetés)
a) saját többségi részesedésével működő gazdálkodó szervezetet hoz létre, vagy költségvetési, illetőleg önkormányzati intézményt alapít, vagy
b) a működtetés időleges jogát koncessziós szerződésben a pályázat nyertesének engedi át."
"10. § (1) A kizárólagos állami tulajdonban, illetve önkormányzati törzsvagyonban lévő közcélú vízilétesítmények működtetését végző gazdálkodó szervezetnek a létesítmény közművagyonát az állam nevében a miniszter, az önkormányzat nevében a képviselő-testület adja szerződéssel használatba."
"Fogalommeghatározások
Etörvény alkalmazásában (...)
26. vízilétesítmény: az a mű (víziközmű), műtárgy, berendezés, felszerelés vagy szerkezet, amelynek rendeltetése, hogy a vizek lefolyási, áramlási viszonyait, mennyiségét vagy minőségét, medrének vagy partjának állapotát, a vizek kártételeinek elhárítása, a vizek hasznosítása - ideértve a víziközművekkel végzett közüzemi tevékenységgel nyújtott szolgáltatást -, minőségének és mennyiségének megfigyelése, illetve ásványi és földtani kutatások végzése céljából vagy ásványi nyersanyag kitermelése céljából befolyásolja:
a) közcélú vízilétesítmény: amely az államnak, illetve a helyi önkormányzatnak törvényben meghatározott vízgazdálkodási feladatait, különösen a víziközművekkel nyújtott szolgáltatást, a vizek kártételei elleni védelmet, a vízkészletek feltárását, megóvását, hasznosítását, pótlását és állapotának figyelemmel kísérését, a vízkészlettel való gazdálkodását szolgálja;
b) saját célú vízilétesítmények: rendeltetésük szerint üzemi, háztartási, mezőgazdasági vízellátást (így például szennyvízelhelyezést, átvezetést, tisztítást, öntözést) vízkárelhárítási, víztisztítási, vízerő hasznosítási feladatokat ellátó művek;"
5. Az Ör. kifogásolt előírása:
"19. § (2) E rendelet alkalmazásában:
4. Közművek: a lakossági és üzemi szükségleteket kielégítő, a víz, a gáz, csatorna és a távfűtés vonalas létesítményei, berendezései, építményei. Így különösen a vízellátást szolgáló vízbázis, a magas-víztároló medence és tartozékai, a gerinc- és elosztóvezeték-rendszer tartozékaival együtt, az elválasztó és egyesített szennyvíz-csatornázási rendszerek, gyűjtő és főgyűjtőhálózatok a tartozékaival együtt, a szennyvíztisztító berendezések, a zárt önálló csapadékvízhálózat, hőközpont, hőfogadóállomások berendezései, a távhővezeték és tartozékai, a gázvezetékek, a körzeti nyomásszabályozó rendszerek, kivéve a vízmérőket, szivattyúkat, transzformátorokat, légsűrítőket, rotorokat és keverőket."
III.
Az indítvány megalapozott.
1. Az Ör. 4. § b) pontja alapján a korlátozottan forgalomképes törzsvagyontárgyak körébe tartoznak a közművek. Az Ör. 19. § (2) bekezdés 4. pontja határozza meg az e rendelet alkalmazásában a közművek fogalmát.
Az önkormányzat közgyűlése az Ör. e rendelkezését a 45/2000. (XI. 30.) Ör. rendelet 2. §-ával módosította, s annak eredeti szövegét a "kivéve a vízmérőket, szivattyúkat, transzformátorokat, légsűrítőket, rotorokat és keverőket." szövegrésszel egészítette ki. Az Ör. kifogásolt módosító rendelkezése tehát kivette az önkormányzat korlátozottan forgalomképes közművagyona köréből a víziközművagyon egyes elemeit és ezáltal azokat forgalomképessé nyilvánította.
2. Az Ötv. 78. § (2) bekezdése kimondja, hogy az önkormányzati vagyon külön része a törzsvagyon, amelyet a többi vagyontárgytól elkülönítve kell nyilvántartani.
Az Ötv. 79. § (1) bekezdése alapján törzsvagyonnak az az önkormányzati tulajdon nyilvánítható, amely közvetlenül kötelező önkormányzati feladat- és hatáskör ellátását, vagy a közhatalom gyakorlását szolgálja. Az önkormányzati törzsvagyon tehát a kötelező önkormányzati feladatok és hatáskör ellátásához, a közhatalom gyakorlásához szükséges alapvető anyagi feltételek biztosítását hivatott szolgálni és garantálni.
Az Ötv. 8. § (4) bekezdése szerint az önkormányzat kötelezően ellátandó feladatát képezi a település egészséges ivóvízellátásáról való gondoskodás. Az Ötv. e rendelkezése, valamint a 79. § (1) bekezdése alapján a 79. § (2) bekezdés b) pontja az önkormányzati törzsvagyon korlátozottan forgalomképes körébe sorolja a közműveket.
Az önkormányzati víziközművagyonról az Övt. külön is rendelkezik. Az Övt. 20. §-a kimondja, hogy a víziközmű tulajdonnal rendelkező önkormányzat gondoskodik a víziközművek üzemeltetéséről és azok az önkormányzati törzsvagyon körébe tartoznak, korlátozottan forgalomképesek és csak közszolgáltatási célra hasznosíthatók.
Az Ötv. és az Övt. fenti rendelkezéseivel összhangban a Vt. 4. § (1) és (2) bekezdése megállapítja a települési önkormányzatoknak a helyi víziközművekkel kapcsolatos és a vízgazdálkodási tevékenységével, mint közfeladatok körében kötelezően ellátandó feladatait, a 6. § (3) bekezdése pedig kinyilvánítja a víziközművek korlátozottan forgalomképes törzsvagyoni jellegét. A Vt. 9. § (1) bekezdése azt is meghatározza, hogy az önkormányzati víziközművagyon milyen formákban működtethető és a 10. §-a pedig azok használatba adásáról rendelkezik.
A Vt. 1. számú mellékletének 26. pontja megállapítja a törvény alkalmazása szempontjából a vízilétesítmény (víziközmű) fogalmát és ezen belül külön is meghatározza a közcélú vízilétesítmény rendeltetését, amely szerint azok a helyi önkormányzatnak törvényben meghatározott vízgazdálkodási feladatait, különösen a víziközművekkel nyújtott szolgáltatást szolgálják. A Vt.-ben meghatározott e vízilétesítmények képezik az önkormányzat korlátozottan forgalomképes víziközmű törzsvagyona körét. A Vt. által meghatározott víziközmű törzsvagyon körébe tartoznak az Ör. támadott rendelkezésének kifogásolt szövegrészében lévő, a közmű fogalmának köréből kivett vagyontárgyak is, mert azok a víziközmű-rendszer elengedhetetlen tartozékai.
3. Az Ötv. 79. § (2) bekezdés b) pontjának első mondata szerint korlátozottan forgalomképesek a közművek, intézmények és középületek, továbbá a helyi önkormányzat által meghatározott ingatlan és ingók. Az Ötv. e rendelkezése az önkormányzatokat csak a törvényben meghatározott korlátozottan forgalomképes törzsvagyon körének bővítésére hatalmazta fel.
Az Ötv. 79. § (2) bekezdés b) pontjának első mondata alapján az önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyontárgyai körébe tartoznak a közművek. Az Övt. 20. §-a és a Vt. 6. §-a is kinyilvánítja a víziközművek korlátozottan forgalomképes törzsvagyoni jellegét, tehát azok ex lege tartoznak az önkormányzat törzsvagyoni körébe. Az önkormányzatok a törvényben meghatározott e törzsvagyoni kört nem szűkíthetik.
Az Ötv. 79. § (2) bekezdés b) pontjának második mondata szerint a törzsvagyon korlátozottan forgalomképes tárgyairól törvény, vagy helyi önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerint lehet rendelkezni. Az Ötv. e rendelkezése nem az önkormányzati törzsvagyon korlátozottan forgalomképes vagyontárgyai körének megállapítására, hanem e vagyontárgyakkal való rendelkezés feltételeinek meghatározására ad felhatalmazást. Mivel a Vt. 9. §-a és 10. §-a meghatározza a víziközművek működtetésének formáit, az e vagyontárgyakkal való rendelkezés feltételeit, az önkormányzat e vagyontárgyakkal csak a Vt. keretei között rendelkezhet.
4. A vázoltak alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Ör. 19. § (2) bekezdés 4. pontjának a kifogásolt szövegrésze ellentétes a Vt. 4. § (1)-(2) bekezdésével, 6. § (3) bekezdésével, az 1. számú melléklete 26. pontjával, az Övt. 20. §-ával és az Ötv. 16. § (1) bekezdésével, 79. § (2) bekezdésével, ezért az sérti az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdését.
Mindezek alapján az Alkotmánybíróság a Ör. 19. § (2) bekezdés 4. pontjának kifogásolt szövegrészét a rendelkező részben foglaltak szerint megsemmisítette.
Az Alkotmánybíróság e határozatának a Magyar Közlönyben való közzététele az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 41. §-án alapul.
Dr. Bihari Mihály s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Strausz János s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Tersztyánszkyné dr. Vasadi Éva s. k.,
alkotmánybíró