ÍH 2012.88 HITELEZŐI IGÉNY BEJELENTÉSÉNEK ELMULASZTÁSA CSŐDELJÁRÁSBAN - JOGKORLÁTOZÓ KÖVETKEZMÉNYEK ALKALMAZÁSÁRA IRÁNYADÓ SZABÁLYOK- CSTV. MÓDOSÍTÁSA HATÁLYA

A hitelezői igénynek az adós csődeljárásában történő bejelentésének elmulasztásához fűződő jogkorlátozó következmények csak a 2011. augusztus 4-e után indított csődeljárásokban érvényesülnek [1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 20. § (3) bekezdése, 2010. évi CXXX. törvény 15. §, 2011. évi CXV. törvény 2. §].

Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott ítéletével kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 2 551 880 forintot hivatkozással arra, hogy alperes a felperes által leszámlázott fuvardíjtartozást nem egyenlítette ki. Megállapította, hogy a felperes ügyvezetője rendelkezése alapján az általa megjelölt magánszemély bankszámlájára történt alperesi utalás nem jogszerű teljesítés, mivel a felperes az ügyvezető nyilatkozata időpontjában felszámolás alatt állt, nevében a Cstv. 34. § (2) bekezdése alapján a felszámolási vagyonnal kapcsolatos jognyilatkozatot csak a felszámoló tehetett volna. Utalt arra, hogy a felszámolás kezdő időpontja objektív időpont, amely független attól, hogy az érdekeltek arról mikor értesültek. Megállapította, hogy alperes nem járt el kellő körültekintéssel, nem tisztázta azt, hogy a teljesítés miért nem adós számlájára történik. Alaptalannak találta az alperes tárgyalás felfüggesztése iránti kérelmét, mivel az adós ügyvezetője ellen csalás és csőd bűntett miatt indult büntetőeljárás nem előkérdése jelen pernek.

Az ítélet ellen az alperes terjesztett elő fellebbezést, fellebbezésében az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását, a kereset elutasítását kérte hivatkozással arra, hogy az alperes 2011. július 20. napjától csődeljárás hatálya alatt állt, a csődeljárás a Z. Megyei Bíróság 108. számú végzése alapján jogerősen befejeződött, a felperes hitelezői igénybejelentést a csődeljárás során nem tett, ezért a Cstv. 20. § (3) bekezdése alapján követelését az alperessel szemben nem érvényesítheti. Kifejtette, hogy a jóhiszeműség, tisztesség követelményének megfelelően, a Ptk. 4. §-a szerint járt el, amikor a felperes ügyvezetője rendelkezése alapján az átutalást teljesítette. Állította, hogy a felek között évek óta fennálló üzleti kapcsolat során a felperes képviselőjeként eljáró ügyvezető képviseleti joga alapján történt a teljesítése, a felperes felszámolásáról nem volt tudomása. Az elsőfokú eljárásban előadottakkal egyezően indítványozta a per tárgyalásának felfüggesztését az adós ügyvezetője ellen indult büntetőeljárás jogerős befejezéséig. Hivatkozott továbbá arra, hogy az elsőfokú bíróság az elsőfokú eljárás szabályait megsértette, az alperes részére a tárgyalási jegyzőkönyvet és a perbehívott nyilatkozatát nem küldte meg.

A felperes fellebbezési ellenkérelmet nem terjesztett elő.

A fellebbezés alaptalan.

Az elsőfokú bíróság a jogvita eldöntéséhez szükséges tényállást helyesen állapította meg, a másodfokú bíróság azonban mellőzi az elsőfokú bíróság ítéletéből annak megállapítását, hogy az alperes teljesítése jogszerű teljesítésnek nem fogadható el, mivel az alábbiakban kifejtett indokokra tekintettel az alperes részéről teljesítés nem történt.

Tévesen hivatkozott az alperes arra, hogy a perbeli esetben a felperes az igényérvényesítés jogát a Cstv. 20. § (3) bekezdése alapján a hitelezői igény bejelentésének elmulasztása miatt elvesztette. A Cstv. a 20. § (3) bekezdésben foglaltakkal a 2011. évi CXV. tv. 2. §-a alapján egészült ki 2011. augusztus hó 4. hatállyal. A hatályba léptető 9. § nem rendelkezett arról, hogy a 20. § (3) bekezdése a hatályba lépés időpontjában folyamatban lévő ügyekben is alkalmazandó-e. A jogalkalmazásról szóló 2010. évi CXXX tv. 15. § (1) bekezdése értelmében a jogszabályi rendelkezést - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a hatályba lépést követően keletkezett tényekre és jogviszonyokra [a)], valamint a hatályba lépést követően megkezdett eljárási cselekményekre kell alkalmazni [b)]. Ennek alapján a 2011. évi CXV. törvénnyel módosított 20. § (3) bekezdése csak a 2011. augusztus hó 4. napja után indult csődeljárásokban irányadó, jelen esetben - mivel a csődeljárás kezdő időpontja 2011. július 20. napja volt - nem alkalmazható. A 2011. augusztus hó 4. napja előtt hatályos Cstv. 10. § f) pontja a hitelezői igény bejelentés határidejét, a 20 § (2) bekezdése pedig a megkötött egyezség hatályát rendezte. A hitelezői igénybejelentés illetve az arra előírt határidő elmulasztásához a törvény nem fűz jogvesztést eredményező jogkövetkezményt. A Pécsi Ítélőtábla Polgári Kollégiumának 2010. november hó 22. napján megtartott kollégiumi ülése ezzel azonos álláspontot foglalt el, megállapította, hogy az a hitelező, aki a csődeljárásban nem jelenti be a követelését vagy késedelmesen jelenti be, az a csődegyezségnek nem részese, az egyezség rá nem hat ki, a sikeres csődegyezség megkötését követően azonban peres vagy peren kívüli eljárásban az igényét érvényesítheti. E jogi álláspontot foglalta el Kúria is a Gfv. X. 30.205/2011/7. számú ítéletében.