BH 2021.12.330 Ha tényállásban foglalt primer (a külvilágban megnyilvánuló), illetve szekunder (tudati) tények között nincs ellentmondás, akkor a tényállás nem hordoz magában olyan ellentmondást, ami a büntetőjogi felelősség vagy a cselekmény törvényes minősítésének megállapítását lehetetlenné tenné és ekként anyagi jogi sérelmet eredményezne. Ebben az esetben a terhelt cselekményének motívumára vont ténybeli (és nem jogi) következtetés a felülvizsgálati eljárásban nem vonható kétségbe. Így amennyiben az ekként megállapított irányadó tényállás szerint a terhelt a személy elleni erőszakot jogtalan eltulajdonítás célzatával fejtette ki, cselekményének rabláskénti minősítése törvényes [Btk. 339. § (1) bek., 365. § (1) bek. a) pont; Be. 659. § (1) bek.].
Kapcsolódó határozatok:
Szegedi Járásbíróság B.334/2017/19., Szegedi Törvényszék Bf.416/2018/12., Kúria Bfv.50/2021/6. (*BH 2021.12.330*)
***********
[1] A járásbíróság 2018. január 24. napján meghozott ítéletében a terheltet bűnösnek mondta ki rablás bűntettének kísérletében [Btk. 365. § (1) bek. a) pont, (3) bek. b) pont] és testi sértés bűntettének kísérletében [Btk. 164. § (1) és (3) bek.]. Ezért halmazati büntetésül 5 év 8 hónap szabadságvesztésre és 4 év közügyektől eltiltásra ítélte. A szabadságvesztés végrehajtási fokozatát fegyházban állapította meg azzal, hogy abból a terhelt legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követően bocsátható feltételes szabadságra.
[2] Az ellentétes irányú fellebbezések alapján eljárt törvényszék mint másodfokú bíróság 2019. március 4. napján meghozott ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a terhelt terhére rótt cselekmények jogszabályi alapjának pontosítása mellett a terhelt szabadságvesztésének tartamát 7 évre, a közügyektől eltiltás tartamát szintén 7 évre súlyosította. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
[3] A jogerős ítéletben megállapított tényállás lényege szerint a tartós és rendszeres kábítószer-fogyasztás hatására a terheltnél kábítószer-függőség alakult ki. Az önhibából eredő, bódult állapot, a súlyos viselkedésváltozást, kritikai készségcsökkenést és indulati labilitást eredményező kábítószer-fogyasztás a terhelt cselekményére nézve korlátozó tényezőként nem értékelhető.
[4] A terhelt - akinél a tartós és rendszeres kábítószer-fogyasztás következtében kábítószer-függőség alakult ki - 2016. július 10. napján az esti órákban elhatározta, hogy - akár élet, vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést is alkalmazva - pénzt szerez.
[5] Ennek érdekében felismerhetőségének elkerülése céljából tervezett cselekményének helyszínéhez közel átöltözött úgy, hogy rövidnadrágja és rövid ujjú trikója fölé vett egy hosszú nadrágot, egy hosszú ujjú felsőt, fejére kötött sapkát húzott úgy, hogy fejét szemöldök vonalig takarta, illetve egy sálat kötött az arca elé akként, hogy az csupán a szemét hagyta szabadon.
[6] Fenti előkészületet követően kezében tartva legalább 10 cm pengehosszúságú kését, 23 óra 40 perc körüli időben bement a T. Trafik Bt. által üzemeltetett Nemzeti Dohányboltba pénzszerzési szándéka megvalósítása érdekében. Az igen kis alapterületű dohányboltban ekkor az eladón, K. V.-n kívül barátja, M. A. sértett tartózkodott, aki a terhelt érkezésekor a szalagfüggönnyel ellátott bejárati ajtó üzlet felőli oldalán az ajtónak háttal támaszkodva állt és telefonját nézegette.
[7] Az üzletbe érkező terhelt a neki háttal álló M. A. sértettet a bal karjával hátulról a nyaka magasságában pultnak lökte. Ekkor a sértett már szembe fordult támadójával, aki a jobb kezében tartott kést a sértett nyaka magasságában tartva azt igyekezett közelíteni a sértett arcához, nyakához, miközben annyit mondott, hogy "elvágom a torkod". M. A. akként védekezett a terhelt támadásával szemben, hogy mindkét kezével próbálta őt magától távol tartani, főként a kést tartó kezét. Ennek során kettőjük között dulakodás alakult ki, mely közben a terhelt a késsel felsértette a sértett bal kézfejét, majd a támadásával szemben védekező sértettet a földre rántotta.
[8] Tekintettel arra, hogy az üzlethelyiség nagyon csekély alapterületű, a sértett földre kerülvén kiesett az üzlet előtti utcarészre. Ebben a helyzetben a terhelt a sértett fölött állva próbálta még támadni, melynek során a sértett jobb kézfejét is megsértette a nála lévő késsel. A terhelt a fenti támadását - melynek során folyamatosan a sértett nyaka, illetve felsőteste felé nyomta a kést, mellyel szemben a megtámadott védekezett - azért fejezte be, mert K. V. közvetlenül azután, hogy a terhelt az üzlethelyiségbe belépve kést szegezett a sértett nyakának, megnyomta a riasztót, melytől a terhelt megijedve - anélkül, hogy a pénz átadására szólította volna fel az eladót - a helyszínről elfutott. Menekülése közben levetette magáról az azonosítását akadályozó ruhadarabokat, sapkát, sálat és azokat a támadáshoz használt késsel együtt eldobta.
[9] A fenti támadás során az ellen védekezve M. A. sértett ráfogott a terheltnél lévő kés élére, melynek következtében 8 napon belül gyógyuló, éllel bíró eszközös, kis-közepes erőbehatásra létrejött, metszett kéz sérülést szenvedett el. A sértett jobb kéz II-es kézközépcsontja felett a kézháti felszínen 2 cm-es, hosszanti, felületes, vágott sérülés, a bal kéz I. és II-es kézközépcsont vetületében a kézhátról ugyanezen csontok közepéig, a tenyéri oldalig tartó, 10 cm hosszú, vágott sebet okozó, izomzatban végződő, csontot nem érő sérülés keletkezett. A terhelt által az elkövetéshez használt kés a nyaki tájékon alkalmas lehet 8 napon belüli felületes, vagy 8 napon túli, mélyebbre hatoló szúrt, metszett, de akár életveszélyt, vagy esetleg halált okozó sérülések okozására, figyelemmel arra, hogy a nyaki tájékon a nagyerek, légcső, nyelőcső sértése vérzéses sokkhoz, vérbeleheléshez, légembóliához vezethet. A terhelt által használt kés az élet kioltására alkalmas.
[10] A terhelt a fenti cselekmény elkövetését megelőző néhány órával kábítószert fogyasztott. A tartós és rendszeres kábítószer-fogyasztás miatt a terhelt függősége igazolható. A cselekmény elkövetését megelőző kábítószer-fogyasztás miatti, önhibából eredő bódult állapot - bár a kábítószer fogyasztásának következményeként súlyos viselkedés változást, kritikai készségcsökkenést és indulati labilitást eredményez - a cselekményre nézve korlátozó tényezőként nem értékelhető.
[11] A terhelt nem elmebeteg, nem gyengeelméjű, tudatzavarban, személyiségzavarban, szellemi leépülésben nem szenved és nem szenvedett a terhére rótt cselekmény idején sem. Kóros elmeállapot hiányában a cselekménye következményeinek felismerésére vagy e felismerésnek megfelelő cselekvésre korlátozás nélkül képes volt.
[12] A bíróság jogerős határozata ellen a terhelt a Be. 649. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontjára alapítva terjesztett elő felülvizsgálati indítványt, melyben cselekménye garázdaság bűntetteként [Btk. 339. § (1) bek., (2) bek. d) pont] való minősítését és az ekként törvénysértően súlyos büntetésének enyhítését kérte.
[13] Indokai szerint a bíróság jogerős ítéletében tévesen minősítette cselekményét rablásként.
A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!
Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!