A Szegedi Ítélőtábla Bf.588/2015/10. számú határozata választás rendje elleni bűntett tárgyában. [1998. évi XIX. törvény (Be.) 338. §, 371. §, 372. §, 381. §, 2012. évi C. törvény (Btk.) 14. §, 345. §, 350. §] Bírók: Halász Edina, Mezőlaki Erik, Nagy Erzsébet

Kapcsolódó határozatok:

Szegedi Törvényszék B.1397/2014/29., *Szegedi Ítélőtábla Bf.588/2015/10.* (ÍH 2017.9), Kúria Bfv.933/2016/6. (BH 2017.4.109), 3487/2022. (XII. 20.) AB határozat

***********

A Szegedi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság a Szegeden, 2016. március 24. napján tartott fellebbezési nyilvános ülés alapján meghozta a következő

Í T É L E T ET:

A választás rendje elleni bűncselekmény bűntette és más bűncselekmény miatt I.rendű vádlott ÉS TÁRSAI ellen indított büntetőügyben a Szegedi Törvényszék 2015. április 29. napján kihirdetett 4.B.1397/2014/29. számú ítéletének I. rendű és II. rendű vádlottakra vonatkozó részét

m e g v á l t o z t a t j a:

I. rendű vádlott cselekményeit

felbujtóként elkövetett választás rendje elleni bűncselekmény bűntettének [Btk. 350. § (1) bekezdés d) pont] és

5 rendbeli - három esetben bűnsegédként, kettő esetben felbujtóként elkövetett - hamis magánokirat felhasználása vétségének (Btk. 345. §),

II. rendű vádlott cselekményeit

bűnsegédként elkövetett választás rendje elleni bűncselekmény bűntettének [Btk. 350. § (1) bekezdés d) pont] és

3 rendbeli bűnsegédként elkövetett hamis magánokirat felhasználása vétségének (Btk. 345. §) minősíti.

II. rendű vádlott előzetes mentesítésére vonatkozó rendelkezést mellőzi.

Egyebekben az elsőfokú ítéletnek I. rendű és II. rendű vádlottakra vonatkozó részét helybenhagyja azzal, hogy a tárgyalási napok közül a 2015. február 11. napjára való hivatkozást mellőzi.

II. rendű vádlott tartózkodási helyének címe (cím megjelölése).

Kötelezi I. rendű vádlottat a másodfokú eljárás során felmerült 10.000.- (tízezer) Ft bűnügyi költség megfizetésére az államnak, a Szegedi Törvényszék Gazdasági Hivatalának felhívása szerint.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I N D O K O L Á S :

Az elsőfokú bíróság I. r. vádlottat 2 rb. felbujtóként elkövetett hamis magánokirat felhasználása vétsége (Btk. 345. §) és 5 rb. - három esetben felbujtóként elkövetett - választás rendje elleni bűncselekmény bűntette [Btk. 350. § (1) bekezdés d) pont] miatt halmazati büntetésül mint többszörös visszaesőt 1 év börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre és 1 év közügyektől eltiltásra ítélte. Megállapította, hogy I. r. vádlott a szabadságvesztés büntetésből annak háromnegyed részének a kitöltését követő napon bocsátható legkorábban feltételes szabadságra, és beszámította a kiszabott szabadságvesztésbe az előzetes fogvatartásban töltött időt.

II. r. vádlottat 3 rb. bűnsegédként elkövetett választás rendje elleni bűncselekmény bűntette [Btk. 350. § (1) bekezdés d) pont] miatt halmazati büntetésül 6 hónapi, végrehajtásában 2 év próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte. A szabadságvesztést a végrehajtás elrendelése esetén börtönben rendelte végrehajtani azzal, hogy ez esetben legkorábban a büntetés kétharmad részének, de legkevesebb 3 hónapnak a kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra.

II. r. vádlottat a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól előzetes mentesítésben részesítette, és rendelkezett a bűnügyi költség viseléséről.

A törvényszék ítélete III. r. vádlott, IV. r. vádlott, V. r. vádlott, VI. r. vádlott, VII. r. vádlott és VIII. r. vádlott vonatkozásában elsőfokon jogerőre emelkedett.

Az ítélet ellen I. r. vádlott és védője enyhítés érdekében, míg II. r. vádlott és védője egyezően elsődlegesen felmentés, másodlagosan a kiszabott büntetés enyhítése érdekében jelentettek be fellebbezést.

A fellebbviteli főügyészség a bejelentett fellebbezéseket nem tartotta alaposnak. Észrevételezte, hogy az elsőfokú bíróság, bár a vádlottak bűnösségét helyesen állapította meg, cselekményeiket csak részben minősítette a törvénynek megfelelően. Álláspontja szerint a törvényszék helyesen döntött, amikor a választás rendje elleni bűncselekmény esetében az érintett jelöltek számához igazodóan állapította meg a megvalósult bűncselekmények számát, ugyanakkor tévesen járt el a hamis magánokirat felhasználásának vétségével kapcsolatban, hiszen azt II. r. vádlott esetében csupán 2 rendbelinek minősítette annak ellenére, hogy az 5 érintett jelölt vonatkozásában azok külön-külön kerültek felhasználásra, eltérő jogviszonyok keretében. Így álláspontja szerint a I. r. vádlott által elkövetett közbizalom elleni bűncselekményeket helyesen 5 rb. cselekményként kell értékelni.

Észrevételezte, hogy az elsőfokú bíróság mindkét vádlott esetében a büntetési tétel irányadó középmértékénél jelentősen rövidebb tartamban állapította meg a szabadságvesztést, így a kiszabott büntetések mindkét vádlott esetében inkább enyhének tekintendőek. Összességében a törvényszék ítéletének megváltoztatására és I. r. vádlott által elkövetett közbizalom elleni bűncselekmények 5 rb. felbujtóként elkövetett hamis magánokirat felhasználásra vétségeként történő minősítésére tett indítványt.

I. r. vádlott és védője a fellebbezési eljárás során bizonyítási indítványt terjesztettek elő az elsőfokú eljárás során vallomástételt megtagadó I. r. vádlott vallomástétele céljából, továbbá indítványozták az elsőfokú eljárás során a vallomástételt ugyancsak megtagadó (elítélt neve)elítélt tanúkénti megidézését, valamint (1. sz.név) és (2. sz. név) tanúként történő kihallgatását, illetve írásszakértő kirendelését arra vonatkozóan, hogy több iraton nem I. r. vádlott aláírása található.

I. r. vádlott védője a bejelentett fellebbezését akként módosította, hogy elsődlegesen megalapozatlanság okából az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és a törvényszék új eljárásra utasítását indítványozta arra hivatkozással, hogy a tényállás nincs felderítve, mivel I. r. vádlott a bírósági szakban nem tett részletes vallomást, és a bizonyítási indítványukban szereplő bizonyítások felvétele nélkül nem állapítható meg hiánytalan tényállás. A védő hivatkozott ebben a körben arra is, hogy az elsőfokú eljárás során nem került feltárásra (1. sz. név)-nek a (gazdasági társaság megjelölése) képviselőjének az ügyben játszott szerepe. Másodlagosan I. r. vádlottal szemben kiszabott büntetés jelentős enyhítésére, pénzbüntetés vagy közérdekű munka kiszabását indítványozta arra hivatkozással, hogy az enyhítő körülmények túlsúlyára figyelemmel a büntetési célok szabadságelvonással nem járó büntetés alkalmazásával is elérhetőek, hiszen sem a cselekmények tárgyi súlya, sem a bűnösségi körülmények nem indokolják a végrehajtandó szabadságvesztés kiszabását.

II. r. vádlott védője sérelmezte, hogy II. r. vádlott bűnössége 3 rb. bűncselekményben került megállapításra annak ellenére, hogy a választás rendje elleni bűncselekmény védett jogi tárgya jelen esetben a 2014-es országgyűlési választás volt, így a cselekmény 1 rendbelinek kell hogy minősüljön, és csupán a súlyosító körülmény körében lehet értékelni azt, hogy több képviselőjelölt is érintett volt a bűncselekménnyel.