64/B/1997. AB határozat

Karcag Város Önkormányzatának a helyi iparűzési adóról alkotott 1/1996. (I. 31.) ÖK számú rendelet módosításáról rendelkező 13/1996. (III. 27.) Ök. rendelet alkotmányossági vizsgálatáról

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányosságának és törvényességének utólagos vizsgálata iránt benyújtott indítványok alapján meghozta a következő

határozatot:

Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a Karcag Város Önkormányzatának Képviselő-testülete által a helyi iparűzési adóról alkotott 1/1996. (I. 31.) Ök. számú rendelet módosításáról rendelkező 13/1996. (III. 27.) Ök. számú rendelet 1996. december 31-ig alkotmányellenes volt.

Az Alkotmánybíróság az alkotmányellenes rendelkezés megsemmisítésére irányuló indítványokat elutasítja.

INDOKOLÁS

I.

Az Alkotmánybírósághoz két, a Karcag Város Önkormányzatának Képviselőtestülete által a helyi iparűzési adóról alkotott 1/1996. (I. 31.) Ök. számú rendelet (a továbbiakban: Ör.) módosításáról rendelkező 13/1996. (III. 27.) Ök. számú rendelet (a továbbiakban: Örm.) alkotmányellenességének, illetőleg törvényességének utólagos vizsgálatát kezdeményező indítvány érkezett. Az Örm. alkotmányossági vizsgálatára indítványt nyújtott be egy gazdálkodó szervezet képviselője, és a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 99. § (2) bekezdésének a) pontja alapján az Örm. törvényességi vizsgálatát kezdeményezte a megyei közigazgatási hivatal vezetője. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy mindkét indítvány ugyanazon indokok alapján kéri az Örm. felülvizsgálatát, ezért az indítványokat egyesítette és egy eljárásban bírálta el.

Karcag város képviselő-testülete 1996. január 30-i ülésén fogadta el az Ör.-t, amely 1996. február 1-jén lépett hatályba. Az Ör. 5. §-ának (1) bekezdése kimondta, hogy mentesek a helyi iparűzési adó alól:

"(1) Az a jogi személy és egyéb szervezet, valamint magánszemély adóalanyok, akiknek központi székhelyük Karcag város közigazgatási területén van."

A képviselő-testület 1996. március 26-i ülésén fogadta el az Ör.-t módosító Örm.-t. Az Örm. 1. §-a "... és működésük ideje alatt változatlan marad." szövegrésszel egészítette ki az Ör. 5. § (1) bekezdésének szövegét. Ugyanakkor az Örm. 2. §-a egy új b) pontot fűzött az Ör. 5. § (1) bekezdéséhez, amelyben kimondta, hogy mentesek az adó alól az iparűzési tevékenységet év közben kezdő adóalanyok, ha tevékenységük megkezdésekor a központi székhelyük Karcag város közigazgatási területén van és működésük ideje alatt változatlan marad. Az Örm. 3. §-a új (2) bekezdéssel egészítette ki az Ör. 6. §-át, amelyben úgy rendelkezett, hogy adókedvezmény illeti meg "azokat az adóalanyokat, akik központi székhelyüket az adókötelezettség időtartama alatt Karcag város közigazgatási területére helyezik át, feltéve, hogy a működésük ideje alatt változatlan marad". A kedvezmény mértéke a megállapított adó 5%-a. Az Örm. 4. §-a kiegészítette az Ör. 17. §-ának a székhely fogalmára vonatkozó értelmező rendelkezését azzal, hogy a rendelet 5. § (1) bekezdése által meghatározott adómentesség szempontjából a központi székhelynek az adókötelezettség teljes időtartama alatt, folyamatosan Karcag város közigazgatási területén kell lennie. Az Örm. 5. §-ának rendelkezése szerint az Örm. kihirdetése napján lépett hatályba, rendelkezéseit azonban 1996. február 1-jétől kell alkalmazni.

Indítványozók álláspontja szerint az Örm. ismertetett rendelkezései sértik a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Hatv.) 6. § a) pontjában, valamint a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény (a továbbiakban: Jat.) 12. § (2) bekezdésében foglalt szabályokat.

A Hatv. 6. §-ának a) pontja úgy rendelkezik, hogy a már bevezetett adó évközi módosítása naptári éven belül nem súlyosbíthatja az adóalanyok terheit.

A megyei közigazgatási hivatal vezetője által benyújtott indítvány szerint az Örm. 1-2. §-ai sértik ezt a Hatv.-ben megfogalmazott súlyosítási tilalmat, mert az Ör. 5. § (1) bekezdésében meghatározott adómentességi kört jelentősen leszűkíti. Egyes adóalanyok tekintetében az adómentességet megszünteti, hiszen az Ör. alapján joggal feltételezett adómentesség - a székhely más településre való áthelyezése esetén - elvész az adóalany számára.

A másik indítványozó álláspontja szerint az Örm. 3. §-a is a Hatv. 6. § a) pontjában szabályozott súlyosbítási tilalomba ütközik. Az Örm.-nek ez a szabálya is az adóteher súlyosbítását eredményezi azon adóalanyok esetében, amelyek a székhelyüket az Ör. hatálybalépését követően, de az Örm. elfogadását megelőzően a város területére helyezték át, mert esetükben az Ör. által biztosított adómentességet 5%-os adókedvezményre változtatta át.

Mindkét indítvány kifogásolja az Örm. 5. §-ának második fordulatát, amely álláspontjuk szerint ellentétes a Jat. 12. § (2) bekezdésében foglaltakkal, mely szerint a jogszabály a kihirdetését megelőző időre nem állapíthat meg kötelezettséget.

II.

Az indítványok megalapozottak.

Az indítványok alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Örm. a Hatv. 6. §-ába ütköző rendelkezéseket tartalmaz.

A Hatv. 6. §-a a helyi önkormányzat adómegállapítási jogának terjedelmét szabályozza. Kimondja:

"6. § Az önkormányzat adómegállapítási joga arra terjed ki, hogy:

a) az 5. §-ban meghatározott adókat vagy ezek valamelyikét bevezesse, a már bevezetett adót hatályon kívül helyezze, illetőleg módosítsa, azonban az évközi módosítás naptári éven belül nem súlyosbíthatja az adóalanyok adóterheit,

b) az adó bevezetésének időpontját és időtartamát (határozott vagy határozatlan időre) meghatározza,

c) az adó mértékét a helyi sajátosságokhoz, az önkormányzat gazdálkodási követelményeihez és az adóalanyok teherviselő képességéhez igazodóan - e törvényben meghatározott felső (adómaximum) határokra figyelemmel - megállapítsa,

d) az e törvény második részében meghatározott mentességeket további mentességekkel, illetőleg kedvezményeket további kedvezményekkel kibővítse,

e) e törvény és az adózás rendjéről szóló törvény keretei között a helyi adózás részletes szabályait meghatározza."

E szabályok alapján az adómegállapítási joga körében az önkormányzatot nagy döntési szabadság illeti meg. Dönt arról, hogy egyáltalán állapít-e meg helyi adót, a törvényben szabályozott helyi adónemek közül melyiket vezeti be, a már bevezetett adót hatályon kívül helyezheti és módosíthatja, a törvényben meghatározott határokon belül megállapítja az adó mértékét, módjában áll az is, hogy a törvényben megállapított adómentességeken és kedvezményeken túl további mentességeket és kedvezményeket állapítson meg.

A képviselő-testületnek jogában áll az is, hogy a már bevezetett adót év közben módosítsa. A már bevezetett adó évközi módosításának lehetősége azonban nem korlátlan, a már bevezetett adót év közben nem lehet úgy módosítani, hogy a módosítás eredményeként az adóalanyok adóterhei súlyosabbá váljanak.

A képviselő-testület szabályozási jogköre az adómentességek, adókedvezmények megállapítása során kiterjed a jogosultak körének, a mentességek, kedvezmények feltételeinek és mértékének megállapítására. A képviselő-testületet megilleti az a jogosultság is, hogy az adómentességek, kedvezmények jogszabályi feltételeit év közben módosítsa. Azonban az adóterhek évközi súlyosbításának tilalma kiterjed az adómentességekre, kedvezményekre vonatkozó szabályok módosítására is. A képviselő-testület az adómentességben részesülők körét és az adókedvezményekre vonatkozó szabályokat sem módosíthatja év közben olyan módon, hogy azzal az érintett adóalanyok adóterhét növelje.

A helyi iparűzési adó bevezetéséről rendelkező Ör.-nek az adómentességet megállapító 5. § (1) bekezdése nem tartalmazta az adómentességnek az Örm.-ben meghatározott feltételeit. Nem tartalmazta azt a feltételt, hogy az adómentesség csak akkor illeti meg a vállalkozót, ha karcagi székhelye működésének ideje alatt változatlan marad, s azt sem, hogy a székhelyüket az adókötelezettség időtartama alatt Karcagra áthelyező adóalanyokat az adómentesség nem, hanem csak kedvezmény illeti meg. Így az Örm. szabályai szűkítették az Ör.-ben meghatározott adómentességi kört, s ezáltal súlyosbították egyes adóalanyok adóterheit.

A képviselő-testület nem önmagában azzal követett el törvénysértést, hogy módosította és ezzel korlátozta az adómentességben részesülők körét. Az Örm. rendelkezései azáltal váltak törvénysértővé, hogy az egyes adóalanyok adóterheit súlyosbító módosító rendelkezések hatálybalépéséről az Örm. 5. §-a úgy rendelkezett, hogy a rendelet kihirdetése napján 1996. március 27-én lép hatályba, és rendelkezéseit 1996. február 1-jétől alkalmazni kell.

Az Örm. hatálybalépésének ilyen szabályozása mellett az Örm. szabályai az 1996-os adóévben sértették az adóterhek évközi súlyosbításának a Hatv. 6. § a) pontjában szabályozott tilalmát.

Az Örm. 5. §-a ellentétes a Jat. 12. § (2) bekezdésével is, mely szerint a jogszabály a kihirdetését megelőző időre nem állapíthat meg kötelezettséget, és nem nyilváníthat valamely magatartást jogellenessé. Azzal, hogy az 1996. március 27-én kihirdetett Örm 5. §-a úgy rendelkezett, hogy az Örm. szabályait az Ör. hatálybalépésének időpontjára visszaható hatállyal, 1996. február 1-jétől kell alkalmazni, adófizetési kötelezettséget állapított meg mindazok számára, akik az Örm.-ben foglalt új feltételek hiányában az Ör. 5. § (1) bekezdése alapján adómentességet élveztek volna. Így az Örm. rendelkezései által érintett jogalanyok számára visszaható hatállyal állapított meg kötelezettséget.

Mindezek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Örm. rendelkezései 1996. december 31-ig a Hatv. 6. § a) pontjába, valamint a Jat. 12. § (2) bekezdésébe ütköztek, ezért törvénysértőek, s egyben - tekintettel arra, hogy az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdése alapján a helyi önkormányzat rendelete nem lehet ellentétes magasabb szintű jogszabállyal - alkotmánysértők is voltak.

Mivel a képviselő-testület az adókedvezmény feltételeinek módosítására az idézett törvényi rendelkezések alapján jogosult, az Örm. rendelkezései azért minősültek törvénysértőnek, mert az évközi adóteher-módosítási tilalom miatt azokat csak 1997. január 1-jétől lehetett volna hatályba léptetni, így az Örm. rendelkezései 1997. január 1-jétől törvényessé váltak. Ezért, valamint arra tekintettel, hogy a képviselő-testület 40/1996 (XII. 18.) Ök. számú rendeletével 1997. január 1-jei hatállyal ismét módosította az Ör.-nek az Örm.-mel érintett rendelkezéseit, az Alkotmánybíróság az Örm. szabályainak megsemmisítésére irányuló indítványokat elutasította.

Budapest, 1998. június 22.

Dr. Ádám Antal s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kilényi Géza s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Holló András s. k.,

előadó alkotmánybíró