31975R2759[1]

A Tanács 2759/75/EGK Rendelete (1975. október 29.) a sertéshús piacának közös szervezéséről

A TANÁCS 2759/75/EGK RENDELETE

(1975. október 29.)

a sertéshús piacának közös szervezéséről

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK TANÁCSA,

tekintettel az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 42. és 43. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament véleményére ( 1 ),

mivel a sertéshús piacának közös szervezésére vonatkozó alapvető előírásokat elfogadásuk óta számos alkalommal módosították; mivel számuk, összetettségük és a különböző Hivatalos Lapokban való szétoszlásuk miatt a vonatkozó szövegeket nehéz használni, és így ezek nélkülözik azt az átláthatóságot, ami minden jogszabály elengedhetetlen vonása; mivel ennek következtében az előírásokat egységes szövegbe kell foglalni;

mivel a mezőgazdasági termékek közös piacának működtetését és fejlesztését közös mezőgazdasági politika létrehozásának kell kísérnie, amely különösen az agrárpiacok közös szervezését tartalmazza, amelyek a terméktől függően különféle formát ölthetnek;

mivel a közös mezőgazdasági politika célja a Szerződés 39. cikkében kitűzött célok megvalósítása; mivel a sertéshúságazatban a piacok stabilizálása és az érintett mezőgazdasági közösség részére való méltányos életszínvonal biztosítása érdekében rendelkezni kell a kínálat piaci követelményekhez történő igazítását elősegítő intézkedésekről és az intervenciós intézkedésekről; mivel az utóbbi az intervenciós ügynökségek által történő felvásárlás formáját öltheti; mivel azonban a magánraktározáshoz ugyancsak támogatást kell biztosítani, minthogy az ilyen támogatás zavarja legkevésbé a termékek szokásos forgalmazását és csökkentheti az intervenciós ügynökségek által történő felvásárlás mennyiségét; mivel e célból rendelkezni kell különösen egy olyan alapár meghatározásáról, amelynél az intervenciós intézkedések érvénybe léphetnek, valamint részletesen meg kell határozni az intervenciót szabályozó feltételeket;

mivel a sertéshús egységes közösségi piacának létrehozása magában foglalja egy egységes kereskedelmi rendszer bevezetését a Közösség külső határainál; mivel a lefölözéseket és export-visszatérítéseket magában foglaló kereskedelmi rendszer az intervenciós intézkedésekkel összekötve a közösségi piac stabilizálását is szolgálja, különösen azáltal, hogy megakadályozza, hogy a Közösségben uralkodó árakat a világpiaci áringadozások befolyásolják;

mivel e cél eléréséhez általános szabályként elegendő, hogy a harmadik országokból történő behozatal tekintetében lefölözéseket kell bevezetni, amelyek tekintetbe veszik a takarmánygabona Közösségen belüli és világpiaci ára közötti különbség kihatását a takarmányozási költségekre, és a Közösség feldolgozóipara védelmének szükségességét;

mivel szükséges elkerülni a közösségi piacok zavarait, amelyeket a világpiacon rendellenesen alacsony árakon tett ajánlatok okoznak; mivel e célból zsilipárakat kell meghatározni, valamint amikor a határparitásos kínálati árak alacsonyabbak, mint azok az árak, a lefölözéseket egy kiegészítő összeggel meg kell emelni; mivel azonban a zsilipárak rendszere nem lesz működőképes, amikor az egy vámtarifaszám alá tartozó minden termékre egy elégségesen reprezentatív kínálati árat nehéz meghatározni; mivel az ilyen esetekben rendelkezni kell a kiegészítő összeg kiszámításának módszeréről;

mivel annak érdekében, hogy ellenőrizni lehessen a behozatal mennyiségét, rendelkezni kell a behozatali engedélyek rendszeréről, ideértve a biztosítékot is, amely a behozatal megvalósításának garanciájaként szolgál;

mivel a harmadik országokba történő kivitelhez nyújtott, a Közösségen belüli és a világpiaci árak különbségével egyenlő visszatérítésről történő rendelkezés a Közösségnek a sertéshús nemzetközi kereskedelmében való részvétele biztosítását szolgálná; mivel annak érdekében, hogy a visszatérítések stabilitásának tekintetében a Közösség exportőreinek egy bizonyos mértékű biztosítékot nyújtsanak, rendelkezni kell a sertéshúságazatban alkalmazott visszatérítések előzetes rögzítésének lehetővé tételéről;

mivel a fent leírt rendszeren kívül rendelkezni kell arról, hogy - amikor azt a piaci helyzet úgy kívánja - az aktív feldolgozással kapcsolatos intézkedések alkalmazását egészben vagy részben megtiltsák;

mivel a lefölözési rendszer minden egyéb, a Közösség külső határain alkalmazott védintézkedéstől történő elállást lehetővé tesz; mivel azonban a közös ár- és lefölözési mechanizmus kivételes körülmények között hiányosnak bizonyulhat; mivel ilyen esetekben, hogy a közösségi piac ne maradjon védtelen azokkal a zavarokkal szemben, amelyek a korábban létezett behozatali akadályok megszüntetéséből eredhetnek, a Közösséget képessé kell tenni minden szükséges intézkedés késedelem nélküli megtételére;

mivel a szabad forgalom az állatbetegségek szétterjedését megelőzni hivatott intézkedések alkalmazásából eredő korlátozása egy vagy több tagállam piacán nehézségeket okozhat; mivel az ilyen helyzet orvoslására rendelkezni kell kivételes piactámogató intézkedések bevezetéséről;

mivel a javasolt intézkedések végrehajtásának elősegítése érdekében, meg kell határozni egy eljárást, amely egy irányítóbizottság keretein belül létrehozza a tagállamok és a Bizottság közötti szoros együttműködést;

mivel bizonyos támogatások nyújtása veszélyeztetné a közös árrendszeren alapuló egységes piac létrehozását; mivel ennek következtében a Szerződésnek azokat az előírásait, amelyek a tagállamok által nyújtott támogatások értékelését és a közös piaccal összeegyeztethetetlen támogatások megtiltását megengedik, alkalmazni kell a sertéshúsra;

mivel a sertéshúspiac közös szervezésének, megfelelő módon és egyidejűleg, tekintettel kell lennie a Szerződés 39. és 110. cikkében kitűzött célokra;

mivel a tagállamoknál az e rendelet alkalmazásából származó kötelezettségek eredményeként felmerülő kiadások az 1566/72/EGK rendelettel ( 2 ) módosított, a közös agrárpolitika finanszírozásáról szóló, 1970. április 21-i 729/70/EGK tanácsi rendelet ( 3 ) 2. és 3. cikke előírásainak megfelelően a Közösségre hárulnak,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1) A sertéshús piacának közös szervezése egy árrendszert és egy kereskedelmi rendszert foglal magában, és a következő termékekre vonatkozik:

I. CÍM

Árak

2. cikk

Az 1. cikk (1) bekezdésében felsorolt termékek tekintetében, az ágazati szereplők és az általuk képviselt szervezetek a kínálat piaci követelményekhez történő igazítását elősegítő tevékenységének ösztönzése érdekében a következő közösségi intézkedések tehetők:

- a termelés, feldolgozás és forgalmazás jobb szervezését előmozdító intézkedések,

- a minőséget javító intézkedések,

- az alkalmazott termelési eszközök alapján készített rövid és hosszú távú előrejelzések intézkedések által történő lehetővé tétele,

- a piaci árak alakulásának feljegyzését elősegítő intézkedések.

Az intézkedésekre vonatkozó általános szabályokat a Szerződés 43. cikkének (2) bekezdésében szabályozott eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

3. cikk

Az árak jelentős csökkenésének megakadályozására vagy enyhítésére a következő intervenciós intézkedések tehetők:

- magánraktározási támogatás,

- intervenciós ügynökségek általi felvásárlás.

Magánraktározási támogatás az 5. cikkben megállapított szabályokkal összhangban meghatározásra kerülő termékekre nyújtható.

Az intervenciós ügynökségek a kombinált nómenklatúra 0203 11 10 vámtarifaalszáma alá tartozó friss vagy hűtött hasított testeket, illetve hasított féltesteket vásárolnak fel; felvásárolhatnak az ex020319 15 vámtarifaalszám alá tartozó friss vagy hűtött oldalast és dagadót, valamint az ex020900 11 vámtarifaalszám alá tartozó friss vagy hűtött ki nem olvasztott sertészsiradékot.

4. cikk

(1) A házisertés szabványminőségű húsának, a továbbiakban vágott sertés, alapára hasított testek és hasított féltestek esetén, 2000. július 1-jétől 1509,39 euró/t.

A szabványminőséget a hasított sertések súlyára és színhústartalmára vonatkoztatva kell meghatározni, a 3220/84/EGK rendelet 2. cikkének (2) és (3) bekezdésével összhangban, a következők szerint:

- 60 kg-tól a 120 kg-ot meg nem haladó súlyú hasított testek: E osztály,

- 120 kg és 180 kg közötti súlyú hasított testek: R osztály.

(2) Intervenciós intézkedések akkor tehetők, amikor a hasított sertések közösségi piaci ára, amint azt tagállamonként, a Közösség reprezentatív piacain jegyzett és az egyes tagállamok sertésállományának relatív nagyságát tükröző együtthatóval súlyozott árakra vonatkozóan megállapították, kevesebb és valószínűleg kevesebb is marad, mint az alapár 103 %-a.

(3) A tagállamok által kijelölt intervenciós ügynökségek az 5 - 7. cikkben megállapított feltételek mellett tesznek intervenciós intézkedéseket.

(5) A Tanács, a Bizottság javaslata alapján, minősített többséggel állapítja meg a hasított sertések közösségi besorolási osztályait.

(6) A 24. cikkben megállapított eljárást kell alkalmazni:

- az intervenciós intézkedések megtételére és az alkalmazásuk beszüntetésének időpontjára vonatkozó döntésre,

- a reprezentatív piacok listájának elfogadására,

- az e cikk alkalmazására vonatkozó részletes szabályok elfogadására.

5. cikk

(1) A szabvány minőségű hasított sertések intervenciós felvásárlási ára nem lehet több, mint az alapár 92 %-a, illetve nem lehet kevesebb, mint annak 78 %-a.

(2) A szabványminőségű termékekre, a hasított sertés kivételével, a felvásárlási árakat a hasított sertés felvásárlási áraiból kell levezetni az adott termék kereskedelmi értéke és a hasított sertés kereskedelmi értéke közötti arány alapján.

(3) A szabványminőségtől eltérő egyéb termékek felvásárlási árát a megfelelő szabványminőségű termékek érvényes áraiból kell levezetni, tekintettel a szabványminőséggel szemben fennálló minőségi különbségekre. Ezek az árak meghatározott minőségekre vonatkoznak.

(4) A 24. cikkben szabályozott eljárást a következő célokra kell alkalmazni:

a) azoknak a termékeknek a meghatározása, amelyekre az intervenciós intézkedések vonatkoznak és a felvásárolható minőségek részletes meghatározására; továbbá a Közösség bizonyos régiói tekintetében néhány súlykategória az intervencióból kizárható, amennyiben azok az adott régiók sertéshústermelése tekintetében nem reprezentatívak;

b) a felvásárlási ár és a magánraktározási támogatás összegének rögzítése;

c) e cikk alkalmazására vonatkozó részletes szabályok elfogadása, különösen azoknak a termékeknek a felvásárlását és raktározását irányító feltételek, amelyekre a 3. cikkben előírt intervenciós intézkedések vonatkoznak;

d) a (2) bekezdésben említett arányt kifejező együttható megállapítása.

6. cikk

(1) Az intervenciós ügynökségek által felvásárolt termékek értékesítése a 3., 4. és 5. cikkekkel összhangban úgy történik, hogy elkerüljék a piac bármiféle zavarát, és a felvásárlók számára biztosított legyen az árukhoz való egyenlő hozzáférés és az azonos bánásmód.

(2) Az e cikk alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat - különösen az intervenciós ügynökségek által felvásárolt áruk értékesítési árainak, a raktározásból történő felszabadításuk feltételeinek, és ahol szükséges, feldolgozásuk tekintetében - a 24. cikkben szabályozott eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

7. cikk

(1) A Tanács, a Bizottság javaslata alapján, minősített többséggel elfogadja a magánraktározási támogatás nyújtásának általános szabályait.

(2) Az alkalmazás részletes szabályait a 24. cikkben meghatározott eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

II. CÍM

Harmadik országokkal folytatott kereskedelem

8. cikk

(1) Az 1. cikkben felsorolt termékek bármelyikének a Közösségbe történő behozatala vagy az onnan történő kivitele behozatali vagy kiviteli engedély bemutatásához kötött.

Az engedélyeket a tagállamok adják ki a kérelmezőnek, tekintet nélkül a Közösségen belüli letelepedési helyükre, a 11. és 13. cikk alkalmazása érdekében tett intézkedések sérelme nélkül.

A behozatali és kiviteli engedélyek a Közösségen egészére érvényesek. Az engedélyek kiadása biztosíték letétbe helyezéséhez kötött, amely garantálja, hogy a termékeket az engedély érvényességi ideje alatt importálják vagy exportálják; vis maior esetének kivételével a biztosíték részben vagy egészben elvész, ha az említett idő alatt az import vagy az export nem vagy csak részben valósult meg.

(2) Azoknak a termékeknek a listáját, amelyekre kiviteli engedély van előírva, az engedélyek érvényességi idejét és e cikk alkalmazásának egyéb részletes szabályait a 24. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

9. cikk

Ha e rendelet másként nem rendelkezik, az 1. cikkben felsorolt termékekre a közös vámtarifa vámtételeit kell alkalmazni.

10. cikk

(1) Az 1. cikkben felsorolt egyes termékek behozatala következtében a közösségi piacot érő esetleges hátrányos hatások megakadályozása vagy kiküszöbölése érdekében az ilyen termék vagy termékek 10. cikkben megállapított vámtétel melletti behozatalát kiegészítő behozatali vám megfizetéséhez kell kötni, amennyiben a többoldalú kereskedelmi tárgyalások uruguayi fordulója keretében, a Szerződés 228. cikkének megfelelően megkötött mezőgazdasági megállapodás 5. cikkében foglalt feltételek teljesülnek, kivéve ha a behozatal a közösségi piacot előreláthatóan nem zavarná, vagy ha annak hatása nem állna arányban az elérni kívánt céllal.

(2) Azok a küszöbárak, amelyek alatt kiegészítő vám róható ki, a Közösség által a Kereskedelmi Világszervezethez küldött értesítésben szerepelnek.

Azokat a küszöbmennyiségeket, amelyeket meg kell haladni ahhoz, hogy kiegészítő behozatali vámot lehessen kiszabni, különösen az (1) bekezdésben említett káros hatások megjelenését vagy várható megjelenését megelőző három év során a Közösségbe irányuló import alapján kell meghatározni.

(3) A kiegészítő behozatali vámok kirovásánál figyelembe veendő importárakat a szóban forgó szállítmány CIF-importárai alapján kell meghatározni.

A CIF-importárakat e célból ellenőrizni kell a termék reprezentatív világpiaci árai vagy a terméknek a Közösség importpiacán irányadó árai alapján.

(4) A Bizottság a 30. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően elfogadja e cikk alkalmazásának részletes szabályait. E részletes szabályok különösen meghatározzák:

a) azokat a termékeket, amelyekre kiegészítő behozatali vámok alkalmazhatók a mezőgazdasági megállapodás 5. cikke értelmében;

b) az (1) bekezdésnek az említett megállapodás 5. cikkének megfelelő alkalmazásához szükséges egyéb kritériumokat.

11. cikk

(1) Az 1. cikkben felsorolt termékeknek a kereskedelmi tárgyalások uruguayi fordulója keretében megkötött megállapodásokból következő vámkontingenseit a 24. cikkben megállapított eljárás szerint elfogadott részletes szabályoknak megfelelően kell megnyitni és kezelni.

(2) A kontingensek kezelése az alábbi módszerek valamelyikének vagy azok kombinációjának alkalmazásával történhet:

- a kérelmek benyújtásának időrendi sorrendjén alapuló módszer (az "aki előbb érkezik, előbb kiszolgálják" elv alapján),

- a kérelmek benyújtásakor kért mennyiségeket arányosan elosztó módszer (az "egyidejű vizsgálat" módszerével),

- a hagyományos kereskedelmi gyakorlatokat figyelembe vevő módszer (a "hagyományos/új érkezők" módszerével).

Más megfelelő módszereket is lehet alkalmazni.

El kell kerülni az érintett piaci szereplők közötti diszkriminációt.

(3) Az elfogadott kezelési módszernek adott esetben megfelelő hangsúlyt kell fektetnie a közösségi piac ellátási igényeire, valamint a piaci egyensúly biztosítása szükségességére, miközben esetleg olyan módszerekhez is folyamodhat, amelyeket a múltban az (1) bekezdésben említetteknek megfelelő kontingensekre alkalmazhattak, az uruguayi forduló tárgyalásai keretében megkötött megállapodásokból származó jogok sérelme nélkül.

(4) Az (1) bekezdésben említett részletes szabályok rendelkeznek az éves kontingensek megnyitásáról, szükség esetén az év egészére megfelelően elosztva, meghatározzák az alkalmazandó kezelési módszert, és adott esetben rendelkezéseket tartalmaznak:

a) a termék jellegét, származását és eredetét illetően a garanciákra;

b) az a) pontban említett garanciákat igazoló iratok elismerésére vonatkozóan; valamint

c) azokra a feltételekre vonatkozóan, amelyek alapján a behozatali engedélyeket kiadják, és ezek érvényességi idejére vonatkozóan.

12. cikk

(1) Ha az árak a közösségi piacon jelentősen megemelkednek, és ha ez a helyzet várhatóan folytatódik, ezáltal zavarva vagy zavarral fenyegetve a közösségi piacot, a (4) bekezdésben foglalt intézkedésekhez lehet folyamodni.

(2) Az (1) bekezdés értelmében az árak jelentős emelkedése akkor áll fenn, ha az összes közösségi régióban bekövetkezett általános áremelkedést követően a hasított sertés átlagára a 2123/89/EGK rendelet mellékletében megjelölt reprezentatív közösségi piacokon magasabb szinten van, mint ezen áraknak az előző három gazdasági év időszakára megállapított átlaga július 1-jétől június 30-ig, szükség esetén kiigazítva a szóban forgó árak ciklikus trendjei alapján az ezen átlag és a szóban forgó időszak idején érvényben levő alapárak közötti különbség hozzáadásával, figyelembe véve az alapár bármilyen módosítását összehasonlítva az említett időszakra számított átlagától kiemelkedően eltérő árral.

(3) Az árak jelentős emelkedése várhatóan akkor folytatódik az (1) bekezdés értelmében, amikor a sertéshús kínálata és kereslete között egyensúlyhiány áll fenn, és ez előreláthatólag folytatódik, különös tekintettel:

a) a kocák számának és a malacok árának ciklikus trendjeire;

b) a sertéstenyésztésre vonatkozó statisztikai felmérésekről szóló, 1993. június 1-jei 93/23/EGK irányelvnek megfelelően elvégzett felmérésekre és becslésekre;

c) a hasított sertés piaci árainak előrelátható trendjeire.

(4) Amennyiben az előző bekezdésekben felsorolt feltételek fennállnak, határozni lehet a behozatali vámok teljes vagy részleges felfüggesztéséről a 24. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően. E cikk alkalmazásának részletes szabályait, szükség esetén, ugyanezen eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

13. cikk

(1) Az ahhoz szükséges mértékben, hogy az 1. cikkben felsorolt termékeket exportálni lehessen e termékek világpiaci árai alapján, és a Szerződés 228. cikkének megfelelően megkötött megállapodásokból következő határokon belül az említett árak, valamint a közösségi árak közötti különbséget export-visszatérítésekkel lehet fedezni.

(2) Az export-visszatérítéssel exportálható mennyiségek elosztására elfogadott módszer az a módszer, amelyik:

a) a lehető legjobban kell illeszkedik a termék jellegéhez és az adott piac helyzetéhez, lehetővé téve a rendelkezésre álló erőforrások lehető leghatékonyabb felhasználását, figyelembe véve a közösségi exportok hatékonyságát és szerkezetét a nagy- és kis szereplők közötti különbségtétel nélkül;

b) a piaci szereplők számára adminisztrációs szempontból a legkevésbé terhesnek kell lennie, figyelembe véve az adminisztrációs követelményeket;

c) kerül bármiféle diszkriminációt az érintett piaci szereplők között.

(3) A visszatérítések a Közösség egészére nézve ugyanazok. Eltérhetnek a rendeltetési hely szerint, amennyiben a világpiaci helyzet vagy egyes piacok speciális követelményei ezt szükségessé teszik.

A visszatérítéseket a 24. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően kell rögzíteni. A visszatérítéseket szabályos időközönként kell megállapítani, pályázati eljárás alkalmazása nélkül.

Az export-visszatérítéssel támogatott termékek listáját és a visszatérítések összegét legalább háromhavonta egyszer rögzíteni kell. A visszatérítés összege azonban három hónapon túl is ugyanazon a szinten tartható, és azt szükség esetén a közbenső időszakban a Bizottság valamely tagállam kérésére vagy saját kezdeményezésére kiigazíthatja.

(4) A visszatérítések meghatározásakor a következőket kell figyelembe venni:

a) a fennálló helyzetet és a várható irányzatokat, tekintettel:

- a sertéshústermékek áraira és beszerezhetőségére a közösségi piacon,

- a sertéshústermékek világpiaci áraira;

b) a Közösség piacának a kínálat és kereslet között elhúzódó egyensúlyhiányt okozó zavarai elkerülésének szükségességét;

c) a tervezett kivitel gazdasági szempontját;

d) a Szerződés 228. cikkének megfelelően megkötött megállapodásokból származó korlátozásokat.

A visszatérítés összegének rögzítésekor különösen figyelembe kell venni az egyensúly megteremtésének szükségességét a harmadik országokba történő kivitelre szánt, feldolgozott áruk előállításánál az alapvető közösségi mezőgazdasági termékek felhasználása és a feldolgozási eljárás keretében behozott, harmadik országbeli termékek felhasználása között.

Az 1. cikkben felsorolt termékek visszatérítésének kiszámításánál figyelembe kell venni a Közösségben egy kilogramm sertéshús előállításához szükséges szemestakarmány mennyiségének a közösségen belüli árai és világpiaci árai közötti különbséget, a hasított sertéstől eltérő termékek esetében pedig az 5. cikk (2) bekezdésében említett együtthatót is.

(5) Az (1) bekezdésben említett közösségi árat a következők alapján kell megállapítani:

a) az értékesítés különböző szakaszaiban a Közösségben rendelkezésre álló árak alapján;

b) a kivitelnél rendelkezésre álló árak alapján.

Az (1) bekezdésben említett világpiaci árakat a következők alapján kell megállapítani:

a) a harmadik országok piacain rendelkezésre álló árak;

b) a harmadik országbeli importnál a rendeltetési hely harmadik országának legkedvezőbb árai;

c) az exportáló harmadik országokban jegyzett termelői árak, adott esetben, figyelemmel az ezen országok által adott szubvencióra.

d) a közösségi határparitásos ajánlati árak.

(6) Visszatérítés csak kérelemre és a megfelelő kiviteli engedély bemutatása esetén nyújtható.

(7) Az 1. cikkben felsorolt termékek exportjára alkalmazható visszatérítés megegyezik az engedély iránti kérelem benyújtása napján, differenciált visszatérítés esetén pedig az ugyanazon a napon alkalmazható azon visszatérítéssel, amely:

a) az engedélyen feltüntetett rendeltetési helyre; vagy adott esetben,

b) ha az eltér engedélyen feltüntetettől, a tényleges rendeltetési helyre vonatkozik. Ebben az esetben az alkalmazható összeg nem haladhatja meg az engedélyen szereplő rendeltetési helyre alkalmazható összeget.

Megfelelő intézkedések fogadhatók el az e bekezdésben foglalt rugalmassággal való visszaélések elkerülésére.

(8) A (6) és (7) bekezdéstől el lehet tekinteni az 1. cikkben felsorolt azon termékek esetében, amelyekre visszatérítést élelmiszersegély-műveletek keretében fizetnek, a 24. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően.

(9) A visszatérítés kifizetésére annak igazolását követően kerülhet sor, hogy:

- a termékek kivitele a Közösségből megtörtént,

- a termékek közösségi eredetűek, kivéve amikor a (10) bekezdés alkalmazandó, és

- differenciált visszatérítés esetén a termékek elérték az engedélyen feltüntetett rendeltetési helyet vagy azt az egyéb rendeltetési helyet, amelyre a visszatérítést rögzítették a (7) bekezdés b) pontjának sérelme nélkül. Azonban, a 24. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően ez alól a szabály alól kivétel tehető, amennyiben olyan feltételek kerülnek megállapításra, amelyek azonos garanciákat nyújtanak.

(10) Nem nyújtható visszatérítés az 1. cikkben felsorolt, harmadik országokból importált és oda újrakivitelre kerülő termékekre, kivéve ha az exportőr igazolja:

- hogy az exportálandó termék és az előzőleg importált termék egy és ugyanaz, továbbá

- hogy a behozatal során a behozatali vámok beszedése megtörtént.

Ilyen esetekben az egyes termékre vonatkozó visszatérítés megegyezik az importálás során beszedett vámokkal, amennyiben az utóbbiak alacsonyabbak, mint az alkalmazható visszatérítés; amennyiben az importálás során beszedett vámok magasabbak, mint e visszatérítés, ott az utóbbit kell alkalmazni.

(11) A Szerződés 228. cikkének megfelelően megkötött megállapodásokból származó mennyiségi korlátozások betartását az azokban foglalt és az érintett termékekre alkalmazható referencia-időszakra kiadott kiviteli engedélyek alapján kell biztosítani. A mezőgazdasági megállapodás alapján előálló kötelezettségek betartásának tekintetében a referencia-időszak végetérte nem érinti a kiviteli engedélyek érvényességét.

(12) E cikk alkalmazásának részletes szabályait, beleértve a kiosztatlan és felhasználatlan exportálható mennyiségek újraelosztására vonatkozó rendelkezéseket, a 24. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

14. cikk

(1) A sertéshús piaca közös szervezésének megfelelő működéséhez szükséges mértékben a Tanács, a Bizottság javaslatára, a Szerződés 43. cikkének (2) bekezdésében megállapított szavazási eljárásnak megfelelően, különleges esetekben részben vagy egészben megtilthatja az aktív feldolgozási eljárás alkalmazását az 1. cikkben felsorolt és ugyanabban a cikkben szereplő termékek előállítására szánt termékek tekintetében.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően, ha az (1) bekezdésben említett helyzet kivételesen sürgős, és az aktív feldolgozási eljárás zavarja vagy zavarhatja a Közösség piacát, a Bizottság valamely tagállam kérésére vagy saját kezdeményezésre dönt a szükséges intézkedésekről; a Tanácsot és a tagállamokat értesíteni kell ezekről az intézkedésekről, amelyek legfeljebb hat hónapig lehetnek érvényben, és azonnal alkalmazandók. Ha a Bizottsághoz kérés érkezik valamely tagállamtól, a kérés kézhezvételét követő egy héten belül arról határoznia kell.

(3) A Bizottság által elfogadott intézkedéseket az értesítés napjától számított egy héten belül bármely tagállam a Tanács elé utalhatja. A Tanács, minősített többséggel eljárva, a bizottsági határozatot megerősítheti, módosíthatja vagy hatályon kívül helyezheti. Ha a Tanács az ügyben nem jár el három hónapon belül, a Bizottság határozatát hatályon kívül helyezettnek kell tekinteni.

15. cikk

(1) A Kombinált Nómenklatúra értelmezésének általános és alkalmazásának különös szabályait kell alkalmazni az e rendelet hatálya alá tartozó termékek tarifális besorolására; az e rendelet alkalmazásából következő tarifális nómenklatúrát be kell építeni a közös vámtarifába.

(2) Amennyiben e rendelet másként nem rendelkezik, vagy rendelkezéseiből más nem következik, a harmadik országokkal folytatott kereskedelemben tilos:

- a vámmal azonos hatású díjak kivetése,

- a mennyiségi korlátozás vagy azzal azonos hatású intézkedés alkalmazása.

16. cikk

(1) Ha a behozatal vagy a kivitel miatt az 1. cikkben felsorolt termék vagy termékek közösségi piacát olyan komoly zavar érinti vagy fenyegeti, amely előreláthatólag veszélyezteti a Szerződés 39. cikkében meghatározott célok elérését, megfelelő intézkedések hozhatók a harmadik országokkal folytatott kereskedelemben addig, amíg e zavar vagy annak veszélye el nem hárul.

A Tanács a Bizottság javaslatára, a Szerződés 43. cikkének (2) bekezdésében megállapított szavazási rendnek megfelelően elfogadja e bekezdés alkalmazásának általános szabályait, és meghatározza azokat az eseteket és határokat, amelyeken belül a tagállamok védintézkedéseket tehetnek.

(2) Ha előáll az (1) bekezdésben említett helyzet, a Bizottság valamely tagállam kérésére vagy saját kezdeményezésére dönt a szükséges intézkedésekről; a tagállamokat értesíteni kell ezekről az intézkedésekről, és azok azonnal alkalmazhatók. Ha a Bizottsághoz valamely tagállam kérést juttat el, a Bizottság a kérés kézhezvételétől számított három munkanapon belül határoz.

(3) A Bizottság által elfogadott intézkedéseket az értesítéstől számított három munkanapon belül bármely tagállam a Tanács elé utalhatja. A Tanács késedelem nélkül összeül. Minősített többséggel módosíthatja vagy megsemmisítheti a szóban forgó intézkedést.

(4) E cikket a Szerződés 228. cikkének (2) bekezdése értelmében megkötött megállapodásokból következő kötelezettségekre való tekintettel kell alkalmazni.

III. CÍM

Általános rendelkezések

19. cikk

Azok az 1. cikk (1) bekezdésében meghatározott termékek, amelyeket nem a Szerződés 9. cikkének (2) bekezdése és 10. cikkének (1) bekezdése hatálya alá tartozó termékekből gyártottak vagy nyertek ki, a Közösségen belüli szabad forgalomba nem engedhetők.

20. cikk

(1) Az állatbetegségek terjedésének megakadályozását célzó intézkedésekből adódó, a közösségen belüli vagy a külső országokkal folytatott árucsere korlátozásaira tekintettel a 24. cikkben foglalt eljárás szerint rendkívüli piactámogatási intézkedéseket lehet hozni az ilyen korlátozások által érintett piacok támogatására. Ezek az intézkedések az érintett tagállam vagy tagállamok kérésére születnek. Az intézkedéseket csak akkor lehet meghozni, ha az érintett tagállam vagy tagállamok megtették azokat az állat-egészségügyi és egészségvédelmi intézkedéseket, amelyekkel gyorsan véget vethetnek az állatjárványoknak, és csak abban a mértékben és arra az időtartamra, ami feltétlenül szükséges az érintett piac támogatásához.

(2) A Közösség részt vesz az állat-egészségügyi és egészségvédelmi intézkedésekhez közvetlenül kapcsolódó, (1) bekezdésben foglalt rendkívüli intézkedések finanszírozásában a tagállamok által vállalt kiadások 50 %-áig, a ragadós száj- és körömfájás elleni küzdelem esetében pedig a kiadások 60 %-áig.

(3) A tagállamok biztosítják, hogy amennyiben a termelők hozzájárulnak a tagállamok által vállalt kiadásokhoz, ez nem vezet a különböző tagállamok termelői közti verseny torzulásához.

(4) A szerződés 87., 88. és 89. cikke nem vonatkozik a tagállamoknak az (1) bekezdésben említett intézkedésekhez nyújtott pénzügyi hozzájárulására.

21. cikk

Feltéve, hogy e rendelet másként nem rendelkezik, a Szerződés 92. és 94. közötti cikkei vonatkoznak az 1. cikk (1) bekezdésében meghatározott termékek termelésére és kereskedelmére.

22. cikk

A tagállamok és a Bizottság közlik egymással az e rendelet végrehajtásához szükséges információkat.

Az ilyen információk közlésére és terjesztésére vonatkozó szabályokat a 24. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

24. cikk

(1) A Bizottságot munkájában a Sertéshúspiaci Irányítóbizottság, a továbbiakban: a bizottság segíti.

(2) Az erre a bekezdésre történő hivatkozás esetén az 1999/468/EK határozat 4. és 7. cikkét kell alkalmazni.

Az 1999/468/EK határozat 4. cikke (3) bekezdésében említett időtartam egy hónap.

(3) A bizottság elfogadja eljárási szabályzatát.

25. cikk

A bizottság bármely egyéb kérdést megvizsgálhat, amelyet az elnök a saját kezdeményezésére, vagy egy tagállam képviselőjének a kérésére előterjeszt.

26. cikk

Ezt a rendeletet úgy kell alkalmazni, hogy a Szerződés 39. és 110. cikkében kitűzött célokra, a megfelelő módon és egyidejűleg, megfelelő figyelmet kell fordítani.

27. cikk

Amennyiben Olaszország, a gabonafélék piacának közös szervezéséről szóló, 1975. október 29-i 2727/75/EGK tanácsi rendelet ( 4 ) 23. cikke rendelkezéseihez folyamodik, a Tanács, a Bizottság javaslata alapján, minősített többséggel meghozza a szükséges intézkedéseket a verseny torzításának elkerülése érdekében.

28. cikk

(1) A legutóbb az 1861/74/EGK rendelettel ( 5 ) módosított, a sertéshús piacának közös szervezéséről szóló, 1967. június 13-i 121/67/EGK tanácsi rendelet ( 6 ) hatályát veszti.

(2) Az (1) bekezdéssel hatályon kívül helyezett rendeletre történő hivatkozásokat az e rendeletre történő hivatkozásokként kell értelmezni.

A hatályon kívül helyezett rendelet cikkeire való hivatkozásokat a mellékletben megadott korreláció szerint kell olvasni.

29. cikk

Ez a rendelet 1975. november 1-jén lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

MELLÉKLET

Korreláció

( 1 ) HL C 60., 1975.3.13., 42. o.

( 2 ) HL L 167., 1972.7.25., 5. o.

( 3 ) HL L 94., 1970.4.28., 13. o.

( 4 ) HL L 281., 1975.11.1., 1. o.

( 5 ) HL L 197., 1974. 7.19., 3. o.

( 6 ) HL L 117., 1967.6.19., 2283/67. o.