BH 2024.1.12 A szerződésben vállalt kötelezettség határidőre történő teljesítésének elmaradása nem a teljesítés meghiúsulását, hanem a vállalkozó kötelezetti késedelmét és késedelmi kötbérfizetési kötelezettségét alapozza meg [1952. évi III. törvény (régi Pp.) 272. § (2) bek., 275. § (2) bek.; 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:186. § (1)-(2) bek.].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] Az alperes mint megrendelő és a felperes mint vállalkozó között 2016. április 12-én alvállalkozási szerződés (a továbbiakban: szerződés) jött létre egy projekt keretén belül a J1 és J4 jelű épületek homlokzati hőszigetelő rendszerei kivitelezési munkálataira. A felek a teljesítési határidőt 2016. július 22. napjában határozták meg (szerződés 2. pont). Késedelmes teljesítés esetén a felperes a teljes vállalási ár 0,5%-ával megegyező mértékű napi kötbér fizetésére volt köteles azzal, hogy a kötbér felső határa a nettó vállalási ár 15%-a volt (szerződés 8.4. pont).

[2] A felek a szerződést 2016. június 22-én szóban, a J4 épület vonatkozásában közös megegyezéssel módosították úgy, hogy a felperes kizárólag a J1 épület vonatkozásában tesz eleget a szerződésben foglalt kötelezettségének, egyidejűleg pótmunka elvégzésében is megállapodtak. Az erről szóló megállapodást a 2016. június 23-i keltezésű e-mailben rögzítették.

[3] Az alperes a szerződést 2016. augusztus 23-án felmondta, ezt megelőzően a W. S. Kft.-vel mint vállalkozóval kötött alvállalkozási szerződést a J1 épület homlokzati hőszigetelő rendszer építésének kivitelezési munkálataira.

[4] A felek között kialakult elszámolási vitára tekintettel a felperes a Teljesítésigazolási Szakértői Szervtől (a továbbiakban: TSZSZ) szakvéleményt szerzett be, mely szerint a felperes által elvégzett munkák alapján, annak készültségi fokát és minőségét értékelve, a felperesnek az alperes felé fennálló követelése nettó 6 587 738 forint.

A kereseti kérelem és az alperes védekezése

[5] A felperes keresetében a TSZSZ-szakvélemény alapján az alperes 6 587 738 forint vállalkozói díj és járulékai megfizetésére kötelezését kérte.

[6] Az alperes a keresetet nem vitatta, azzal szemben beszámítási kifogást terjesztett elő egyrészről 5 889 288 forint késedelmi és hibás teljesítési kötbér, másrészről 8 015 807 forint a felperes által okozott többletköltség mint kár, harmadsorban 4 508 840 forint üvegkár címén.

[7] A felperes a beszámítási kifogást mindegyik tétel tekintetében vitatta jogalapjában és összegszerűségében is. A kötbérigény tekintetében - egyebek mellett - arra hivatkozott, hogy a felek a szerződést előbb közös megegyezéssel módosították, és az a J4 épületre nem maradt fenn, majd a teljes szerződést közös megegyezéssel megszüntették, így kötbérigénnyel az alperes nem léphet fel.

Az első- és a másodfokú ítélet

[8] Az elsőfokú bíróság ítéletével 6 587 738 forint és járulékai megfizetésére kötelezte az alperest, a beszámítási kifogást teljes egészében alaptalannak ítélte.

[9] Határozatának indokolása szerint a kereset az alperes elismerésére tekintettel alapos.

[10] A beszámítani kívánt kötbérigénnyel kapcsolatban rögzítette, hogy a felek a szerződés 8.4. pontjában késedelmes teljesítés esetére a felperes kötbérfizetési kötelezettségét írták elő. A lefolytatott bizonyítási eljárás alapján megállapíthatónak tartotta, hogy a felek a szerződést szóban módosították annyiban, hogy azt a J4 jelű épület kivitelezési munkáira nézve megszüntették.

[11] Ezen túlmenően, a bizonyítékok mérlegelése útján azt is megállapította, hogy a felek közötti szerződés 2016. augusztus elején a J1 jelű épület tekintetében is szóban, közös megegyezéssel megszüntetésre került a felek akaratának megfelelő állapot létrejöttével. E körben tényként elfogadta, hogy az alperes 2016. augusztus 23-i keltezéssel a felpereshez azonnali hatályú felmondást intézett súlyos szerződésszegésre hivatkozással. Rámutatott azonban, hogy felmondani csak élő szerződést lehet. A felperes utoljára 2016. június 29-én végzett tevékenységet az építési területen. Ezt támasztja alá a bizonyítékok körében értékelt építési naplóbejegyzés, mely szerint 2016. július 29-én takarítás történt, amint az ezt megelőző napokban is, továbbá a kihallgatott tanúk vallomása is. Ezen túlmenően az a tény, hogy az alperes a W. S. Kft-vel 2016. augusztus 1-jén alvállalkozási szerződést kötött, arra utal, hogy a peres felek között létrejött szerződést közös megegyezéssel már jóval az alperes 2016. augusztus 23-i felmondását megelőzően megszüntették. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint életszerűtlen egy még létező és fel nem mondott szerződés mellett lényegében ugyanazon tartalommal egy másik szerződés megkötése. Mindezek alapján arra vont következtetést, hogy a felek 2016. augusztus elején a szerződést közös megállapodással megszüntették, megszüntetett szerződéshez kapcsolódóan pedig kötbérigény nem érvényesíthető.

[12] Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével a per főtárgya körében az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta, az alperes fizetési kötelezettségének mértékét az alperes késedelmi kötbér beszámítási igényének részben helyt adva, a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: régi Pp.) 253. § (2) bekezdése alapján 3 523 845 forintra leszállította, és az elsőfokú ítéletet - a beszámítási kifogást ezt meghaladóan elutasítva - egyebekben helybenhagyta.

[13] A másodfokú bíróság szerint az elsőfokú bíróság azt helytállóan állapította meg, hogy a kereseti kérelem alapos, figyelemmel arra, hogy a TSZSZ-szakvéleményen alapuló keresetet az alperes nem vitatta, ezért e vonatkozásban bizonyítási eljárás lefolytatására nem volt szükség.

[14] Tévesnek ítélte azonban az elsőfokú bíróságnak azt az álláspontját, miszerint a felek a perbeli szerződést 2016. augusztus elején szóban, közös megegyezéssel megszüntették.

[15] A másodfokú bíróság a rendelkezésre álló adatok alapján, így a per anyagát képező, 2016. június 23-i e-mailre, valamint az e körben lefolytatott tanúbizonyítási eljárásra tekintettel az elsőfokú bírósággal egyezően azt állapította meg, hogy a peres felek a szerződést 2016. június 23-án szóban módosították annyiban, hogy a felperesnek a J4 jelű épületre vonatkozó szerződéses kötelezettségét megszüntették, így ezt követően kizárólag a J1 épület vonatkozásában kellett eleget tennie szerződéses kötelezettségeinek, és egyidejűleg pótmunka végzésében is megállapodtak. E szóbeli szerződésmódosítás lehetőségének jogszabályi alapját a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:94. § (2) bekezdése biztosította részükre.

[16] A szerződés megszüntetésének kérdését azonban a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróságtól eltérően úgy ítélte meg, hogy arra az alperes felmondásával került sor 2016. augusztus 23-án. Tényként rögzítette, hogy a szerződés 2. pontja szerint a felperes által elvégzendő munka befejezésének kötbérterhes határideje 2016. július 22. napja volt. A perben lefolytatott bizonyítási eljárásból megállapította, hogy a felperes e határidőre a módosított megállapodásnak megfelelően a J1 jelű épületre vonatkozó kötelezettségét nem teljesítette. Rámutatott: a G.20.126/2017/14. számú jegyzőkönyvben a felperes ügyvezetője is elismerte, hogy részükről szerződésszerű teljesítésre nem került sor, és a szerződést az alperes felmondta, továbbá az építési naplóban eszközölt bejegyzések is azt támasztják alá, hogy a befejezési határidőt követően a felperes részéről még bizonyos munkavégzésekre sor került. A másodfokú bíróság szerint azt a megállapítást, hogy a felek közös megegyezéssel szüntették volna meg a szerződést, semmilyen peradat nem támasztja alá. Utalt egy tanú vallomására (G.20.126/2017/14. sz. jegyzőkönyv), valamint a G.20.126/2017/15. számú felperesi beadványra, amely a felperesi késedelem kapcsán elismerő nyilatkozatot tartalmaz, továbbá úgy ítélte meg, hogy a szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetésének megállapíthatóságát gyengíti az a tény is, hogy közös megegyezés esetén a feleknek egymással el kellett volna számolniuk, amelyre nem vitásan nem került sor. Értékelte azt is, hogy a szerződés 7.3. pontja lehetőséget biztosított az alperes számára arra, hogy más alvállalkozóval szerződést kössön a perbeli szerződés megszűnését megelőzően. Mindebből arra következtetett, hogy a szerződés a J1 jelű épületre vonatkozóan egészen annak alperes általi, 2016. augusztus 23-i felmondásáig fennállt, amelyből eredően a peres feleket jogok illették meg, illetve kötelezettségek terhelték.