ÍH 2012.135 CSŐDELJÁRÁSBAN HITELEZŐI IGÉNYBEJELENTÉS ELMULASZTÁSÁHOZ FŰZŐDŐ JOGKÖVETKEZMÉNY

A hitelezői igénynek az adós csődeljárásában történő bejelentésének elmulasztásához fűződő jogkorlátozó következmények csak a 2011. augusztus 4-e után indított csődeljárásokban érvényesülnek. [1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 20. § (3) bek., 2010. évi CXXX. törvény 15. §, 2011. évi CXV. törvény 2. §]

Pertörténet:

Zalaegerszegi Törvényszék G.40049/2011/7., Zalaegerszegi Törvényszék G.40049/2011/8., Pécsi Ítélőtábla Gf.30608/2011/4. (ÍH 2012.88, *ÍH 2012.135*)

***********

Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott ítéletével kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 2 551 880 forintot hivatkozással arra, hogy alperes a felperes által leszámlázott fuvardíjtartozást nem egyenlítette ki. Megállapította, hogy a felperes ügyvezetője rendelkezése alapján az általa megjelölt magánszemély bankszámlájára történt alperesi utalás nem jogszerű teljesítés, mivel a felperes az ügyvezető nyilatkozata időpontjában felszámolás alatt állt, nevében a Cstv. 34. § (2) bekezdése alapján a felszámolási vagyonnal kapcsolatos jognyilatkozatot csak a felszámoló tehetett volna. Utalt arra, hogy a felszámolás kezdő időpontja objektív időpont, amely független attól, hogy az érdekeltek arról mikor értesültek. Megállapította, hogy alperes nem járt el kellő körültekintéssel, nem tisztázta azt, hogy a teljesítés miért nem adós számlájára történik. Alaptalannak találta az alperes tárgyalás felfüggesztése iránti kérelmét, mivel az adós ügyvezetője ellen csalás és csőd bűntett miatt indult büntetőeljárás nem előkérdése jelen pernek.

Az ítélet ellen az alperes terjesztett elő fellebbezést, fellebbezésében az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását, a kereset elutasítását kérte hivatkozással arra, hogy az alperes 2011. július 20. napjától csődeljárás hatálya alatt állt, a csődeljárás a Z. Megyei Bíróság 108. számú végzése alapján jogerősen befejeződött, a felperes hitelezői igénybejelentést a csődeljárás során nem tett, ezért a Cstv. 20. § (3) bekezdése alapján követelését az alperessel szemben nem érvényesítheti. Kifejtette, hogy a jóhiszeműség, tisztesség követelményének megfelelően, a Ptk. 4. §-a szerint járt el, amikor a felperes ügyvezetője rendelkezése alapján az átutalást teljesítette. Állította, hogy a felek között évek óta fennálló üzleti kapcsolat során a felperes képviselőjeként eljáró ügyvezető képviseleti joga alapján történt a teljesítése, a felperes felszámolásáról nem volt tudomása. Az elsőfokú eljárásban előadottakkal egyezően indítványozta a per tárgyalásának felfüggesztését az adós ügyvezetője ellen indult büntetőeljárás jogerős befejezéséig. Hivatkozott továbbá arra, hogy az elsőfokú bíróság az elsőfokú eljárás szabályait megsértette, az alperes részére a tárgyalási jegyzőkönyvet és a perbehívott nyilatkozatát nem küldte meg.

A felperes fellebbezési ellenkérelmet nem terjesztett elő.