A Kúria Pfv.21759/2011/4. számú precedensképes határozata árleszállítás megfizetése tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 305. §, 306. §, 308. §, 326. §] Bírók: Bartal Géza, Farkas Attila, Wellmann György

A határozat elvi tartalma:

A hiba felismerése az 1959. évi IV. tv. 308/A. § (1) bekezdésének alkalmazása során akkor következik be, amikor a jogosult tudomást szerez mindazokról a tényekről, amelyek ismerete szükséges a hiba miatti szavatossági igény érvényesítéséhez. E tények megismeréséhez számos esetben arra is szükség van, hogy a jogosult szakember bevonásával megvizsgálja azt, hogy az adott hibajelenséget mi idézte elő (a hiba a szerződéskötést megelőző vagy azt követő időszakban felmerült ok miatt jelentkezett), és így megállapítsa a hiba terjedelmét, jelentőségét és következményeit. 1959. IV. Tv. 308. § (1), 1959. IV. Tv. 308/A. § (1), 1959. IV. Tv. 326. § (2)

***********

Pfv.VII.21.759/2011/4.

A Kúria a dr. Novák Rudolf ügyvéd által képviselt I.r., és II.r. felpereseknek a dr. Kónya Tamás ügyvéd által képviselt alperes ellen árleszállítás megfizetése iránt a Füzesabonyi Városi Bíróságon 2.P.20.196/2009. szám alatt indult, és a Heves Megyei Bíróság 1.Pf.25.238/2011/6. számú ítéletével befejezett perében az alperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.

Kötelezi az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az I.r. és a II.r. felperes részére személyenként 25.000 (Huszonötezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

Megállapítja, hogy a le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.

I n d o k o l á s :

Az alperes a 2008. május 19-én kelt adásvételi szerződéssel 8.500.000 forint vételár ellenében értékesítette a tulajdonát képező ... szám alatti ingatlant a felperesek részére. A vételárból a felperesek 8.000.000 forintot átutaltak az alperesnek, a fennmaradó 500.000 forintot pedig 2009. november 30. napjáig vállalták megfizetni.

A felperesek 2008. június 01-jén birtokba vették az ingatlant. 2008. őszén, a fűtési szezon megkezdését követően azonban azt észlelték, hogy az épület falai vizesednek, penészesednek, repedeznek és mállik a vakolat. Ezután 2008. december 03-án tájékoztatták az alperest a hibákról, majd az ingatlan állapotának, a hibák mértékének, okainak és javíthatóságának tisztázása érdekében szakértői véleményt szereztek be. Ezt követően 2009. február 03-án a szakértői vélemény alapján felszólították az alperest a hibás teljesítés miatt árleszállítás fizetésére. Az alperes azonban a 2009. február 23-án kelt válasznyilatkozatában elzárkózott a szavatossági igény teljesítésétől.

A felperesek módosított keresetükben a Ptk. 306. § (1) bekezdés b) pontja alapján 2.100.000 forint árleszállítás és járulékai megfizetésére kérték az alperest kötelezni.

Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Vitatta a hibás teljesítés tényét, és a követelés elévülésére is hivatkozott. Viszontkeresetet is terjesztett elő a felperesekkel szemben, amelyben 500.000 forint vételárhátralék és járulékai megfizetésére tartott igényt.

Az elsőfokú bíróság ítéletében - a keresetnek 1.300.000 forint és járulékai, a viszontkeresetnek pedig teljes egészében helyt adva, és a megítélt összegeket egybeszámítva - az alperest 800.000 forint és járulékai megfizetésére kötelezte, ezt meghaladóan a keresetet elutasította. A másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet a fellebbezéssel nem támadott részében nem érintette, egyebekben hatályában fenntartotta.

A jogerős ítélet indokolása szerint a felperesek által megvásárolt ingatlanon található lakóépület falainak 2008. őszén észlelt vizesedése a beszerzett igazságügyi szakértői véleményből kitűnően nem az épület életkora és használtsági foka folytán jelentkezett, és nem is valamiféle esetleges rendeltetésellenes használat következménye volt, hanem az eredeti kivitelezés hibája és az alperes által elvégzett felújítás szakszerűtlensége okozta azt. Az alperes tehát a perbeli adásvételi szerződést a Ptk. 305. § (1) bekezdése értelmében hibásan teljesítette. A hibás teljesítés miatt pedig a felpereseket a szakértői véleményben foglaltakra figyelemmel 1.300.000 forint árleszállítás illeti meg.

A szavatossági követelés elévülése a jogerős ítélet indokolásában foglaltak szerint nem állapítható meg. A felperesek ugyanis a hiba észlelését követően két ízben, 2008. december 03-án és 2009. február 03-án írásban felszólították az alperest a követelés teljesítésére. Az írásbeli felszólítás pedig a követelés elévülését megszakította.

Az adásvételi szerződésben meghatározott vételárat azonban a felperesek maradéktalanul nem utalták át, ezért az alperest további 500.000 forint vételár illeti meg. A vételárkövetelés beszámítását követően ezért a bíróság az alperest 800.000 forint és járulékai megfizetésére kötelezte.

A jogerős ítélet ellen - annak hatályon kívül helyezése, és az elsőfokú ítélet fellebbezett részének részbeni megváltoztatásával a vele szembeni kereset teljes elutasítása iránt - az alperes élt felülvizsgálati kérelemmel.