Tippek

Pertörténet AI-összegzése

Az AI egy per teljes lefolyását, tehát az ügyben született valamennyi (első-, másodfokú, felülvizsgálati, alkotmánybírósági stb.) határozatot összefoglalja egy rövid, jól strukturált dokumentumban.
Bővebben »

AI-csevegés a jogszabállyal

Szabadszöveges kérdéseket tehetünk fel a jogszabályoknak. A válaszokat a Mesterséges Intelligencia a jogszabály normaszövegét értelmezve fogja megadni.
Bővebben »

Elgépelés kijavítása AI-jal

Ha esetleg elgépelte a keresett kifejezést, kijavítja Önnek az AI!

Bővebben »

AI-szinonimák a keresésben

Kereséskor az "AI-szinonimák kérése" gombra kattintva rokon értelmű fogalmakat kérhet a keresett kifejezésre.

Bővebben »

Döntvényláncolatok

Egymásból is nyithatók egy adott ügy első-, másodfokú, felülvizsgálati stb. határozatai. Kisfilmünkben megmutatjuk ezt a funkciót.

Bővebben »

Iratminták a Pp. szövegéből

Kisfilmünkben bemutatjuk, hogyan nyithat meg iratmintákat a Pp. szövegéből. Bővebben »

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). Bővebben »

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

Bővebben »

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

Bővebben »

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

Bővebben »

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

Bővebben »

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

Bővebben »

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. Bővebben »

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

Bővebben »

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

Bővebben »

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

Bővebben »

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

Bővebben »

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

Bővebben »

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

Bővebben »

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

Bővebben »

BH 2008.5.122 Az öröklési szerződés ügyvédi ellenjegyzése a tanúkénti aláírást nem pótolja [Ptk. 629. §, 1998. évi XX. tv. 27. §].

A jogerős részítélet által megállapított tényállás szerint D. városban, 1999. május hó 2. napján néhai K. Gy. és néhai K. Gy.-né, mint szerződéses örökhagyók, valamint néhai H. K. és H. K.-né felperesek, mint szerződéses örökösök egymással öröklési szerződést kötöttek.

A három különálló lapból álló öröklési szerződés első lapja sorszámozást nem tartalmaz, a második, harmadik lapon, a lap tetején sorszám fel van tüntetve. A szerződés szövegét az eljáró ügyvéd oly módon szerkesztette, hogy az első lapon az egyes rendelkezések 1. és 2. sorszámozással, a második lapon 3., 4., 5., 6. sorszámozással, míg a hetedik lapon 7. sorszámmal kerültek feltüntetésre.

A szerződés minden lapját ellátta aláírásával a négy szerződő fél, továbbá R. I., W. I. valamint az okiratot készítő és ellenjegyző I. L.-né dr. ügyvéd.

K. Gy. szerződéses örökhagyó 1999. május hó 24. napján halt meg, halálát követően dr. K. J. közjegyző a hagyatékátadó végzésével az örökhagyó hagyatékát a szerződéses örökösöknek adta át. K. Gy.-né szerződéses örökhagyó 2005. június hó 26. napján hunyt el. Hagyatékát úgyszintén dr. K. J. közjegyző tárgyalta. A hagyatéki eljárás során az I-IV. rendű alperesek az öröklési szerződéssel szemben alaki érvényességi kifogást emeltek, ezért a közjegyző a 8. sorszámú végzésével a hagyatékot ideiglenes hatállyal a törvényes örökösöknek adta át.

H. K. szerződéses örökös még K. Gy.-né örökhagyó előtt elhalálozott, az ő jogutódai V. és VI. rendű alperesek.

A I-IV. rendű alpereseknek az öröklési szerződéssel szembeni alaki kifogása a lapok sorszámozásának hiányára, továbbá a tanúzás szabálytalanságára vonatkozott.

Az elsőfokú bíróság a lefolytatott bizonyítási eljárás alapján megállapította, hogy R. I. tanú nem volt jelen akkor, mikor a szerződő felek a szerződés példányain W. I. és I. L.-né dr. jelenlétében az aláírásukat eszközölték, tanúvallomásában R. I. arra utalt, hogy emlékezete szerint, amikor ő az okiratot aláírta, a szerződés példányain még nem szerepelt W. I. és I. L.-né dr. aláírása sem. Az elsőfokú bíróság W. I. és I. L.-né dr. egyező előadását fogadta el, mely szerint a szerződő felek az ő együttes jelenlétükben írták alá az okiratot és ezt követően került sor arra, hogy felperes a szomszédban lakó R. I.-hez a szerződést átvitte és vele is aláíratta.

A felperes keresetében elsődlegesen az öröklési szerződés érvényességének megállapítását kérte, a másodlagos kereseti kérelmében pedig az I-IV. rendű alperesekkel szemben az örökhagyónak nyújtott tartási szolgáltatásaira tekintettel hagyatéki hitelezői igényt terjesztett elő.

Az elsőfokú bíróság az ítéletével megállapította, hogy a D. városban, 1999. május hó 2. napján kelt öröklési szerződés a peres felek egymás közti viszonyában érvényes.

Az ítélete indokolásának jogi okfejtése szerint az öröklési szerződésnek a fentiek szerinti sorszámozása megfelel a törvény által megkívánt folyamatos sorszámozás feltéte­leinek, mert megvalósítja azt a jogalkotói akaratot, amivel az egyes lapok kicserélésének lehetősége, kiemelése, eltávolítása megakadályozható.

Az öröklési szerződés aláírásával kapcsolatosan az elsőfokú bíróság álláspontja az volt, hogy a Ptk.-nak az írásbeli magánvégrendeletre vonatkozó szabályai megalkotása óta bekövetkezett jogszabályi változásokra figyelemmel kell lenni az okirat szabályszerű aláírásának a megítélésénél.

Az ingatlan-nyilvántartásra vonatkozó új törvényi szabályozás megkívánja az okiratok ügyvéd általi ellenjegyzését. Az ügyvédi törvény meghatározza az ügyvédi ellenjegyzés jelentőségét és tartalmát.

Ezekkel kapcsolatosan kifejtette az elsőfokú bíróság, hogy: "az ügyvédi ellenjegyzés a bizonyítóerővel összefüggő eljárásjogi intézmény is ily módon, de ellenjegyzésével tartalmában az ügyvéd - egyik tanúként - egyben megvalósítja a végrendeleti tanúk alkalmazásának szükségességét indokoló jogbiztonságot is a jogalkotói szándéknak megfelelően."

Erre tekintettel - bár R. I. tanú a felek aláírásánál nem volt jelen - de az két személy jelenlétében W. I. és az okiratot készítő és ellenjegyző ügyvéd jelenlétében történt, ezért az a tanúkra vonatkozó törvényi előírásoknak megfelel.

Az elsőfokú ítélet ellen I-IV. rendű alperesek jelentettek be fellebbezést annak megváltoztatása, a kereset elutasítása és a felperes perköltségekben való marasztalása iránt.

A felperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú ítélet helybenhagyására irányult.

A másodfokú bíróság a részítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és az elsődleges keresetet elutasította. Mellőzte a I., II., III. és IV. rendű alperesek perköltségben marasztalását, felhívta az elsőfokú bíróságot, hogy a per tárgyalását a másodlagos kereset tekintetében folytassa, és e vonatkozásban hozzon határozatot. Kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I-IV. rendű alpereseknek egyetemlegesen 250 000 forint együttes első- és másodfokú eljárásra megállapított perköltséget.

A döntését azzal indokolta, hogy az elsőfokú bíróság a bizonyítási eljárást a szükséges körben lefolytatta, az annak során feltárt tényeket a maguk összességében értékelve állapította meg az ítéleti tényállást, ezért az irányadó a másodfokú felülbírálat során is.

A helyesen megállapított tényállásból azonban az elsőfokú bíróság a per érdemében helytelen következtetéseket vont le.

A Ptk. 656. §-a szerint az öröklési szerződés érvényességére az írásbeli végrendeletre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, a Ptk. 629. §-a - a jelen perbeli vita szempontjából lényeges rendelkezései értelmében - az írásbeli magánvégrendelet érvényes, ha azt a végrendelkező (jelen esetben szerződéses örökhagyó) "Két tanú együttes jelenlétében aláírja, vagy ha azt már aláírta, az aláírást két tanú előtt magáénak ismeri el, és a végrendeletet mindkét esetben a tanúk is - e minőségük feltüntetésével - aláírják", a Ptk. 629. §-ának (2) bekezdése pedig kimondja, hogy "a több különálló lapból álló írásbeli magánvégrendelet csak akkor érvényes, ha minden lapját ellátták folyamatos sorszámozással, továbbá a végrendelkező és - ha a végrendelet érvényességéhez tanúk alkalmazása szükséges - mindkét tanú aláírásával."

A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!

Jogkódex ikon

Jogkódex

Az igényeinek megfelelő Jogkódex előfizetés kiválasztása

A legfrissebb szakcikkek eléréséhez a Szakcikk Adatbázis Plusz előfizetés szükséges

Meglévő Jogkódex előfizetés bővítése szükséges.

Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!