A Kúria Gfv.30360/2014/7. számú precedensképes határozata szerződési feltételek érvénytelenségének megállapítása (ÁLTALÁNOS szerződési feltételek érvénytelenségének megállapítása) tárgyában. [2014. évi XXXVIII. törvény (DH1. törvény) 4. §, Magyarország Alaptörvénye (Alaptörvény) XV. cikk (2) bek.] Bírók: Osztovits András, Pethőné dr. Kovács Ágnes, Vezekényi Ursula

A határozat elvi tartalma:

A pénzügyi intézménynek a Magyar Állam ellen általános szerződési feltételekhez kapcsolódó vélelem megdöntése iránti perben a felperesnek azt kell tudnia bizonyítani, hogy az általa megjelölt általános szerződési feltételek a 2014. évi XXXVIII. törvény 4. § (1) bekezdésében írt összes feltételnek megfelelnek. A hivatkozott törvény - a felperes által megjelölt okokból - nem alaptörvény-ellenes és nem sérti az EU jogát sem, ezért a perben a jogvita eldöntéséhez nem kellett sem az Alkotmánybíróság eljárását, sem az Európai Unió Bíróságának előzetes döntéshozatali eljárását kezdeményezni. 2014. XXXVIII. Tvr. 4. § (1), 1952. III. Tv. 155/A. §, 1952. III. Tv. 155/B. §

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék G.43307/2014/7., Fővárosi Ítélőtábla Gf.40558/2014/6., *Kúria Gfv.30360/2014/7.* (BH+ 2015.3.128), 3143/2015. (VII. 24.) AB határozat

***********

A KÚRIA

mint felülvizsgálati bíróság

Gfv.VII.30.360/2014/7.szám

A Kúria mint felülvizsgálati bíróság a Morley Allen & Overy Iroda ügyintéző: dr. Sahin-Tóth Balázs ügyvéd által képviselt SOPRON BANK BURGENLAND Zártkörűen Működő Részvénytársaság felperesnek a Kovács, Barborják és Társai Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Kovács Gábor Viktor ügyvéd által képviselt Magyar Állam alperes ellen általános szerződési feltételekhez kapcsolódó vélelem megdöntése iránt a Fővárosi Törvényszéken 136.G.43.307/2014. számon indult és a Fővárosi Ítélőtábla 14.Gf.40.558/2014/6. számú jogerős ítéletével befejezett perében a jogerős ítélet ellen a felperes részéről előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 635.000 (hatszázharmincötezer) Ft felülvizsgálati eljárási költséget.

Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A felperes a pénzügyi tevékenységére 2003. március 3-tól Általános Üzletszabályzatot, hitelezési tevékenységére 2003. július 15-től Hitelezési Üzletszabályzatot készített és alkalmazott. Hitelezési tevékenysége során blanketta szerződésekkel deviza alapú kölcsön- és hitelügyleteket kötött, amelyekben szintén alkalmazott egyedileg meg nem tárgyalt szerződéses kikötéseket. Az Általános-, illetve a Hitelezési Üzletszabályzatát többször módosította. A felperes hivatkozott üzletszabályzataiban, valamint az ügyfeleivel kötött egyedi szerződések általános feltételeiben az egyoldalú szerződésmódosítás jogát megállapító kikötések szerepeltek.

A felperes keresetében annak megállapítását kérte a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Törvény) 6. §-a és 8. § /1/ bekezdés a) pontja alapján, hogy az általa megkötött fogyasztói deviza alapú kölcsönszerződések részévé vált általános szerződési feltételeknek és egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltételeknek (ÁSzF) az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségét tartalmazó kikötései megfelelnek a Törvény 4. § (1) bekezdése szerinti valamennyi feltételnek, így azok tisztességesek és érvényesek.

Kérte a tárgyalás felfüggesztését a Pp. 155/A. §-ában, illetve 155/B. §-ában foglaltakra hivatkozással.

Az alperes a kereset elutasítását kérte.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Megítélése szerint a jogvita eldöntéséhez nem volt szükséges a Pp. 155/A. §-a szerinti előzetes döntéshozatali eljárás és a Pp. 155/B. §-a szerinti alkotmánybírósági eljárás kezdeményezése. A felperes a perben nem tudta bizonyítani, hogy a peresített időszakban alkalmazott ÁSzF-jei megfelelnek a Törvény 4. § (1) bekezdése szerinti valamennyi feltételnek, ezért a felperes nem tudta eredményesen megdönteni a Törvény 4. §-a szerinti tisztességtelenség vélelmét.

A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A fellebbezés indokaira tekintettel arra hivatkozott: az elsőfokú bíróság helyesen, jogszabálysértés nélkül jutott arra a következtetésre, hogy nem kezdeményez előzetes döntéshozatali eljárást és nem fordul az Alkotmánybírósághoz sem. Álláspontja szerint a Törvény nem ütközik a felperes által hivatkozott uniós jogszabályokba, illetve az Alaptörvénybe, ezért azt alkalmazni kell. A másodfokú bíróság megítélése szerint azt is helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a felperes ÁSzF-jei nem felelnek meg a Törvény által előírt követelményeknek, ezért a felperes nem tudta eredményesen megdönteni a tisztességtelenség vélelmét.

A jogerős ítélet ellen előterjesztett felülvizsgálati kérelmében a felperes a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és elsődlegesen az elsőfokú bíróság új eljárásra, új határozat hozatalára utasítását, másodlagosan a kereseti kérelmének helytadó ítélet meghozatalát kérte. Arra hivatkozott, hogy a jogerős ítélet a Pp. 213. § (1) bekezdésébe és 221. § (1) bekezdésébe ütköző módon jogszabálysértő, mivel a tényállás feltáratlan maradt, a megállapított ítéleti tényállás iratellenes, a döntés okszerűtlen, nem terjed ki valamennyi kereseti kérelemre. Álláspontja szerint a jogerős ítélet meghozatala során súlyos eljárási szabálysértések is történtek, mivel a másodfokú bíróság a fellebbezési tárgyalás során a Pp. 141. § (2) bekezdésébe ütköző módon járt el. A másodfokú bíróság megsértette az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. tv. (a továbbiakban: Abtv.) 25. § (1) bekezdését, mivel elmulasztotta észlelni a Törvény alaptörvény-ellenességét. Hivatkozott arra is, hogy a jogerős ítélet az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSz) 127. cikk (4) bekezdésébe és 282. cikk (5) bekezdésébe, a fogyasztóval kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen szerződési feltételekről szóló 93/13/EGK irányelv (a továbbiakban: Fogyasztói Irányelv) 4. cikk (1) bekezdésébe, és 8a. cikkébe, a lakóingatlanokhoz kapcsolódó fogyasztói hitelmegállapodásokról szóló 2014/17/EU irányelv (a továbbiakban: 2014/17/EU irányelv) 23. cikk (5) bekezdésébe és az Európai Unió Alapjogi Chartája (a továbbiakban: Charta) 17. cikkébe és 47. cikkébe ütközik. Végül hivatkozott arra is, a másodfokú bíróság érdemben is tévesen értelmezte a Törvényt, jogellenesen állapította meg a felperes által alkalmazott kikötések tisztességtelenségét és jogszabálysértő módon nem alkalmazta a részleges érvénytelenség jogkövetkezményeit.

A felperes felülvizsgálati kérelmében kérte a felülvizsgálati eljárás felfüggesztését, a Pp. 155/B. §-a szerint az Alkotmánybíróság eljárásának, illetve a Pp. 155/A. §-a szerinti előzetes döntéshozatali eljárásnak a kezdeményezését. Indítványozta továbbá a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 33. § (1) bekezdése szerint jogegységi eljárás kezdeményezését.