A Kúria Bfv.444/2013/20. számú precedensképes határozata hivatali visszaélés bűntette tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 225. §, 250. §, 318. §] Bírók: Csere Katalin, Szabó Péter, Vaskuti András

A határozat elvi tartalma:

Nem a hivatali visszaélés bűntettét és nem a hivatali vesztegetés bűntettét, hanem a hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntettét és ezzel halmazatban a csalás bűntettét valósítják meg az adóhatóság dolgozói, akik - hatáskörükön túllépve - tehetős adóalanyok tekintetében azt a látszatot keltik, hogy velük szemben vagyonosodási vizsgálat indult, és annak számukra kedvező lezárása érdekében fiktív jegyzőkönyveket és határozatokat készítenek, majd mindezek ellenértékeként a tévedésbe ejtett sértettektől jelentős mennyiségű készpénzhez jutnak.

Kapcsolódó határozatok:

Debreceni Járásbíróság B.2217/2005/17., Nyíregyházi Törvényszék B.106/2009/72., Debreceni Ítélőtábla Bf.56/2012/57., *Kúria Bfv.444/2013/20.* (BH 2014.4.100)

***********

KÚRIA

Bfv.I.444/2013/20.szám

A Kúria Budapesten, a 2013. év október hó 8. napján megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő

v é g z é s t:

A hivatali visszaélés bűntette és más bűncselekmények miatt folyamatban volt büntetőügyben a II. rendű terhelt, III. rendű terhelt és védője, IV. rendű terhelt által védője útján, valamint VI. rendű terhelt és védője által benyújtott felülvizsgálati indítványokat elbírálva a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság 1.B.106/2009/72. számú ítéletét és a Debreceni Ítélőtábla Bf.II.56/2012/57. számú ítéletét II. rendű, III. rendű, IV. rendű és VI. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartja.

A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem terjeszthet elő.

I n d o k o l á s

A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság a 2011. szeptember 9. napján kihirdetett 1.B.106/2009/72. számú ítéletével bűnösnek mondta ki:

a II. rendű terheltet 2 rendbeli hivatali visszaélés bűntettében [1978. évi IV. törvény 225. §], 10 rendbeli bűnsegédként elkövetett hivatali visszaélés bűntettében [1978. évi IV. törvény 225. §], 2 rendeli társtettesként, hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntettében [1978. évi IV. törvény 275. § (1) bekezdés a) pontja] és 10 rendbeli bűnsegédként, hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntettében [1978. évi IV. törvény 275. § (1) bekezdés a) pontja];

a III. rendű terheltet 3 rendbeli bűnsegédként elkövetett hivatali visszaélés bűntettében [1978. évi IV. törvény 225. §], 4 rendbeli bűnsegédként, hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntettében [1978. évi IV. törvény 275. § (1) bekezdés a) pontja] és 11 rendbeli közokirattal visszaélés vétségében [1978. évi IV. törvény 275. § (1) bekezdés];

a IV. rendű terheltet 7 rendbeli bűnsegédként elkövetett hivatali visszaélés bűntettében [1978. évi IV. törvény 225. §] és 9 rendbeli bűnsegédként, hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntettében [1978. évi IV. törvény 275. § (1) bekezdés a) pont];

a VI. rendű terheltet 3 rendbeli bűnsegédként elkövetett hivatali visszaélés bűntettében [1978. évi IV. törvény 225. §] és 3 rendbeli bűnsegédként, hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntettében [1978. évi IV. törvény 275. § (1) bekezdés a) pont].

Ezért a bíróság a II. rendű terheltet - halmazati büntetésül - három év nyolc hónap börtönbüntetésre, öt év közügyektől eltiltásra és egymillió forint pénzmellékbüntetésre;

a III. rendű terheltet - halmazati büntetésül - három év börtönbüntetésre, négy év közügyektől eltiltásra, öt év ügyvédi foglalkozástól eltiltásra és 500 000 forint pénzmellékbüntetésre;

a IV. rendű terheltet - halmazati büntetésül - három év hat hónap börtönbüntetésre, négy év közügyektől eltiltásra és hétszázezer forint pénzmellékbüntetésre; míg

a VI. rendű terheltet - halmazati büntetésül - kettő év tíz hónap börtönbüntetésre, három év közügyektől eltiltásra és ötszázezer forint pénzmellékbüntetésre ítélte. Egyben elrendelte a VI. rendű terhelttel szemben a Debreceni Városi Bíróság 13.B.2217/2005/17. számú jogerős ítéletével kiszabott egy év hat hónap börtönbüntetés végrehajtását.

A bíróság rendelkezett a pénzmellékbüntetés - meg nem fizetés esetén - ötezer forintonként börtönbüntetésre történő átváltoztatásáról, az előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításáról, CP, PK magánfeleknek a kártérítés, annak törvényes kamata, illetve az illeték megfizetéséről, valamint a bűnügyi költség viseléséről.

Az elsőfokú bíróság ítélete további két személy elítélését is tartalmazza, őket azonban a jelen ügyben előterjesztett felülvizsgálati indítványok nem érintik.

Az ítéleti tényállás lényege szerint:

Az I. rendű terhelt 2000. januártól, a II. rendű terhelt 2002. december 1-től dolgozott az APEH-nál adóellenőrként. Az osztály hatáskörébe az operatív jellegű ellenőrzések (az adózók bizonylat-nyilvántartási rendjére vonatkozó vizsgálatok, az alkalmazottak szabályszerű foglalkoztatásának, a nyugta, a számlaadási kötelezettség ellenőrzése) illetve az adózókkal kapcsolatos bejelentések vizsgálata tartozott. Adóeljárás kétféleképpen indult: az osztályra szignált ügyiratok és a területenként megosztott ellenőrzések alapján. Az ügyintéző - a hozzá került iratok alapján - önállóan, főként helyszíni vizsgálat során elvégezte az ellenőrzési cselekményeket, és ha ennek eredménye nem volt elegendő az eljárás befejezéséhez, az ügyfelet megidézték. Amennyiben a megindult adóeljárásban az adóellenőr idézést kívánt kibocsátani, annak tartalmaznia kellett a BAR-kódot, az osztályvezetőnek vagy helyettesének kellett aláírnia. Az, hogy az eljárás idézéssel indult ritkán fordult elő, és ennek az APEH számítógépes rendszerében meg kellett jelennie. Egy ellenőrzési eljárás anyagában csupán idézés nem szerepelhet. Az I. és a II. rendű terheltek munkájuk során nem végeztek ún. vagyonosodási vizsgálatot, legfeljebb javaslatot tehettek ilyen eljárás megindításra.

A III. rendű terhelt 1999 augusztusától 2007 szeptemberéig az APEH-nál jogászként állt alkalmazásban, majd főleg adóügyekkel foglalkozó egyéni ügyvédi irodát nyitott.

Az I. és a II. rendű terheltek közös irodában dolgoztak, az APEH-ből ismerték a III. rendű terheltet is. A IV. rendű terhelt évek óta ismerte az V. rendű terheltet, aki hitelközvetítéssel foglalkozott, és ennek során ismerkedett meg a VI. rendű terhelttel.

Az I. rendű és a IV. rendű terheltek 2007. nyár elején elhatározták, hogy társak bevonásával tesznek szert bűnös úton jogtalan haszonra. Elhatározásuk lényege az volt, hogy az I. rendű terhelt adóellenőri munkaköre felhasználásával elhiteti gazdagabb vállalkozókkal, hogy az APEH velük szemben vagyonosodási vizsgálatot indíthat, illetve indított, azonban lehetőségük van a vizsgálat elindulásának megakadályozására, vagy arra, hogy a már megindult vizsgálat a vállalkozók számára kedvező eredménnyel záruljon. Ennek érdekében nagyobb összegeket kell az érintett vállalkozóknak fizetnie.