24/2017. (VII. 13.) ORFK utasítás

az úszólétesítmények használatáról, üzemben tartásáról, javításáról, karbantartásáról, továbbá a kapcsolódó személyi kötelmek meghatározásáról

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontjában, valamint a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 6. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján az úszólétesítmények használatának, üzemben tartásának, javításának, karbantartásának egységes elvek szerinti és szakszerű végrehajtása érdekében, továbbá az ezekhez kapcsolódó személyi kötelmek meghatározására kiadom az alábbi utasítást:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Az utasítás hatálya kiterjed:

a) az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv (a továbbiakban: Rendőrség) központi szervére (a továbbiakban: ORFK);

b) a Készenléti Rendőrségre (a továbbiakban: KR), az úszólétesítményt üzemeltető vármegyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságokra (a továbbiakban együtt: területi szerv);[1]

c) az úszólétesítményt üzemeltető rendőrkapitányságokra és határrendészeti kirendeltségekre (a továbbiakban együtt: helyi szerv).

2. A KR parancsnoka a KR Különleges Szolgálatok Igazgatósága Tűzszerész Szolgálat állományában lévő tűzszerész, búvár, személyvédelmi, árvízi mentő, árvízi robbantási, bűnügyi operatív feladatok végrehajtására alkalmazott vízijárművek esetében az utasítástól eltérő alkalmazási, végrehajtási feltételeket állapíthat meg.

3. Az utasítás alkalmazásában:

a) éves javítás: a rendőri szervek által leadott éves javítási terv alapján, üzemeltetési időszakon kívül történik a központi javítóműhelyben;

b) évközi javítás: a vízijármű üzemeltetési időszakában, nem a főrészek teljes meghibásodásának azonnali javítása, mely az üzemeltető rendőri szerv számára kiemelten fontos;

c) kisjavítás: a vízijármű valamely fő részén egy-egy kisebb meghibásodás kijavítása, valamint a kisebb elektromos javítások;

d) középjavítás: a vízijármű olyan mértékű javítása, ami a teljes nagyjavítás költségeinek 50%-át nem haladja meg;

e) központi javítóműhely: az országos vízijármű kiszolgálói tevékenység érdekében a vízijárművekhez és más úszólétesítményhez kapcsolódó javításokkal, karbantartásokkal kapcsolatos feladatokat ellátó rendőrségi szervezeti elem;

f) műszaki feladatok ellátására kijelölt személy: az úszólétesítményt üzemeltető rendőri szervek állományába tartozó olyan személy, akit az utasításban foglalt feladatok végrehajtása érdekében a területi vagy a helyi rendőri szerv vezetője üzemeltetéssel, nyilvántartások vezetésével, okmányok kezelésével, valamint az ezekhez kapcsolódó ellenőrzési feladatok ellátásával bízott meg;

g) nagyjavítás: a vízijármű egy vagy több fődarabjának felújítása vagy esetleges cseréje, illetve a hajótestnek a teljes felújítása, fényezése;

h) vállalkozás: a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körében eljáró egyéni vállalkozói tevékenységet folytató személy vagy gazdasági társaság.

II. FEJEZET

A RENDŐRI SZERVEK FELADATA ÉS A SZEMÉLYI KÖTELMEK MEGHATÁROZÁSA

1. Az ORFK Rendészeti Főigazgatóság feladatai

4. Az ORFK Rendészeti Főigazgatóság (a továbbiakban: ORFK RF):

a) felügyeli és ellenőrzi a vízijárművek rendeltetésszerű használatát, igénybevételét;

b) figyelemmel kíséri a vízijárművek szabályszerű igénybevételéhez szükséges személyi és tárgyi feltételek meglétét;

c) nyomon követi a Rendőrség úszólétesítménnyel való országos ellátottságát;

d) figyelemmel kíséri az úszólétesítmények adott vízirendészeti szolgálati feladatok ellátására való alkalmasságát;

e) az ORFK Gazdasági Főigazgatósággal (a továbbiakban: ORFK GF) egyeztetve javaslatot készít az úszólétesítmények szükség szerinti átcsoportosítására, rendkívüli esetben történő átszállítására, igénybevételére;

f) figyelemmel kíséri a víziközlekedésre alkalmas járműpark korszerűsítési lehetőségeit, és indokolt esetben az ORFK GF-fel való egyeztetést követően a modernizálásra javaslatot készít;

g) figyelemmel kíséri és véleményezi a vízirendészeti szakmai feladatok ellátását, valamint a vízi közlekedés szabályait meghatározó jogszabályokat, normákat, kezdeményezi a kapcsolódó módosításokat.

2. Az ORFK GF feladatai

5. Az ORFK GF:

a) központilag felügyeli, ellenőrzi az úszólétesítmények üzemben tartását, javítását;

b) vezeti és évenként aktualizálja a Rendőrség úszólétesítmény-ellátottságával kapcsolatos nyilvántartást;

c) teljesíti a 4. pont e) és f) alpontjában meghatározott egyeztetési kötelezettségeket, valamint az átcsoportosítást végrehajtja;

d) figyelemmel kíséri a víziközlekedésre alkalmas járműpark korszerűsítési lehetőségeit, melyekről az ORFK RF-et tájékoztatja;

e) összeállítja és jóváhagyásra előterjeszti a tárgykört érintő költségvetési terveket.

3. A területi szervek feladatai

6. A vármegyei (fővárosi) rendőr-főkapitányság az úszólétesítmények üzembentartójaként azok használatával, üzemeltetésével kapcsolatos feladatokat végez, így különösen:[2]

a) megszervezi, rendszeresen ellenőrzi az állományába tartozó úszólétesítmények rendeltetésszerű használatát, igénybevételét;

b) biztosítja a helyi szervei részére az üzemanyaggal való ellátást;

c) a 106. pontban foglaltakra figyelemmel elkészíti és felterjeszti az úszólétesítmények javítási tervjavaslatát, valamint a KR ütemezése és felkérése szerint közreműködik annak végrehajtásában;

d) a műszaki felülvizsgálatokra vonatkozóan tervet készít, és a végrehajtásról gondoskodik;

e) az éves üzemeltetési és évközi javítási, karbantartási költségeket tervezi és év közben biztosítja, a szükséges javításokat végrehajtja.

7. A KR az általa üzemben tartott úszólétesítmények vonatkozásában a 6. pontban foglaltakat végrehajtja, továbbá a vármegyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságok úszólétesítményeihez kapcsolódó javításokkal, karbantartásokkal összefüggő feladatai tekintetében központi javítóműhelyt, kihelyezett szakműhelyt, valamint mobil szervizcsoportot működtet.[3]

8. Az országos kiszolgálói tevékenységgel összefüggésben a KR az úszólétesítményekhez kapcsolódó javításokkal, karbantartásokkal kapcsolatos feladatai tekintetében mint központi javítóműhely:

a) elvégzi az üzemképesség és a műszaki színvonal megtartása érdekében szükséges karbantartásokat, javításokat;

b) az előírások alapján megszervezi az ellátási, gazdálkodási feladatokat;

c) bekéri a javítási igényeket, felméri a javító, karbantartó anyagszükségleteket, az anyagi-műszaki és a költségvetési tervjavaslatot összeállítja, jóváhagyásáról gondoskodik;

d) műszaki és technikai szempontból véleményezi a vízijárművek korszerűsítésére, új típusok beszerzésére készítendő javaslatokat;

e) igényli, megrendeli, beszerzi, beszállítja a javításokhoz szükséges anyagokat, alkatrészeket;

f) biztosítja a költségvetési lehetőségeinek függvényében az ellátás folyamatosságát, tartalékkészletet képez;

g) megszervezi az úszólétesítmények központi és egyéb módon történő javítását;

h) vezeti az előírt nyilvántartásokat, munkalapokat, a javítások során felhasznált anyagokkal, alkatrészekkel elszámol;

i) a karbantartási utasítások figyelembevételével típusspecifikus üzemeltetési ajánlásokat és javaslatokat tesz;

j) a szolgálati célra műszaki szempontból már nem alkalmas vízijárművekről selejtezési javaslatot készít, amit az ORFK RF és az ORFK GF részére megküld;

k) az úszólétesítmények, anyagok, alkatrészek selejtezésével kapcsolatos szakmai javaslatot tesz;

l) kárügyek esetén - felkérés alapján - szakvéleményt ad;

m) az üzemeltetés szakszerűségét rendszeresen ellenőrzi, a feltárt hiányosságok megszüntetéséhez szükséges intézkedésekre javaslatot tesz;

n) a vízijárművek téli tárolásba helyezéséhez a műszaki feltételeket biztosítja, a szükséges javításokat elrendeli.

4. Az úszólétesítményt működtető helyi szerv feladatai

9. Az úszólétesítményt működtető helyi szerv:

a) megteremti az úszólétesítmények előírás szerinti üzemeltetéséhez, megfelelő műszaki színvonalon tartásához, szabályszerű igénybevételéhez szükséges feltételeket;

b) rendszeresen, legalább negyedévente ellenőrzi az állományába tartozó úszólétesítmények rendeltetésszerű használatát, igénybevételét;

c) elosztja és átcsoportosítja a szerven belül a vízijármű-állományt a szolgálati feladatoknak megfelelően;

d) előkészíti, felterjeszti a vízijárművek, úszóművek felújítási, nagyjavítási tervjavaslatát;

e) igényli a vízijárművek napi üzemeltetéséhez, karbantartásához szükséges anyagokat, a kiadott anyagokat átveszi, nyilvántartja, biztonságosan tárolja, az anyagkiadást és elszámolást megszervezi;

f) gondoskodik az úszólétesítmények biztonságos elhelyezéséről;

g) elegendő időt biztosít a vízijármű-vezetőknek arra, hogy az üzemeltetési, karbantartási teendőiket zavartalanul elvégezhessék;

h) tervjavaslatot készít a vízijárművek műszaki felülvizsgálatára, és gondoskodik annak végrehajtásáról;

i) a műszaki színvonal, valamint az üzembiztonság fenntartása érdekében a műszaki felülvizsgálati tervjavaslat alapján idejében elvégzi az úszólétesítményekhez kapcsolódó tervszerű megelőző karbantartási és a szükség szerinti javítási munkálatokat;

j) részt vesz a vízijárművek kísérleti és próbaüzemeltetésében, és szakmai véleményt készít;

k) a bekövetkezett károkat és baleseteket kivizsgálja, véleményezi, nyilvántartja, valamint intézkedik a szükséges eljárás(ok) megindítására és lefolytatására;

l) az előírt elszámolásokat elkészíti és felterjeszti a felettes szerv felé;

m) ütemezi a vízijármű-vezetők szakmai, hajózási képzését, továbbképzését, ennek keretében a képzés végrehajtásáért felelős szerv felé jelzi az ezzel kapcsolatos igényeket;

n) a műszaki feladatok ellátására kijelölt személy útján rendszeresen ellenőrzi az ellátottság helyzetét, az úszólétesítmények általános állapotát és műszaki színvonalát;

o) megteszi a balesetvédelmi és tűzbiztonsági intézkedéseket, ellenőrzi azok betartását.

5. A vízirendészeti rendőrőrs feladatai

10. A vízirendészeti rendőrőrs:

a) megszervezi és ellenőrzi a használatában lévő úszólétesítmények igénybevételének rendeltetésszerű alkalmazását;

b) a vízijárművek üzemeltetéséhez és karbantartásához szükséges anyagokat, eszközöket szakszerűen tárolja és nyilvántartja, a felhasználásról elszámolást készít;

c) biztosítja a napi üzemanyaggal való ellátást, valamint elszámol a felhasznált üzemanyag-mennyiséggel;

d) bejegyzi a kiadott, illetve a vételezett üzemanyag, kenőanyag mennyiségét a vízijármű menetlevél tömbbe;

e) a menetlevél tömb, az indítónapló pontos vezetését rendszeresen ellenőrzi, és az észlelt hiányosságokat megszünteti;

f) elkészíti és felterjeszti az időszakos elszámolásokat;

g) megszervezi a vízijárművek napi karbantartását, megteremti az annak végrehajtásához szükséges feltételeket, ellenőrzi a végrehajtását;

h) biztosítja a vízijárművek karbantartásához és technikai felülvizsgálatához szükséges időt;

i) rendszeresen ellenőrzi a nem üzemelő vízijárművek és más úszólétesítmények veszteglését, így gondoskodik különösen az áramtalanítás, biztonságos kikötés, fenékvízszint ellenőrzéséről;

j) soron kívül jelenti a vízijármű-meghibásodásokat, illetve intézkedik a javítás érdekében;

k) soron kívül jelenti az úszólétesítményt érintő balesetet vagy egyéb káreseményt, megteszi az elsődleges intézkedéseket;

l) megteszi a balesetvédelmi és tűzbiztonsági intézkedéseket, és ellenőrzi azok szabályainak megtartását.

6. A szolgálatparancsnok feladatai

11. A szolgálatparancsnok:

a) ellenőrzi az igénybevételt megelőzően, illetve szolgálat közben - szúrópróbaszerűen - a vízijármű vezetőjének szolgálatra alkalmasságát;

b) a vízijármű dokumentált módon történő átadás-átvételét, a menetokmányok meglétét és azok vezetését szúrópróbaszerűen ellenőrzi;

c) jelentést tesz az alárendelt állomány feladatainak végrehajtását akadályozó körülményekről - különösen a vízijármű meghibásodásáról - a közvetlen elöljárója felé;

d) soron kívül jelenti a helyi rendőri szerv vezetőjének a szolgálati vízijármű részvételével bekövetkezett balesetet, a szolgálat további ellátását befolyásoló káreseményt;

e) az eligazítás és a beszámoltatás során hangsúlyt fektet az alárendelt állomány vízijármű üzemeltetésére vonatkozó kezelői feladataira.

7. A vízijármű parancsnokának kötelességei, feladatai

12. A vízijármű parancsnoka a járőrvezető, illetve az ezzel megbízott személy. A vízijármű parancsnoka az igénybevétel ideje alatt a vízijármű vezetőjének elöljárója. Ennek megfelelően a vízijármű parancsnoka:

a) ellenőrzi az okmányok - különösen a vízijármű menetlevél tömb - meglétét és szabályszerű kitöltését, igazolja a szolgálati út befejezése után az igénybevételt;

b) megakadályozza a vízijármű vezetésének a vezetésre nem jogosult személy részére történő átadását;

c) ellenőrzi az igénybevételt megelőzően, illetve menetközben a vízijármű-vezető szolgálatra alkalmasságát;

d) ismerteti és betartatja a vízijárművön való tartózkodásra, magatartásra vonatkozó előírásokat.

8. A vízijármű vezetőjének kötelességei, feladatai

13. A vízijármű vezetője elöljárója utasításának megfelelően köteles eljárni a jármű üzemeltetésével, igénybevételével, karbantartásával kapcsolatosan. Ennek megfelelően a vízijármű vezetője:

a) műszakilag átvizsgálja a vízijármű dokumentált módon történő átadás-átvétele során az átvételre kerülő járművet, az egyes tartozékokat, elvégzi a menetokmányok átadás-átvételét;

b) köteles megismerni a részére kiadott vízijármű szerkezeti, működési és vezetési sajátosságait;

c) részt vesz a szakmai ismereteinek bővítése érdekében előírt képzéseken, továbbképzéseken;

d) jelentést tesz a vízijármű esetleges meghibásodásáról a hiba kijavításának kezdeményezése érdekében;

e) vezeti a vízijármű menetlevél tömböt;

f) elszámol a felhasznált üzemanyagokkal, kenőanyagokkal;

g) azonnal jelenti a bekövetkezett balesetet, káreseményt a vízijármű parancsnokának;

h) írásban jelentést tesz a baleset után azonnal vagy az egészségi állapotának megfelelően a lehető legrövidebb időn belül - kivéve, ha kórházba szállították - a baleset okának, helyének, a szállított személyek nevének, rendfokozatának és a vízijárművön keletkezett anyagi kárnak a megjelölésével;

i) karbantartja a vízijárművet, és a szolgálati út befejezése után szükséges mértékig feltölti a készleteket;

j) gondoskodik a vízijárművek szabályszerű kikötéséről.

III. FEJEZET

A VÍZIJÁRMŰVEKHEZ, ÚSZÓMŰVEKHEZ KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK ÉS NYILVÁNTARTÁSOK, VALAMINT AZOK VEZETÉSE

14. A rendőri szervek által üzemeltetett valamennyi vízijárművet vízijármű menetlevél tömbbel kell ellátni, melynek kiadása, bevonása és elszámoltatása a műszaki feladatok ellátására kijelölt személy feladata.

15. A vízijármű menetlevél tömb a vízijármű igénybevételének esetenkénti és összesített nyilvántartására, valamint az üzemeltetés során felhasznált üzem- és kenőanyagok, az olajcserék, az elvégzett karbantartások és javítások, a műszaki szemlék, a teljesített üzemórák nyilvántartására, elszámolására szolgál.

16. A vízijármű menetlevél tömböt szükség szerint, de legalább a költségvetési év végén cserélni kell. A menetlevél tömböt a felhasználást követően 8 évig kell megőrizni.

17. Minden vízijárművet üzemeltető szervnél vízijármű indítónaplót kell vezetni. A vízijármű indítónapló vezetésének részletszabályait az üzemeltető rendőri szerv vezetője vagy a műszaki feladatok ellátására kijelölt személy határozza meg.

18. A hajóokmány érvényességi idejének figyelemmel kísérése, meghosszabbításának ügyintézése az üzembentartó költségvetése terhére az üzemeltető rendőri szerv feladata.

19. A vízijármű kiadásakor, a szolgálat közbeni átadásakor a vízijármű menetlevél tömb és a hajóokmány is átadás-átvétel tárgyát képezi. A javítás időtartamára a vízijármű menetlevél tömböt, valamint a hajóokmányt a KR részére a járművel együtt kell átadni.

20. A megsemmisült, elveszett, megrongálódott, e fejezet szerinti okmányokról (a továbbiakban: okmány) a helyi szervnek jegyzőkönyvet kell felvennie, melyet e szerv vezetőjének kell jóváhagynia. A jegyzőkönyv tartalmazza a felelős személy nevét, beosztási helyét és azt, hogy az okmány milyen körülmények között semmisült vagy rongálódott meg, illetve veszett el.

21. Az okmányok pótlásáról - a helyi szerv közreműködésével - az üzembentartó területi szerv gondoskodik. A hajóokmány pótlását a hajózási hatóságnál kell kezdeményezni.

22. Az okmányokat üzemeltetésen kívüli időszakban zárható szekrényben vagy fiókban, de a vízijármű-vezetők részére hozzáférhető módon kell tárolni a járművet üzemeltető szervnél.

23. A nem szolgálati jellegű vízijármű-igénybevételeket és azok térítési díjait nyilvántartásba kell venni. Az engedélyező iratokat a nyilvántartás mellékleteként, a pénzügyi előírások szerinti időtartamig kell kezelni.

24. A 23. pont szerinti engedélyeknek időrendi sorrendben, közvetlenül az engedélyezéskor be kell kerülniük a nyilvántartásba, és abban az esetben is benne kell maradniuk, ha az igénybevételre nem került sor.

25. A nem szolgálati jellegű vízijármű-igénybevételek nyilvántartását a műszaki feladatok ellátására kijelölt személynek évente legalább egy alkalommal ellenőriznie kell. Az ellenőrzés alkalmával meg kell győződni a térítési összeg befizetésének megtörténtéről, illetve intézkedni kell az elmulasztott befizetések pótlása iránt.

26. A fentieken túl a nem szolgálati jellegű vízijármű-igénybevételekre, valamint az úszólétesítmények üzemanyagellátására a helyi szabályok az irányadók.

27. Az úszómű-bizonyítvány kezelésére az e fejezet szerinti, a vízijárművekhez kapcsolódó okmányokra vonatkozó előírásokat kell megfelelően alkalmazni.

IV. FEJEZET

VÍZIJÁRMŰ IGÉNYYBEVÉTELE, VEZETÉSE, KÖZÚTON VALÓ SZÁLLÍTÁSA

9. A szolgálati feladatokellátására történő igénybevétel szabályai

28. Vízijárművet - kivéve a 10. alcímben foglaltakat - csak a rendeltetésnek megfelelő célra, a szolgálati feladatok ellátására, illetve az azzal kapcsolatos szállítási szükségletek kielégítésére lehet igénybe venni.

29. Elemi csapás, árvíz, belvíz, valamint egyéb kárelhárítás során az általános igénybevételről és ellátásról külön vezetői intézkedés rendelkezhet.

30. Szolgálati célra vízijárművet igénybe venni, vagy az igénybevételre utasítást adni csak abban az esetben lehet, ha a vízijármű műszakilag üzembiztos, továbbá ha az előírt okmányokkal és felszerelésekkel ellátták, valamint a vízijármű vezetőjére vonatkozó előírások is teljesülnek.

31. A Rendőrség tekintélyét veszélyeztető, sérült, esztétikailag elhanyagolt vízijárművet - a 29. pontban foglaltakat kivéve - szolgálatba állítani nem lehet, az időszakos technikai szemlék során erre kiemelt figyelmet kell fordítani.

32. A vízijármű jogtalan igénybevételét az üzemeltető rendőri szerv vezetőjének minden esetben ki kell vizsgálnia.

10. A vízijármű egyéb célú igénybevételének szabályai

33. Vízijármű magáncélú, valamint térítés ellenében történő igénybevételét - elsősorban vízen végzendő munkák, filmforgatás, biztosítási feladatok érdekében - annak a rendőri szervnek a vezetője engedélyezheti, amelynek vagyonkezelésében az adott jármű van.

34. A térítési összeg megállapítása a felhasználási adatok - üzemórák - alapján a vízijárművet biztosító területi szerv vezetőjének feladata. Az egy üzemórára felszámítható térítési díjakat az igénybe vevőnek a vagyongazdával megkötött szerződése tartalmazza. A térítendő összegről az igénybe vevőt írásban kell értesíteni.

11. A vízijármű vezetésének alapvető szabályai

35. Vízijárművet csak a Rendőrség állományába tartozó, a vízijármű vezetésére beosztott, a vízijármű vezetésére jogosító érvényes engedéllyel rendelkező személy vezethet.

36. A vízijármű vezetését - az erre vonatkozó vezetői utasítás hiányában - másnak átengedni nem lehet.

37. A vízijármű-vezetőnek indulás előtt meg kell győződnie a jármű üzemképességéről, leterheltségéről, az üzemanyagtartály feltöltöttségéről, a mentőfelszerelések és a szolgálattal összefüggő felszerelések meglétéről.

38. Indulás előtt a vízijármű vezetésével megbízott személy köteles ellenőrizni az okmányok szabályszerű kiállítását, vezetését.

39. A vízijármű vezetésével megbízott személy anyagi és fegyelmi felelősséggel tartozik az átvett vízijármű állapotáért, üzembiztonságáért. Szolgálatváltásnál az okmányokon túl a vízijármű, annak felszereléseivel együtt átadás-átvétel tárgyát képezi.

12. A vízijárművekkel történő személy- és anyagszállítás szabályai

40. A vízijárművel a Rendőrség állományába tartozó személyek szállíthatók. Egyéb személyeket szállítani csak a helyi szerv vezetőjének vagy a felettes szerv vezetőjének engedélyével lehet.

41. A vízijárművel legfeljebb a hajóokmányban engedélyezett számú személyt lehet szállítani.

42. A vízijárművel anyagot szállítani csak a helyi szerv vagy a felettes szerv vezetőjének engedélye alapján lehet.

43. A 40-42. pont rendelkezései alól a mentési feladatok végrehajtása, valamint a 29. pontban foglaltak kivételt képezhetnek.

44. A 40. és a 42. pont rendelkezései alól kivételt képez:

a) a Rendőrséggel közös szolgálatot, ellenőrzést ellátó hatóság, szervezet, testület tagjának és ezek felszereléseinek szállítása;

b) a 63. pont szerint igénybe vett vállalkozás szerelőszemélyzetének és felszerelésének (pl. előzetes hibafelmérés, menet közbeni ellenőrzés, árajánlat készítés, javítás utáni ellenőrzés, menetpróba céljából történő) szállítása;

c) a hajózással összefüggő, valamint a víziközlekedési szabályok megszegésével elkövetett bűncselekmények és szabálysértések, a víziközlekedési balesetek és vízbefulladások megelőzése érdekében végzett ismeretterjesztő tevékenység céljából történő szállítás;

d) a büntető-, a szabálysértési és a közigazgatási hatósági eljárásokban érintett személyeknek és eszközöknek az egyes eljárási cselekmények végrehajtásához szükséges szállítása.

45. Vízijármű közúton a rendeltetésének megfelelő műszaki állapotban lévő és biztonságos közúti közlekedésre alkalmas szállítójárművel, valamint vontatójárművel és a hozzá kapcsolt utánfutóval szállítható.

46. A központi javítóműhelynek legalább 2 db, a vízirendészeti rendőrkapitányságoknak legalább 2 db biztonságos közúti szállításhoz megfelelő és a szállítandó vízijárművek méretéhez, tömegéhez igazodó, vontató terepjáró gépkocsival, valamint elegendő számú és teherbírású hajószállító utánfutóval kell rendelkeznie. E gépkocsik biztosítása nem járhat a rendőri szervnél használt egyéb gépkocsik számának csökkenésével.

47. A 46. pont szerinti terepjáró gépkocsikat használó rendőri szervek állományából gépkocsinként legalább 2 főt ki kell képezni a vontató gépkocsik és a csatolt vontatmányok vezetésére, a megfelelő járműkategóriára érvényes vezetői engedély megszerzésére.

V. FEJEZET

A VÍZIJÁRMŰVEK, ÚSZÓMŰVEK TÁROLÁSA, KARBANTARTÁSA, JAVÍTÁSA, BEJÁRATÁSA, VALAMINT AZ ELLÁTÁSI SZABÁLYOK

13. A vízijárművek napi tárolása

48. A vízijárműveket szolgálati használaton kívüli időszakban biztonságosan kikötve, az üzemeltetési előírásainak megfelelően kell tárolni. A kikötőben a vízijárművek kikötésére merülésüknek megfelelő mélységű vízben kerülhet sor, oly módon, hogy a hullámverés, vihar bennük kárt ne okozhasson.

49. A napi használat befejeztével:

a) a nyitott felépítményű vízijárművek kormányállását, műszertábláját, kezelőszerveit, utasterét, motorját stb. - a kialakításuknak megfelelő lehetséges módon - ponyvával le kell takarni, valamint a ponyvát úgy kell rögzíteni, hogy azt az esetleges vihar ne téphesse le;

b) a zárt felépítményű vízijárművek kormányállását, műszertábláját, kezelőszerveit, utasterét - a kialakításuknak megfelelő lehetséges módon - le kell függönyözni a nap károsító sugárzásának megelőzése céljából.

50. A vízijárművek kikötése és tárolása során megelőző biztonsági intézkedések megtételével gondoskodni kell arról, hogy a járművet a használatukra nem jogosult személyek ne vehessék igénybe.

14. A vízijárművek, úszóművek téli tárolása

51. A rendőri szervek használatában levő vízijárművek téli tárolását a rendőri szerv vezetője által erre a célra kijelölt helyen, lehetőleg száraz dokkban vagy fedett helyen, de mindenképpen zárt, őrzött telephelyen kell megoldani.

52. Az úszóművek, valamint a vízen tárolt vízijárművek téli tárolásánál különös gondot kell fordítani a fagy- és jégkár elhárítására, a jégkárok ellen tágulási lékek kivágásával és szükség esetén folyamatos hó- és jégmentesítéssel kell védelmet biztosítani.

53. A használatból kivont vízijárműveket is téliesíteni kell a típusnak megfelelő speciális előírások szerint.

54. A téli tárolással, elsősorban a téli előkészítéssel és karbantartással kapcsolatos teendők elvégzése érdekében a KR a területi, illetve helyi szerv vezetőjével egyeztetve minden évben - az aktuális időjárási viszonyokra figyelemmel, az üzemeltető igénybejelentése alapján - intézkedik a vízijárművek kiemelésére, téliesítésére. Karbantartásra, felújításra történő átadás során a 65. pontban foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

15. A vízijármű karbantartása

55. Karbantartás alatt a vízijármű tisztítását, konzerválását és mindazokat a munkálatokat, technikai ellenőrző vizsgálatokat kell érteni, melyek célja az üzemeltetés folyamán bekövetkező kopások, meghibásodások megelőzése, csökkentése.

56. A vízijármű karbantartása az indulás - szolgálat megkezdése - előtt, a szolgálat befejezése után, valamint a meghatározott üzemóra teljesítmények megtételét követően elvégzendő ellenőrzési feladatokra tagozódik.

57. A vízijármű vezetője az indulás - szolgálat megkezdése - előtt köteles ellenőrizni:

a) a vízijármű üzemképességét, a motor és minden kibillenthető (trimmelhető) hajtómű esetén a hajócsavar(ok) állapotát;

b) a vízijármű üzemanyag- és kenőanyag-feltöltöttségét;

c) a megkülönböztető jelzést biztosító berendezések meglétét és működőképességét;

d) a vízijárművek terhelését;

e) a beszivárgott vagy lecsapódott víz (fenékvíz) kimerésének, kiszivattyúzásának végrehajtását;

f) a vízijárműre előírt jelzések, a lobogók meglétét és ez utóbbi felvonását;

g) a vízijármű beépített rádiójának és navigációs berendezéseinek működőképességét, bekapcsolt állapotát;

h) a kötelező tartozékok meglétét.

58. A vízijármű vezetője a szolgálat befejezésekor, a beszámoltatás előtt köteles gondoskodni:

a) a vízijárműtest tisztításáról, mosásáról;

b) az üzemanyag és kenőanyag feltöltéséről;

c) a kibillenthető (trimmelhető) hajók esetén a motor kiemeléséről, a motorrögzítés és a hajócsavar(ok) ellenőrzéséről;

d) a folyadékszivárgás ellenőrzéséről mind a motornál, mind a testnél;

e) a hang- és fényjelző berendezések ellenőrzéséről;

f) az üzemeltetés alatt vagy után észlelt hibák kijavítására történő intézkedés kezdeményezéséről;

g) a lobogók levonásáról;

h) a menetokmányok lezárásáról;

i) a biztonságos kikötésről és áramtalanításról.

59. A vízijárműtípusra meghatározott üzemóra utáni általános karbantartási, vízijármű-szerelő feladatok:

a) a hajótest, felépítményes hajó esetén a hajótesten túl a felépítmény, a motor és hajtómű teljes tisztítása;

b) a hajótest külső állapotának ellenőrzése (RIB típusú hajók esetében a hypalon vagy PVC tömlők szelepeinek, üzemi nyomásának ellenőrzése), a jelzések és nyilvántartási adatok, számok meglétének, állapotának ellenőrzése;

c) a motorolajszint ellenőrzése, csere végrehajtása, az olajszűrő tisztítása, cseréje;

d) az üzemanyagszűrő, levegőszűrő, vízszűrő átvizsgálása, tisztítása vagy cseréje;

e) a hajótest fedélzetén a rögzítő csavarok átvizsgálása, a berendezések, szerelvények, a korlátrögzítések utánhúzása;

f) a RIB hajók esetében a fedélzeti padló, a kormányállás rögzítés, a kapaszkodók, a kormányszerkezet, az ülések, valamint a fedélzeti tárolók ajtajainak rögzítése;

g) a szelephézagok ellenőrzése;

h) a gyújtóberendezések, gyújtógyertyák átvizsgálása, tisztítása;

i) a hajtóművek és hajócsavarok átvizsgálása, hajtóműolajszint ellenőrzése, szükség esetén a cseréje;

j) az irányváltó és gázrudazatok ellenőrzése, kenése és beállítása;

k) az akkumulátor feszültségének ellenőrzése, csatlakozók tisztítása, a folyadékszint ellenőrzése, szükség esetén utántöltése;

l) a generátor töltésének ellenőrzése, segédgépek működésének ellenőrzése;

m) az elektromos kábelek kötéseinek ellenőrzése;

n) a hang- és fényjelző, valamint a navigációs berendezések átvizsgálása, a szükséges javítások elvégzése;

o) a motor, hajtómű és egyéb rögzítő csavarok ellenőrzése és a szükséges utánhúzások elvégzése;

p) a folyadékszivárgások ellenőrzése és az előforduló tömítési hibák megszüntetése (víz, kenőanyag, üzemanyag);

q) a kormányberendezés, horgonygép, csörlőberendezések ellenőrzése, kenése;

r) a vízijárművön, motoron található összes kenési helyen a zsírozás, olajozás elvégzése.

60. Az 59. pont szerinti általános karbantartási feladatokon túl a technikai ellenőrző vizsgálatok alkalmával figyelembe kell venni a gyártó, illetve a KR által esetlegesen kiadott típusra vonatkozó, különleges karbantartási előírásokban foglaltakat.

16. A vízijármű javítása

61. A vízijárművek javítását elsősorban rendőrségi állományban levő szerelőkkel kell elvégeztetni. Az éves, nagy- és középjavítások elsősorban a központi javítóműhelyben történnek.

62. A kisjavítások és évközi javítások, valamint egyes középjavítások - az üzemeltetés során a sürgős üzemképességet érintő javítások -, továbbá a folyamatosan előírt karbantartások a területi szerv vezetőjének engedélyével a jármű szolgálati helyén vagy egyéb szakműhelyben is történhetnek a központi javítóműhellyel való egyeztetést követően, melyet - megrendelés alapján - a KR szerelői állománya vagy a területi/helyi szerv kinevezett hajószerelői állománya vagy az erre igénybe vett vállalkozás szerelőszemélyzete hajt végre. Az üzemeltető szervek által a vállalkozásoknál vízijármű javítását megrendelni a területi szerv vezetőjének engedélyével lehet.

63. Amennyiben a javítást a helyszínen nem lehet végrehajtani, a vízijárművet a központi javítóműhelybe kell szállítani.

64. A vízijármű meghibásodását a vízijármű-vezető a vízijármű parancsnokának, illetve a műszaki feladatok ellátására kijelölt személynek soron kívül köteles jelenteni. A vízijárművet javításra csak az üzemeltető szerv vezetője vagy az általa megbízott személy adhatja le.

65. Javításba adás előtt a vízijárművet meg kell tisztítani, és vízijármű javítását megrendelő - a Melléklet szerinti - lapot kell készíteni, amin fel kell tüntetni mindazon hibákat, melyek javítását kérik. A javításba adáskor a vízijárművet kötelező és kiegészítő felszerelései nélkül, a hajóokmánnyal és a vízijármű menetlevél tömbbel együtt kell leadni.

66. Helyszíni meghibásodást követő, azonnali szakműhelybe szállítás esetén a hajóokmány szerinti kötelező felszerelések meglétét ellenőrizni kell, azokkal együtt kell a járművet leadni, valamint a hajófelszereléseket a vízijármű javítását megrendelő lapon kell feltüntetni. A jármű átadás-átvételét minden esetben aláírással kell dokumentálni.

67. A vízijármű beszállítása történhet vízi úton saját hajtóerővel vagy - üzemképtelenség esetén - vontatással, illetve közúton gépjárművel.

68. A hajókat saját hajtóerővel történő beszállításkor üzemanyaggal úgy kell ellátni, hogy a szerelés helyére történő beérkezésig az elegendő legyen. A külső mobil üzemanyagtartállyal rendelkező külmotoros járműveket üzemanyag nélkül kell leadni.

69. A KR-hez történő leadás esetén a javításra vonatkozó adatokat az üzemeltető szervnél és a KR-nél is nyilvántartásba kell venni. A KR részéről az átvevő köteles a vízijárművet átvizsgálni, a vízijármű javítását megrendelő lapon jelentett, valamint az egyéb észlelt hibákat és a szükséges javítási munkálatokat a munkalapon feltüntetni, a javítás elvégzésére intézkedni.

70. A kijavított vízijárművet az üzemeltető rendőri szerv vezetője vagy az általa megbízott személy veheti át. A visszaadás megtörténtét aláírással kell dokumentálni. A javítások szakszerű elvégzését a KR és az átvevő rendőri szerv részéről kijelölt személyek közösen ellenőrzik, a vízijármű üzemképességéről a közös üzemeltetési próba alapján győződnek meg.

71. A tervezett és az egyéb jelentkező javítások, karbantartások mellett a Rendőrségen kívüli más állami szerv felkérésére a KR úszólétesítmény javítását elvégezheti, azonban a rendőri szervek által igényelt javítások mindenkor elsőbbséget élveznek. Az ilyen irányú megkeresés esetén a központi javítóműhely javaslatot készít a javítás elvégzésére és ütemezésére.

17. A vízijármű bejáratása

72. A gyári új, motorral rendelkező vízijárművet használatbavétel előtt be kell járatni. Bejáratást kell végezni akkor is, ha a vízijármű motorja gyári új vagy felújított.

73. Bármilyen, a 72. pontban meghatározottaktól eltérő beavatkozás után, annak minőségi ellenőrzése céljából próbautat kell tenni.

74. A vízijárművet rendeltetésszerű szolgálati célra használatba venni csak a próbaút, illetve a bejáratás szakszerű elvégzése és az észlelt hibák kijavítása után lehet.

75. A bejáratást a központi javítóműhely állományából kijelölt személy végzi, ettől eltérő esetben olyan személy végezheti, akinek az adott jármű vezetéséhez szükséges képesítése van, és legalább kétéves gyakorlati tapasztalattal rendelkezik.

76. A bejáratást csak nappal, lehetőleg jó időjárási viszonyok között kell végezni az üzemeltető rendőri szerv vezetője vagy a KR által meghatározott útvonalon.

77. A vízijárművön külön engedély nélkül személyeket vagy egyéb más terhet nem lehet szállítani.

78. A bejáratás időszakában a vízijárművet fokozott figyelemmel és gondossággal kell használni. Minden új vagy nagyjavításon átesett vízijárművet bejáratás után a típusra meghatározott üzemórán át csak kíméletes üzemeltetés mellett szabad szolgálati célra igénybe venni.

79. A bejáratás során figyelemmel kell kísérni a vízijármű fontosabb szerkezeteinek és műszereinek működését, a motor olajszintjét, a motorolaj minőségét. A motorból származó zörejek, a legkisebb rendellenesség vagy kopogás észlelése esetén a motor működését azonnal meg kell szüntetni, és a hiba eredetét meg kell állapítani. Amennyiben a hibát elhárítani nem lehet, vagy az olyan eredetű, hogy nem lehetséges a vízijárművet tovább üzemeltetni, intézkedni kell a bevontatására.

80. Bejáratáskor a visszaérkezés után a nap folyamán bekövetkezett eseményeket, a vízijárművön észlelt hiányosságokat jelenteni kell az üzemeltető rendőri szerv vagy a KR hatáskörrel rendelkező vezetőjének.

81. A vízijárművek bejáratását a konkrét gyártmányra és típusra vonatkozó gyártói előírásokban, kezelési és karbantartási utasításokban foglaltaknak, valamint a központi javítóműhely által meghatározott típusspecifikus előírásoknak megfelelően kell elvégezni.

18. Ellátási szabályok

82. A vízijárművek éves vagy nagyjavításához szükséges anyag- és alkatrészellátást a KR végzi a vármegyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságok által jelzett éves szükséglet alapján.[4]

83. Az évközi vagy kisjavításokhoz, a karbantartásokhoz, valamint a zökkenőmentes vízirendészeti szolgálatellátáshoz szükséges anyag- és alkatrészbeszerzést - a központi javítóműhellyel való egyeztetést követően - az üzembentartó területi szerv is végezheti, amennyiben a javítás önállóan is végrehajtható.

84. Az úszólétesítmények üzemanyagellátása az üzembentartó rendőri szerv szerinti vármegyei (fővárosi) rendőr-főkapitányság feladata, míg a kenőanyaggal és megfelelő akkumulátorokkal való ellátásról a KR gondoskodik.[5]

85. Új hajók első szolgálatba vételéhez a kötelező felszerelések biztosítását alapellátásként a központi javítóműhely végzi, amennyiben a hajó ezzel nem rendelkezik. Az elhasználódott, elveszett eszközök pótlása az üzembentartó szerv feladata, a kikötőkötél és a lobogók kivételével, melyeket szintén a központi javítóműhely biztosít.

VI. FEJEZET

A VÍZIKÖZLEKEDÉSI SZOLGÁLATI BALESETEK ESETÉN VÉGREHAJTANDÓ FELADATOK

19. Balesetet követő egyes feladatok

86. Baleset megtörténtekor a vízijármű vezetőjének - akár okozója, akár részese volt a balesetnek - a vízijárművel meg kell állni, és a lehetőségekhez képest ki kell kötni.

87. A balesetet követően a vízijárművön tartózkodó állománynak intézkednie kell a vízbeesettek mentésének azonnali megkezdésére. A megsérült személyeket szükség szerint elsősegélynyújtásban kell részesíteni, gondoskodni kell kórházba történő szállításukról.

88. Gondoskodni szükséges az esetleges szemtanúk adatainak feljegyzéséről.

89. A vízijármű vezetőjének, illetve a vízijárművön tartózkodó állománynak - különösen vízbetörés, tűzeset, üzemzavar esetén - mindent el kell követnie, hogy további kár ne keletkezzen.

90. Ha a vízen a baleset következtében forgalmi akadály keletkezett, gondoskodni kell arról, hogy a közlekedő többi vízijármű-vezetőnek kellő időben tudomása legyen az akadályról.

91. A vízijármű vezetője a balesetet azonnal vagy a halaszthatatlan intézkedések megtételét követő legrövidebb időn belül - kivéve, ha kórházba szállították - az illetékes rendőri szerv vezetőjének vagy közvetlen vezetőjének köteles írásban jelenteni.

VII. FEJEZET

A SZOLGÁLATI VÍZIJÁRMŰVEK ÉS GÉPKOCSIK VÍZIRENDÉSZETI KIEGÉSZÍTŐ FELSZERELÉSEI

92. A Járőr- és Őrszolgálati Szabályzatról szóló ORFK utasításban meghatározott felszerelési tárgyakon kívül a jelentkező feladatok függvényében a vízijárműben egyéb felszerelési tárgyakat is el lehet helyezni, ezek különösen:

a) kézi rádiókészülék és az ahhoz tartozó vízhatlan tok;

b) vízirendészeti tőrkés;

c) a vízijármű előírt kötelező felszerelésein kívül a személyzet minden tagjának önfelfújódó mentőmellény;

d) mentőheveder;

e) mentő dobózsák;

f) jelzőbója;

g) legalább 10 méter hosszú és legalább 6 mm átmérőjű kötél;

h) a hajóindító kulcs tartójára elhelyezett bukóslussz karpánt, valamint az indítókulcs tartójára helyezhető vagy a vészhelyzeti leállító berendezéshez csatlakoztatható tartalék bukóslussz kapcsolóvilla - amennyiben a nyitott fedélzetű vagy külső kormányállásos hajót ilyennel ellátták;

i) a hajóindító kulcsra elhelyezett felúszó;

j) a szolgálati elöljáró által meghatározott, az adott feladat végrehajtását segítő felszerelés, eszköz, tárgy.

93. A vízirendészeti feladatokat ellátók által igénybe vett szolgálati gépjárművekben a 92. pont szerinti felszerelési tárgyak elhelyezhetők, valamint kötelezően el kell helyezni egy legalább 20 méter hosszú és legalább 12 mm átmérőjű, felúszó képességgel rendelkező kötelet.

20. A hajózási tevékenység során alkalmazandó egyes felszerelések használata

94. A vízijármű vezetője köteles rendeltetésszerűen használni a vízijármű motorjának beindításától annak leállításáig a vészhelyzeti leállító berendezéshez csatlakoztatott bukóslussz karpántot, amennyiben a nyitott fedélzetű vagy külső kormányállásos hajót ilyennel ellátták.

95. A vízijármű nyitott fedélzetén tartózkodó vagy oda kilépő valamennyi személy azokban az esetekben, amikor a vízbeesés és elmerülés veszélye fennáll, így különösen:

a) a vízen történő bármilyen munkavégzés során;

b) a vízből mentés végrehajtása közben;

c) a bejelentésre történő kivonulás ideje alatt;

d) a viharjelzés bármely fokozatának elrendelése esetén annak fennállásáig, valamint

e) éjjel és korlátozott látási viszonyok között

köteles mentőmellényt és - erre vonatkozó vezetői utasítás esetén - testhevedert is viselni.

96. Az önfelfújódó mentőmellényt önműködő üzemmódban kell használni.

21. A kommunikációs, kereső és helyzetmeghatározó technikai eszközök használata

97. A vízirendészeti szolgálat megkezdésekor a kézi rádiókészüléket, a kézi GPS navigációs és helymeghatározó eszközt, valamint az egyéb kézi elektronikus eszközöket a vízijárműben rögzített tárolóegységbe vagy vízhatlan felúszó tokba kell helyezni.

98. A vízijárműbe szerelt hajózási rádiót a vízijármű elindítását követően azonnal be kell kapcsolni, és a rádióhasználatra vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően kell használni.

99. A vízijárműbe szerelt és a kézi GPS navigációs és helymeghatározó eszköz, valamint a radarberendezések használata az általános szabályok, a használati cél és a készülék használati útmutatója alapján történik.

100. Az alábbi események koordinátáit kötelező rögzíteni:

a) balesetek bekövetkezésének helye;

b) vízbefulladások, eltűnések és holttestfeltalálás helyszíne;

c) jogsértések bekövetkezésének helyszíne;

d) vízirendezvények és fürdőhelyek ellenőrzése során fontossá vált jelzések helye;

e) egyéb, az eligazítás során meghatározott és a vízijármű parancsnoka által szükségesnek vélt helyszínek.

101. Az éjjellátó berendezések használata a közvetlen vezető vagy annál magasabb beosztású elöljáró, illetve ügyeletes külön utasítására történhet a rendeltetésszerű használatra vonatkozó szabályok betartásával. Alkalmazására elsősorban személykeresés, éjszaka történő hajózási tevékenység során, illetve szolgálati tevékenység támogatása érdekében kerülhet sor.

VIII. FEJEZET

ELLENŐRZÉSI KÖTELMEK

102. Vízijármű üzemeltetése, igénybevétele kapcsán ellenőrizni kell, hogy

a) az igénybe vevő jogszerűen használja-e a vízijárművet;

b) a szállított személyek jogosultak-e a vízijárművön való tartózkodásra;

c) a vízijármű a szolgálati célra kijelölt útvonalon halad-e;

d) a vízijármű menetlevél tömb adatai megfelelnek-e a valóságnak;

e) a vízijármű vezetője rendelkezik-e az előírt és érvényes járművezetésre jogosító okmánnyal, fogyasztott-e szeszesitalt;

f) a vízijármű műszaki állapota, a biztonsági és jelzőberendezések üzembiztonsága megfelelő-e;

g) a vízijármű felszerelései megfelelnek-e az előírásoknak;

h) a vízijármű nincs-e túlterhelve;

i) a vízijármű állapota, karbantartása megfelelő-e;

j) megtartják-e a hajózási szabályzat egyéb vonatkozó szabályait.

IX. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

103. Ez az utasítás a közzétételét követő hónap első napján lép hatályba azzal, hogy a III. Fejezet szerinti vízijármű menetlevél tömböt és a vízijármű indítónaplót az utasítás hatálybalépését követő 90. naptól kell használni.

104. Az ORFK-Országos Balesetmegelőzési Bizottság az éves rendezvényterve alapján - a pénzügyi lehetőségek függvényében - évente egy alkalommal vízirendészeti járőrversenyt hirdet, melynek keretében az általános és a vízirendészeti speciális szakmai ismeretek mellett az utasítás szerinti rendelkezések ismeretszintjét is felméri.

105. A vármegyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságok - a 109. pontban meghatározott kivétellel - minden év január 1-jéig felterjesztik a tervezhető javítások, valamint karbantartások tervét az ORFK GF és a KR részére.[6]

106. A tervezhető javítások, karbantartások elvégzésére a KR a vármegyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságoktól kapott adatok alapján éves javítási tervet készít, melyet az ORFK GF és az ORFK RF számára - a 109. pontban meghatározott kivétellel - minden év február 1-jéig megküld.[7]

107. A vízijárművek, úszóművek, valamint a szolgálati kikötők üzemeltetésének éves adatait - üzemóra, fogyasztás, műszaki adatok stb. -, az üzemképességük fokát, valamint esetleges selejtezésük indokait tartalmazó jelentést az úszólétesítményekkel rendelkező vármegyei (fővárosi) rendőr-főkapitányság vezetője - a 109. pontban meghatározott kivétellel - minden év január 15-ig felterjeszti az ORFK GF, az ORFK RF, valamint a KR részére.[8]

108.[9]

109.[10]

110.[11]

Papp Károly r. altábornagy s. k.,

országos rendőrfőkapitány

Melléklet a 24/2017.(VII. 13.) ORFK utasításhoz