A Fővárosi Ítélőtábla Kf.27108/2010/9. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (MŰSORSZOLGÁLTATÁSI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata ) tárgyában. [1996. évi I. törvény (Rttv.) 3. §] Bírók: Bacsa Andrea, Borsainé dr. Tóth Erzsébet, Vitál-Eigner Beáta

A Fővárosi Ítélőtábla

2.Kf.27.108/2010/9. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Horváth Antal ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. ... jogtanácsos által képviselt Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa [1088 Budapest, Reviczky u. 5., Hiv. sz.: ...] alperes ellen műsorszolgáltatási ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indult perében a Fővárosi Bíróság 2010. évi január hó 15. napján kelt 17.K.33.178/2009/4. számú ítélete ellen az alperes által 5. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja, és a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 30.000 (azaz harmincezer) forint együttes első- és másodfokú perköltséget, valamint az államnak - az illetékügyekben eljáró hatóság külön felhívására - 16.500 (azaz tizenhatezer-ötszáz) forint kereseti és 36.000 (azaz harminchatezer) forint fellebbezési illetéket.

Ez ellen az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

Az alperes állampolgári bejelentés alapján elrendelte a ... által ... sugárzott ... című műsorszám hatósági ellenőrzését. Ennek során megállapította, hogy a műsor a közéleti kérdéskörökön kívül több bulvár témát is, így az Obama család kutyaválasztásának kérdését is érintette, miközben a képernyő alján lévő sávban egymást követték a nézők által beküldött szöveges üzenetek. A ... perctől képernyőre került, a pécsi időközi választással összefüggő üzenetben az állt, hogy "Ha már a kutyáknál tartunk, pécsiek! Nehogy a vörös szukát válasszátok!". Az alperes szerint ez az üzenet az Obama család kutyaválasztásával kapcsolatos téma nyomán igyekezett álcázni a sértő tartalmat, ugyanakkor éppen az üzenet célközönsége (pécsiek) számára viszonylag egyszerűen dekódolható volt. A vélemény hordozója egy hasonlattal próbált élni, ami kizárásos alapon (Szili Katalin az egyetlen női jelölt) csak a házelnököt takarhatta. Ennek megerősítése volt a vörös jelző, ami pedig a jelölő párt színére, illetve pejoratív értelemben a kommunistákkal azonosítva, az MSZP-re utalt.

Az alperes a 2009. június 17. napján kelt ... számú határozatában megállapította, hogy a felperes az idézett SMS üzenet közreadásával megsértette a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Rttv.) 3.§-ának (2) bekezdését. A jogsértés miatt 10 percre felfüggesztette a felperes műsorszolgáltatási jogosultságának gyakorlását, és kötelezte őt, hogy a felfüggesztés időtartama alatt tegyen közzé tájékoztató feliratot a jogsértésről. Indokolásában az Alkotmánybíróság 36/1994. (VI.24.) AB számú határozatára (a továbbiakban: 36/1994. AB határozat) utalással leszögezte, hogy a közszereplőknek többet kell eltűrniük mint az átlagembereknek, velük szemben az elfogadható kritika határai szélesebbek. Hangsúlyozta, hogy a vizsgált műsorszám nem véleménynyilvánító műsor, hiszen abban a nézők csupán SMS-ek révén fejthették ki álláspontjukat. A nézői üzeneteket moderálták, a vizsgált SMS vonatkozásában azonban ez elmaradt. Bár a 36/1994. AB határozat értelmében a társadalomban megjelenő véleményeknek szélsőséges esetben is teret kell engedni, a műsorszolgáltató tevékenységével azonban nem sértheti az emberi jogokat. A műsorszolgáltató átlépi a véleménynyilvánítás határát, ha olyan üzenetet továbbít, amelyben bárki emberi méltósága sérül. Még a politikusok bírálhatóságának is határt szab, ha emberi minőségüket vonják kétségbe. Az SMS közzététele során is érvényesülnie kell a szűrő funkciónak, vagyis a műsorvezetőknek és a szerkesztőknek meg kell akadályozniuk a közzétételre tartalmuk vagy szóhasználatuk miatt alkalmatlan üzenetek megjelenését. Jelen esetben azonban az emberi méltóságot sértő, az emberi minőséget kétségbevonó tartalom akadálytalanul és megkérdőjelezetlenül jutott el a nézőkhöz.

A felperes keresetében a határozat megváltoztatásával a jogsértés elkövetésére és a kiszabott szankcióra vonatkozó rendelkezések mellőzését kérte. Az Alkotmánybíróság 46/2007. (VI.27.) AB határozatára (a továbbiakban: 46/2007. AB határozat) hivatkozással állította, hogy az alperes csak akkor léphet fel a műsorszolgáltatóval szemben, ha az a műsorszolgáltatásával, tevékenységével, illetve általában a műsoraival, azok témáival, az azokban megjelenített álláspontokkal emberi jogokban testet öltő alapértékeket sért. Az egyes konkrét személyek vélt vagy valós személyiségi jogsértéseire hivatkozással az egyes műsorszámokkal kapcsolatos ügyekben nem járhat el. Az ugyanis polgári perre tartozó kérdés, hogy egy-egy mondat sért-e egy-egy konkrét személyt. Ellenkező esetben az alperes polgári bíróság hatáskörébe tartozó ténykérdésben döntene. Álláspontja szerint az érintett személy személyiségi joga megsértésének megállapítása nélkül nem lehet arról sem állást foglalni, hogy sérült-e a Rttv. 3.§-ának (2) bekezdése. Ha jelen esetben Szili Katalin személyiségi jogvédelmi pert indított volna, akkor két eljárás lenne folyamatban, és előfordulhatna, hogy a két fórum eltérő megállapításra jutna a személyiségi jogsértés tekintetében. Az érintett személy emberi méltóságából fakadó önrendelkezési jogát sértené, ha a közigazgatási perben eljáró bíróság az érintett megkérdezése és tudomása nélkül indult eljárásban azt állapítaná meg, hogy nem történt jogsértés, miközben ő jogsértésre hivatkozással polgári jogi igényt szeretne érvényesíteni. A 36/1994. AB határozatra utalással hangsúlyozta, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága kiterjed az SMS küldésekre is és a véleményüket kulturálatlanul kifejtőkre is, függetlenül attól, hogy azok milyen műsorszámban jelennek meg. A véleménynyilvánítás kulturált keretek között tartása, illetve a moderálás nem kötelessége a műsorszolgáltatónak. Hangsúlyozta, hogy a közreadott üzenet nem azt állítja, hogy Szili Katalin nem ember, hanem egy kétségtelenül durva, túlzó módon megfogalmazott szóviccel buzdította a nézőket arra, hogy ne őt válasszák meg polgármesternek. A határozat nem tért ki arra, hogy a politikai véleménynyilvánítás során használt indulatszavak, színesítő jelzők használata során hol van az a határ, ami már nem részesíthető védelemben, figyelemmel arra is, hogy a közszereplőknek többet kell elviselniük. Az adott vélemény egyértelműen politikai vélemény, amelyben a politikai humor jelent meg. A BH 2004.104. szám alatt közzétett eseti döntésre hivatkozással rögzítette, hogy a közszereplőkről alkotott kedvezőtlen véleménynyilvánítás, kedvezőtlen értékítélet önmagában akkor sem alapoz meg személyiségvédelmet, ha túlzó vagy felfokozott érzelmeket tükröz. Az Alkotmánybíróság 180/B/1992 AB számú határozata alapján kiemelte, hogy helye van minden véleménynek, jónak és károsnak, kellemesnek és sértőnek egyaránt. A véleménynyilvánítás szabadsága a demokratikus társadalom egyik alapköve. Az olyan gondolatokat, információkat, elveket és nézeteket is megilleti, amelyek sértők, meghökkentők vagy aggodalmat keltenek. A demokratikus jogállam állami és önkormányzati intézményeinek szabad bírálata, működésük, tevékenységük kritikája - még ha az becsületsértő értékítéletek formájában történik is - alapvető alanyi joga a társadalom tagjainak.