A Debreceni Törvényszék P.21656/2008/39. számú határozata végrendelet érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, 78. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 623. §, 662. §, 663. §, 1978. évi IV. törvény (Btk.) 316. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §, 14. §]

HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BÍRÓSÁG

8.P.21.656/2008/39. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Hajdú-Bihar Megyei Bíróság a Dr. Belukács Ferenc (...) ügyvéd által képviselt ... (...) felperesnek - a Dr. Sárközi Gabriella (...) ügyvéd által képviselt ... ( ... ) alperes ellen végrendelet érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében meghozta a következő

ítéletet:

A bíróság a felperes keresetét e l u t a s í t j a .

Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 300.000 (Háromszázezer) Ft perköltséget.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Debreceni Ítélőtáblához címzett, de a Hajdú-Bihar Megyei Bíróságnál írásban 3 példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye.

A fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelmükben a felek a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását kérhetik.

A másodfokú bíróság az ítélet ellen irányuló fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik; továbbá a fellebbezés csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos; illetve a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul.

A másodfokú bíróság a felek bármelyikének kérésére azonban tárgyalást tart. Tárgyalás tartását a fellebbező fél fellebbezésében kérheti.

Indokolás:

A bíróság a felek nyilatkozatai, a csatolt iratok, valamint a lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként az alábbi tényállást állapította meg.

A peres felek testvérek, szüleik T. S. F. M., valamint a ... év ... hó ... napján elhalálozott T. S., akik ... év ... hó ... napján kötöttek egymással házasságot Sz. településen.

A házasságkötéskor már néhai T. S.- továbbiakban örökhagyó - tulajdonát képezte az Sz. belterületi 1. hrsz-ú, 1429 2 területű lakóház, udvar megjelölésű, ténylegesen Sz. település, Sz. L. utca ... szám alatt található ingatlan, amely ingatlan volt a peres felek szüleinek lakóhelye, életközösségük fennállásának teljes tartama alatt. Az ingatlan területén elhelyezkedő műhelyben végezte az örökhagyó vállalkozói tevékenységét is, amely tevékenysége végzésébe mind házastársa,T. S. F. M., mind leánya, jelen per felperese besegített ügyintézés, illetve árubeszerzés és értékesítés lebonyolítása formájában.

Az 1990-es évek végére az örökhagyónak és házastársának a kapcsolata megromlott, életközösségük - későbbi nyilatkozatuk szerint - 1998. novemberében megszakadt.

A felperes és édesanyja 1998. évben hozta létre a gazdálkodó szervezet 1.-t, amelynek székhelye szintén az Sz. település, Sz. L. utca ... számú ingatlan volt, és főtevékenységi köre is megegyezett az örökhagyó által folytatott vállalkozási tevékenységgel.

A felperes 1998. november hó 14. napján az Sz. település, Sz. L. utca ... szám alatti ingatlanon található lakóházból és műhelyből különböző ingóságokat, szerszámokat, munkagépeket szállított, illetve szállíttatott el, amely miatt az örökhagyó 1998. november 16. napján feljelentést tett az Sz. Rendőrkapitányság Vizsgálati Osztályán ellene és házastársa ellen, megjelölve az ingatlanról elszállított ingóságokat és azok értékét azzal, hogy azok kizárólagos tulajdonát képezik. Előadta az örökhagyó, hogy lánya és felesége alakított egy gazdálkodó szervezet 1.-t és feltételezése szerint a gazdálkodó szervezet 1. tevékenységéhez volt szükségük az elszállított munkaeszközökre. Előadta továbbá, hogy házastársával az életközössége fennáll, azonban a viszony egy kicsit megromlott közöttük, és emiatt történhetett, hogy ki akarják semmizni.

Az Sz. Rendőrkapitányság előtt ... számon indult eljárásban az 1998. december 16. napján tartott meghallgatása során az örökhagyó előadta, hogy az ingóságok elszállításának napján rendőri intézkedésre is sor került az ő kérésére, és "mikor a rendőrség kiérkezett, akkor kérdezték ott a helyszínen, hogy ki kicsoda. Akkor a lányom azt állította, hogy én nem is vagyok az apja". Előadta továbbá az örökhagyó, hogy azok a személyek, akik a lányával bementek az ingatlanára emelt hangon, fenyegetőn és sértőn beszéltek vele, miközben pakoltak, rendezkedtek a portáján, de ő nem mert semmit tenni, mert félt tőlük.

Az Sz. Rendőrkapitányság az ügyben 1999. február 23. napján hozott határozatával a nyomozást megszüntette, mivel megállapítása szerint a cselekmény nem bűncselekmény. Az indokolásban rögzítettek szerint ugyanis a feljelentő - örökhagyó - által felsorolt, eltulajdonított tárgyak még akkor kerültek a család tulajdonába, amikor a családi viszony még rendezett volt, ezért közös szerzeménynek tekinthetőek. Az ügyben bűncselekmény elkövetése nem valósult meg, mert nem idegen dolog volt az, amit T. M. és T. S.F. M. az Sz. település, S. L. utca ... szám alól elvitt. Az örökhagyó által előterjesztett panasz folytán az Sz. Városi Ügyészség ... számú, 1999. március 26-i keltezésű határozatával a nyomozást megszüntető határozatot hatályon kívül helyezte és pótnyomozást rendelt el, melynek lefolytatásával az Sz. Rendőrkapitányságot bízta meg. A ... számon tovább folytatódó eljárásban az Sz. Rendőrkapitányság 1999. június hó 14. napján hozott ismételten határozatot, amellyel a Btk. 316. §-ának (1) bekezdésébe ütköző lopás bűntett elkövetésének alapos gyanúja miatt T. M. és T. S. F. M. ellen elrendelt nyomozást ismételten megszüntette, mert a cselekmény nem bűncselekmény. A határozat lényegében a korábbi határozattal azonos indokolást tartalmazott.

Az örökhagyó 1998. december 21. napján H. F. ügyvéd okiratszerkesztése mellett végrendeletet készített azzal a tartalommal, hogy az Sz. települési 2. hrsz. alatt felvett, természetben ... Sz., település P. u. ... szám alatt található házas ingatlanban édesanyja után törvényes öröklés rendje szerinti 1/2-ed illetőség várományát, valamint az Sz. települési 1. hrsz. alatt felvett, természetben ... Sz. település, Sz. L. utca ... szám alatti 1/1 arányú kizárólagos tulajdonát képező házas ingatlanát és halála pillanatában meglévő összes ingóságait és őt illető követeléseket alperes... Sz. település, P. u. ... szám alatti lakos gyermekére hagyja örökül. Kijelentette az örökhagyó, hogy minden ingó és ingatlan vagyonából kitagadja T. M. nevű gyermekét, mert nevezett vele szemben olyan cselekedetet tett - 1998. november 14-én minden ingó vagyonából kiforgatta és a rendőrhatóság előtti igazoltatás során édesapai minőségét megtagadta -, amely teljességgel érdemtelenné teszi az örökségre.

Rögzítésre került a végrendeletben, hogy örökösének meghagyja, hogy halála után őt helyben szokásos, illő módon eltemettesse, illetve rögzítésre került az is, hogy amennyiben örököse az örökség megnyílta pillanatában cselekvőképességét érintve bármilyen szinten korlátozva lenne, akkor az örökség gondozására nézve Sz. Megyei Jogú Város Városi Gyámhivatal kerüljön kirendelésre és a gyámrendelés nem érintheti az őt esetlegesen túlélő házastársát T. S. F. M.-t és T. M. nevű gyermekét.