31993R2018[1]

A Tanács 2018/93/EGK rendelete (1993. június 30.) az Atlanti-óceán északnyugati részén halászatot folytató tagállamok fogási és tevékenységi statisztikájának benyújtásáról

A TANÁCS 2018/93/EGK RENDELETE

(1993. június 30.)

az Atlanti-óceán északnyugati részén halászatot folytató tagállamok fogási és tevékenységi statisztikájának benyújtásáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK TANÁCSA,

tekintettel az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 43. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament véleményére,

mivel a 3179/78/EGK rendelet ( 1 ) által jóváhagyott, az Atlanti-óceán északnyugati részében a jövőbeni többoldalú halászati együttműködésről szóló, és az Északnyugat-atlanti Halászati Szervezetet (NAFO) létrehozó egyezmény értelmében a Közösség átadja a NAFO Tudományos Tanácsa részére azokat a rendelkezésre álló statisztikai és tudományos adatokat, amelyeket a Tudományos Tanács munkája során igényel;

mivel a NAFO Tudományos Tanácsa számára az aktuális fogási és tevékenységi statisztikák nélkülözhetetlenek az Atlanti-óceán északnyugati részén található halállomány állapotának értékeléséhez;

mivel az Atlanti-óceán északnyugati részén halászó tagállamok névleges fogási statisztikáinak benyújtásáról szóló, 1991. december 17-i 3881/91/EGK tanácsi rendelet ( 2 ) nem felel meg teljes mértékben azoknak a követelményeknek, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a Közösség biztosítani tudja a NAFO Tudományos Tanácsának a NAFO egyezmény 6. cikkének (3) bekezdésében megállapított összes statisztikai információt; mivel az említett rendeletet hatályon kívül kell helyezni;

mivel e rendelet rendelkezései végrehajtásának elősegítésére a tagállamok és a Bizottság közötti szoros együttműködést folytatni kell különösen a 72/279/EGK határozat ( 3 ) által létrehozott Agrárstatisztikai Állandó Bizottságon keresztül,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatalához történő továbbításáról szóló, 1990. június 11-i 1588/90/Euratom, EGK tanácsi rendelet ( 4 ) megfelelő figyelembevételével minden tagállam benyújtja a Bizottságnak azoknak az adott tagállamban bejegyzett vagy annak a tagállamnak a lobogója alatt hajózó hajóinak a fogási adatait, amelyek az Atlanti-óceán északnyugati részén halásznak.

A névleges fogási adatoknak tartalmazniuk kell a kirakodott vagy a tengeren átrakodott összes halászati terméket, függetlenül azok formájától, kivéve azokat a mennyiségeket, amelyeket a kifogást követően visszaengedtek a tengerbe, a fedélzeten elfogyasztottak vagy ott csaliként használtak fel. Az akvakultúra-termelést nem kell feltüntetni. Az adatokat a kirakodott vagy átrakodott mennyiségek élősúly-egyenértékében kell bemutatni, tonnára kerekítve.

2. cikk

(1) A benyújtandó adatok két típusa:

a) az éves névleges fogások a kirakodott mennyiségek élősúlyegyenérték-tonnáiban kifejezve, az 1. mellékletben felsorolt fajok szerinti, valamint a 2. mellékletben felsorolt és a 3. mellékletben meghatározott északnyugat-atlanti régiók szerinti felosztásban;

b) az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott fogások és a kapcsolódó halászati tevékenység a fogás naptári hónapja, halászfelszerelés, hajóméret és fő keresett fajok szerinti felosztásban.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában említett adatokat, amelyek lehetnek előzetes adatok is, az érintett évet követő év május 31-ig kell benyújtani. Az (1) bekezdés b) pontjában említett adatokat az érintett évet követő év augusztus 31-ig kell benyújtani: ezek végleges adatok.

Az (1) bekezdés a) pontjában említett, előzetes adatként benyújtott adatokat egyértelműen ilyen adatokként kell meghatározni.

Nem szükséges adatokat benyújtani azoknak a faj/halászterület kombinációknak az esetében, amelyekre nem jegyeztek fel fogást az adatszolgáltatás időszakában.

Ha a tagállam nem folytatott halászati tevékenységet az Atlanti-óceán északnyugati részén a megelőző évben, akkor a következő év május 31-ig értesíti erről a Bizottságot.

(3) A halászati tevékenységre, a halászfelszerelésekre, a halászati módszerre és a hajóméretre vonatkozó információk benyújtásakor használandó meghatározások és kódok a IV. mellékletben találhatók.

(4) A fajok és a statisztikai halászterületek felsorolását, e halászterületek leírását, valamint a halászati tevékenységre, a halászfelszerelésekre, a hajóméretekre és a halászati módszerekre vonatkozó méretnagyságokat, kódokat és meghatározásokat a 6. cikkben megállapított eljárás szerint lehet módosítani.

3. cikk

Amennyiben a közös halászati politika alapján elfogadott rendelkezések másképpen nem írják elő, a tagállamok számára megengedett a mintavételi technikák használata a fogási adatok megállapítására a halászflottájuk azon részeire vonatkozóan, amelyek esetében az összes adat felvétele a közigazgatási eljárások túlzott alkalmazásával járna. A mintavételi eljárások részleteit az ilyen technikák segítségével gyűjtött összes adat arányára vonatkozó részletekkel együtt tartalmaznia kell a tagállam által a 7. cikk (1) bekezdése szerint benyújtott jelentésnek.

4. cikk

A tagállamok az adatoknak az 5. mellékletben előírt formátum szerinti, mágneses adathordozón történő benyújtásával tesznek eleget a Bizottsággal szemben az 1. és a 2. cikk szerint fennálló kötelezettségeiknek.

A Bizottság előzetes hozzájárulásával a tagállamok eltérő formában vagy más adathordozón is benyújthatnak adatokat.

5. cikk

A jelentések kézhezvételétől számított 24 órán belül, ha lehetséges, a Bizottság a jelentésekben foglalt információt továbbítja a NAFO ügyvezető titkárának.

6. cikk

(1) A Bizottságot az Agrárstatisztikai Állandó Bizottság (a továbbiakban: a bizottság) segíti.

(2) Az e cikkre történő hivatkozás esetén az 1999/468/EK határozat ( 5 ) 5. és 7. cikkét kell alkalmazni, tekintettel annak 8. cikke rendelkezéseire.

Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében megállapított időtartam három hónap.

(3) A bizottság elfogadja eljárási szabályzatát.

7. cikk

(1) Az e rendelet hatálybalépését követő 12 hónapon belül a tagállamok részletes jelentést nyújtanak be a Bizottságnak, amelyben közlik, hogy miként nyerik a fogási adatokat, és meghatározzák, hogy ezek az adatok mennyire reprezentatívak és megbízhatóak. A Bizottság a tagállamokkal együttműködve elkészíti e jelentések összegzését.

(2) A tagállamok értesítik a Bizottságot az (1) bekezdésében előírt információk bármiféle módosításáról a módosítások bevezetésétől számított három hónapon belül.

(3) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti módszertani jelentések azt mutatják, hogy a tagállam nem felel meg azonnal e rendelet követelményeinek, és változtatásokat kell végrehajtani a felmérési technikák és a módszertan terén, a Bizottság - a tagállammal együttműködve - megállapíthat egy legfeljebb kétéves átmeneti időszakot, amely alatt e rendelet programja megvalósítható.

(4) Az e rendelet alkalmazásával kapcsolatos módszertani jelentéseket, átmeneti szabályokat, adathozzáférést, adatmegbízhatóságot és az egyéb kapcsolódó kérdéseket évente felül kell vizsgálni az Agrárstatisztikai Bizottság illetékes munkacsoportjában.

8. cikk

A 3881/91/EGK rendelet hatályát veszti.

9. cikk

Ez a rendelet az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 1994. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

I. MELLÉKLET

AZ ÉSZAKKELET-ATLANTI TERÜLET KERESKEDELMI FOGÁSI STATISZTIKÁIBAN JELENTETT FAJOK JEGYZÉKE

A tagállamok kötelesek jelenteni a csillaggal (*) jelölt fajok névleges fogásait. A többi faj névleges fogásainak jelentése az egyes fajok azonosításának tekintetében szabadon választható. Ha az adatokat nem nyújtják be fajonként, az adatoknak a gyűjtőkategóriákban kell megjelenniük. A tagállamok a jegyzékben nem szereplő fajokra vonatkozó adatokat is benyújthatnak, ha a fajokat megfelelően azonosítják.

Megjegyzés:m.n.j. = máshol nem jelzett

II. MELLÉKLET

AZ ATLANTI-ÓCEÁN ÉSZAKNYUGATI RÉSZÉNEK STATISZTIKAI HALÁSZTERÜLETEI, AMELYEKRE VONATKOZÓAN ADATOKAT KELL BENYÚJTANI

0. alterület

0A körzet

0B körzet

1. alterület

1A. körzet

1B. körzet

1C. körzet

1D. körzet

1E. körzet

1F. körzet

1NI. körzet (nem ismert)

2. alterület

2G. körzet

2H. körzet

2J. körzet

2NI. körzet (nem ismert)

3. alterület

3K. körzet

3L. körzet

3M. körzet

3N. körzet

3O. körzet

3P. körzet

3Pn. alkörzet

3Ps. alkörzet

3NI. körzet (nem ismert)

4. alterület

4R. körzet

4S. körzet

4T. körzet

4V. körzet

4Vn. alkörzet

4Vs. alkörzet

4W. körzet

4X. körzet

4NI. körzet (nem ismert)

5. alterület

5Y. körzet

5Z. körzet

5Ze. alkörzet

5Zc. alegység

5Zu. alegység

5Zw. alkörzet

5NI. körzet (nem ismert)

6. alterület

6A. körzet

6B. körzet

6C. körzet

6D. körzet

6E. körzet

6F. körzet

6G. körzet

6H. körzet

5NI. körzet (nem ismert)

Az Atlanti-óceán északnyugati részének statisztikai halászterületei

KÉP HIÁNYZIK

III. MELLÉKLET

AZ ATLANTI-ÓCEÁN ÉSZAKNYUGATI RÉSZÉRE VONATKOZÓ HALÁSZATI STATISZTIKÁK ÉS ELŐÍRÁSOK ESETÉBEN HASZNÁLT NAFO ALTERÜLETEK ÉS KÖRZETEK LEÍRÁSA

Az Északnyugat-atlanti Halászati Szervezet egyezményének XX. cikkében előírt tudományos és statisztikai alterületek, körzetek és alkörzetek a következők:

0. alterület

Az egyezményi területnek az a része, amelyet délen az északi szélesség 61°00′, nyugati hosszúság 65°00′ -től kelet felé kiinduló, az északi szélesség 61°00′, nyugati hosszúság 59°00′ -ig, onnan délkeleti irányba, egyenesen az északi szélesség 60°12′, nyugati hosszúság 57°13′ -ig húzott vonal határol; kelet felől a következő pontokat összekötő geodéziai vonalak sorozata:

majd észak felé az északi szélesség 78°10′ -ig húzott vonal határol; nyugaton az északi szélesség 61°00′, nyugati hosszúság 65°00′ -től kiinduló, onnan egyenes vonalban északnyugati irányba a Baffin-sziget partján fekvő East Bluffig (északi szélesség 61°55′, nyugati hosszúság 66°20′ ); onnan északi irányba a Baffin-sziget, a Bylot-sziget, a Devon-sziget és az Ellesmere-sziget partja mentén, és a nyugati hosszúság 80°-ának vonalát követve a szigetek között, az északi szélesség 78°10′ -ig; és északon az északi szélesség 78°10′ mentén húzott vonal határol.

A0.alterület két körzetből áll

0A. körzet

Az alterületnek az északi szélesség 66°15′ -től északra fekvő része.

0B. körzet

Az alterületnek az északi szélesség 66°15′ -től délre fekvő része.

1. alterület

Az egyezményi területnek az a része, amely a 0. alterülettől keletre, valamint az északi szélesség 60°12′, nyugati hosszúság 57°13′ -nél található pontot az északi szélesség 52°15′, nyugati hosszúság 42°00′ -nél található ponttal összekötő egyenes vonaltól északra és keletre fekszik.

Az 1. alterület hat körzetből áll

1A. körzet

Az alterületnek az északi szélesség 68°50′ -től északra fekvő része (Christianshaab).

1B. körzet

Az alterületnek az északi szélesség 66°15′ (5 tengeri mérfölddel északra Umanarsugssuaktól) és az északi szélesség 68°50′ (Christianshaab) közé eső része.

1C. körzet

Az alterületnek az északi szélesség 64°15′ (4 tengeri mérfölddel északra Godthaab-tól) és az északi szélesség 66°15′ (5 tengeri mérfölddel északra Umanarsugssuaktól) közé eső része.

1D. körzet

Az alterületnek az északi szélesség 62°30′ (Frederikshaab-gleccser) és az északi szélesség 64°15′ (4 tengeri mérfölddel északra Godthaabtól) közé eső része.

1E. körzet

Az alterületnek az északi szélesség 60°45′ (Desolation-fok) és az északi szélesség 62°30′ (Frederikshaab-gleccser) közé eső része.

1F. körzet

Az alterületnek az északi szélesség 60°45′ -től (Desolation-fok) délre eső része.

2. alterület

Az egyezményi területnek az a része, amely a Hudson-szoros területén a nyugati hosszúság 64°30′ -től keletre, a 0. alterülettől délre, az 1. alterülettől nyugatra és az északi szélesség 52°15′ -től északra esik.

A 2. alterület három körzetből áll

2G. körzet

Az alterületnek az északi szélesség 57°40′ -től (Mugford-fok) északra eső része.

2H. körzet

Az alterületnek az északi szélesség 55°20′ (Hopedale) és az északi szélesség 57°40′ (Mugford-fok) közé eső része.

2J. körzet

Az alterületnek az északi szélesség 55°20′ -től (Hopedale) délre eső része.

3. alterület

Az egyezményi területnek az a része, amely az északi szélesség 52°15′ -től délre, az Új-Fundland északi partján található Bauld-foktól az északi szélesség 52°15′ -ig húzott vonaltól keletre található; az északi szélesség 39°00′ -től északra; valamint az északi szélesség 39°00′, nyugati hosszúság 50°00′ -től kiinduló, északnyugati irányba haladó, az északi szélesség 43°30′, nyugati hosszúság 55°00′ -et érintő, az északi szélesség 47°50′, nyugati hosszúság 60°00′ irányába futó egyenes vonaltól, amely végül metszi az északi szélesség 47°37,0′, nyugati hosszúság 59°18,0′ -nél, az Új-Fundland partján található Ray-fokot a Cape Breton szigeten, az északi szélesség 47°02,0′, nyugati hosszúság 60°25,0′ -nél található North-fokkal összekötő vonalat, onnan északkeleti irányba halad az említett vonal mentén az északi szélesség 47°37,0′, nyugati hosszúság 59°18,0′ pontnál található Ray-fokig.

A 3. alterület hat körzetből áll

3K. körzet

Az alterületnek az északi szélesség 49°15′ -től északra fekvő része (Freels-fok, Új-Fundland).

3L. körzet

Az alterületnek az a része, amely az új-fundlandi Freels-foktól Cape St. Mary-ig terjedő partszakasz, valamint a következőkben meghatározott vonal közé esik: a vonal a Freels-foktól indul kelet felé a nyugati hosszúság 46°30′ -ig; onnan dél felé halad az északi szélesség 46°00′ -ig; onnan nyugat felé a nyugati hosszúság 54°30′ -ig; onnan egyenes vonalban az Új-Fundlandon található Cape St. Mary-ig tart.

3M. körzet

Az alterületnek az északi szélesség 49°15′ -től délre és a nyugati hosszúság 46°30′ -től keletre fekvő része.

3N. körzet

Az alterületnek az északi szélesség 46°00′ -től délre, valamint a nyugati hosszúság 46°30′ és a nyugati hosszúság 51°00′ közé eső része.

3O. körzet

Az alterületnek az északi szélesség 46°00′ -től délre, valamint a nyugati hosszúság 51°00′ és a nyugati hosszúság 54°30′ közé eső része.

3P. körzet

Az alterületnek az Új-Fundland partjától délre, valamint az Új-Fundlandon található Cape St. Mary-től az északi szélesség 46°00′, nyugati hosszúság 54°30′ -ig, majd onnan az alterület déli határáig húzott vonaltól nyugatra eső része.

A 3P. körzet két alkörzetből áll

3Pn - északnyugati alkörzet - a 3P körzet azon része, amely északnyugatra fekszik az északi szélesség 47°30,7′, nyugati hosszúság 57°43,2′ -től kiinduló, megközelítőleg délnyugat felé, az északi szélesség 46°50,7′, nyugati hosszúság 58°49,0′ -ig húzott vonaltól.

3Ps - délkeleti alkörzet - a 3P körzet azon része, amely délkeletre fekszik a 3Pn körzet leírásában meghatározott vonaltól.

4. alterület

Az egyezményi területnek az a része, amely az északi szélesség 39°00′-től északra, a 3. alterülettől nyugatra, és a következőben leírt vonaltól keletre fekszik:

a vonal az Egyesült Államok és Kanada nemzetközi határának a Grand Manan csatorna északi szélesség 44°46′35,346", nyugati hosszúság 66°54′11,253" pontjánál található végpontjától indul; onnan dél felé az északi szélesség 43°50′ -ig; onnan nyugat felé a nyugati hosszúság 67°24′27,24"-ig; onnan délnyugati irányba egy geodéziai vonal mentén az északi szélesség 42°53′14", nyugati hosszúság 67°44′35"-ig; onnan délkeleti irányba egy geodéziai vonal mentén az északi szélesség 42°31′08, nyugati hosszúság 67°28′05"-ig; onnan egy geodéziai vonal mentén az északi szélesség 42°20′, nyugati hosszúság 67°18′13,15"-ig;

onnan kelet felé a nyugati hosszúság 66°00′ -nél található pontig; onnan délkeleti irányba egyenesen az északi szélesség 42°00′, nyugati hosszúság 65°40′ -ig, és onnan dél felé az északi szélesség 39°00′ -ig fut.

A 4. alterület hat körzetből áll

4R. körzet

Az alterületnek a új-fundlandi Bauld-foktól a Ray-fokig tartó partszakasz, valamint a következőkben leírt vonal közé eső része: a vonal a Bauld-foknál indul; onnan észak felé az északi szélesség 52°15′ -ig; onnan nyugat felé Labrador partjáig; onnan Labrador partja mentén a Labrador-Quebec határ végpontjáig, onnan egyenes vonalban délnyugati irányba az északi szélesség 49°25′, nyugati hosszúság 60°00′ -ig; onnan dél felé az északi szélesség 47°50′, nyugati hosszúság 60°00′-ig; onnan egyenes vonalban délkeleti irányba, a 3. alterület határának és az új-skóciai North-fokot az új-fundlandi Ray-fokkal összekötő vonalnak a metszéspontjáig; onnan az Új-Fundlandon található Ray-fokig fut.

4S. körzet

Az alterületnek Quebec partján a Labrador-Quebec határ végpontjától Pte. des Monts-ig húzott vonal, valamint a következőkben meghatározott vonal közé eső része: a vonal Pte. des Monts-nál indul; onnan kelet felé az északi szélesség 49°25′, nyugati hosszúság 64°40′ -ig; onnan egyenes vonalban kelet-délkeleti irányba az északi szélesség 47°50′, nyugati hosszúság 60°00′ -ig; onnan észak felé az északi szélesség 49°25′, nyugati hosszúság 60°00′ -ig; onnan egyenes vonalban északkeleti irányba, a Labrador-Quebec határ végpontjáig fut.

4T. körzet

Az alterületnek az Új-Skócia, New Brunswick és Quebec partjainak a North-foktól Pte. des Monts-ig, valamint a következőkben meghatározott vonal közé eső része: a vonal Pte. des Monts-nál indul; onnan kelet felé az északi szélesség 49°25′, nyugati hosszúság 64°40′ -ig; onnan egyenes vonalban délkeleti irányba az északi szélesség 47°50′, nyugati hosszúság 60°00′ -ig; onnan egyenes vonalban déli irányba az új-skóciai North-fokig fut.

4V. körzet

Az alterületnek a új-skóciai North-foktól Fourchuig húzott vonal, valamint a következőkben meghatározott vonal közé eső része: a vonal Fourchu-tól indul; onnan egyenes vonalban keleti irányba az északi szélesség 45°40′, nyugati hosszúság 60°00′ ig; onnan a nyugati hosszúság 60°00′ vonala mentén dél felé, az északi szélesség 44°10′ -ig; onnan kelet felé a nyugati hosszúság 59°00′ -ig; onnan dél felé az északi szélesség 39°00′ -ig; onnan kelet felé addig a pontig, ahol a 3. és 4. alterület határa érinti az északi szélesség 39°00′ -ének vonalát; onnan a 3. és 4. alterület határa mentén, majd tovább északnyugati irányba az északi szélesség 47°50′, nyugati hosszúság 60°00′ -ig; onnan egyenes vonalban déli irányba az új-skóciai North-fokig fut.

A 4V. körzetet két alkörzetre osztották.

4Vn. - északi alkörzet - a 4V. körzetnek az északi szélesség 45°40′ -től északra eső része.

4Vs. - déli alkörzet - a 4V. körzetnek az északi szélesség 45°40′ -től délre eső része.

4W. körzet

Az alterületnek az Új-Skócia partján található Halifaxtól Fourchuig húzott vonal, valamint a következőkben meghatározott vonal közé eső része: a vonal Fourchutól indul; onnan egyenes vonalban keleti irányba az északi szélesség 45°40′, nyugati hosszúság 60°00′ -ig; onnan a nyugati hosszúság 60°00′ -ének vonala mentén dél felé, az északi szélesség 44°10′ -ig; onnan kelet felé a nyugati hosszúság 59°00′ -ig; onnan dél felé az északi szélesség 39°00′ -ig; onnan nyugat felé a nyugati hosszúság 63°20′ -ig; onnan észak felé ezen a hosszúsági vonalon az északi szélesség 44°20′ -ig; onnan egyenes vonalban északnyugati irányba, az új-skóciai Halifaxig fut.

4X. körzet

Az alterületnek a 4. alterület nyugati határa, valamint New Brunswick és Új-Skócia partja között, a New Brunswick-Maine határ végpontjától Halifaxig húzott vonal, és a következőkben leírt vonal közé eső része: a vonal Halifaxtól indul; onnan egyenes vonalban délkeleti irányba az északi szélesség 44°20′, nyugati hosszúság 63°20′ -ig; onnan dél felé az északi szélesség 39°00′ -ig; onnan nyugat felé a nyugati hosszúság 65°40′ -ig fut.

5. alterület

Az egyezményi területnek az a része, amely a 4. alterület nyugati határától nyugatra, az északi szélesség 39°00′ -ének vonalától északra és a nyugati hosszúság 71°40′ -ének vonalától keletre terül el.

Az 5. alterület két körzetből áll

5Y. körzet

Az alterületnek Maine, New Hampshire és Massachusetts partja, a Maine-New Brunswick határ végpontjától a Cod-fokig, azaz a nyugati hosszúság 70°00′ -ig (körülbelül az északi szélesség 42°) húzott vonal, valamint a következőkben meghatározott vonal közé eső része: a vonal a Cod-foktól, azaz a nyugati hosszúság 70°00′ -től (körülbelül az északi szélesség 42°) indul; onnan észak felé az északi szélesség 42°20′ -ig; onnan kelet felé a 4. és 5. alterület határáig a nyugati hosszúság 67°18′13,15" -énél; onnan e határ mentén Kanada-Egyesült Államok határig fut.

5Z. körzet

Az alterületnek az 5Y. körzettől délre és keletre eső része.

Az 5Z. körzetet két alkörzetre osztották: a következőkben meghatározott keleti és nyugati alkörzetre:

5Ze. - keleti alkörzet - az 5Z. körzetnek a nyugati hosszúság 70°00′ -ének vonalától keletre eső része.

Az 5Ze. alkörzetet két alegységre osztották ( 6 ):

Az 5Zu. (az Egyesült Államok vizei) az 5Ze. alkörzetnek az a része, amely a következő pontokat összekötő geodéziai vonalaktól nyugatra esik:

Az 5Zc. (kanadai vizek) az 5Ze. alkörzetnek a fent említett geodéziai vonalaktól keletre eső része.

5Zw. -- nyugati alkörzet -- az 5Z. körzetnek a nyugati hosszúság 70°00′ -ének vonalától nyugatra eső része.

6. alterület

Az egyezményi területnek az a része, amelyet Rhode Island partján a nyugati hosszúság 71°40′ -től kiinduló; onnan dél felé az északi szélesség 39°00′ -ig; onnan kelet felé a nyugati hosszúság 42°00′ -ig; onnan dél felé az északi szélesség 35°00′ -ig; onnan nyugat felé Észak-Amerika partjáig; onnan észak felé Észak-Amerika partja mentén, Rhode Island partján a nyugati hosszúság 71°40′ -ig húzott vonal határol.

A 6. alterület nyolc körzetből áll

6A. körzet

Az alterületnek az északi szélesség 39°00′ -ének vonalától északra és az 5. alterülettől nyugatra eső része.

6B. körzet

Az alterületnek a nyugati hosszúság 70°00′ -től nyugatra, az északi szélesség 39°00′ -től délre, valamint az északi szélesség 37°00′ -ének vonala mentén nyugat felé, a nyugati hosszúság 76°00′ -ig, majd onnan dél felé a virginiai Cape Henry-ig húzott vonaltól északra és nyugatra eső része.

6C. körzet

Az alterületnek a nyugati hosszúság 70°00′ -től nyugatra és a 6B. alkörzettől délre eső része.

6D. körzet

Az alterületnek a 6B. és a 6C. körzettől keletre és a nyugati hosszúság 65°00′ -től nyugatra eső része.

6E. körzet

Az alterületnek a 6D. körzettől keletre és a nyugati hosszúság 60°00′ -től nyugatra eső része.

6F. körzet

Az alterületnek a 6E. körzettől keletre és a nyugati hosszúság 55°00′ -től nyugatra eső része.

6G. körzet

Az alterületnek a 6F. körzettől keletre és a nyugati hosszúság 50°00′ -től nyugatra eső része.

6H. körzet

Az alterületnek a 6G. körzettől keletre és a nyugati hosszúság 42°00′ -től nyugatra eső része.

IV. MELLÉKLET

A FOGÁSI ADATOK BENYÚJTÁSAKOR HASZNÁLANDÓ MEGHATÁROZÁSOK ÉS KÓDOK

a) HALÁSZFELSZERELÉS/HALÁSZHAJÓ KATEGÓRIÁK JEGYZÉKE

(a Halászfelszerelések Nemzetközi Statisztikai Osztályozási Rendszere (ISSCFG) alapján)

b) HALÁSZATI ERŐKIFEJTÉS MÉRTÉKÉNEK MEGHATÁROZÁSA AZ EGYES ESZKÖZKATEGÓRIÁK VONATKOZÁSÁBAN

Amennyiben lehetséges, a halászati erőkifejtést három szinten kell részletezni.

A kategória

B kategória

A halászattal töltött napok száma: azoknak a napoknak a száma, amelyeken halászat történt. Olyan halászati tevékenység esetén, amelynél a keresés a halászati művelet alapvető része, a halászat nélkül, kereséssel eltöltött napokat be kell számítani a halászattal töltött napokba.

C kategória

A területen töltött időbe a halászattal és kereséssel töltött napokon túl azokat a napokat is be kell számítani, amikor a hajó a területen volt.

A becsült erőkifejtés százalékos aránya (arányosított erőkifejtés)

mivel a megfelelő erőkifejtésre vonatkozó mérések esetleg nem állnak rendelkezésre a teljes fogásra vonatkozóan, az erőkifejtés becsült százalékos arányát fel kell tüntetni. Ezt a következő képlettel lehet kiszámítani:

KÉP HIÁNYZIK

c) HAJÓMÉRET KATEGÓRIÁK

(a Halászhajók Nemzetközi Statisztikai Osztályozási Rendszere (ISSCFV) alapján)

Tonnatartalom szerinti osztályok

d) FŐ KERESETT FAJ

A fő faj, amelyre a halászat alapvetően irányul. Azonban nem biztos, hogy ez megegyezik azzal a fajjal, amely a fogás nagyobb részét képezi. A fajt a 3 betűjelből álló azonosítóval kell jelölni (lásd az I. mellékletet).

V. MELLÉKLET

AZ ADATOK MÁGNESES ADATHORDOZÓN TÖRTÉNŐ BENYÚJTÁSÁNAK FORMÁTUMA

a) MÁGNESES ADATHORDOZÓ

b) KÓDOLÁSI FORMÁTUM

A 2. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerinti bejelentések esetében

A 2. cikk (1) bekezdésének b) pontja szerinti közlések esetében

Megjegyzések

a) A numerikus mezőket elöl üres helyekkel, jobbra kell igazítani. Az összes alfanumerikus mezőt balra kell igazítani, hátul üres helyekkel.

b) A fogást a kirakodott mennyiség élősúly egyenértékében kell rögzíteni, tonnára kerekítve.

c) A fél egységnél kisebb mennyiségeket (49-56 bájt) "- 1"-ként kell rögzíteni.

d) Az ismeretlen mennyiségeket (49-56 bájt) "- 2"-ként kell feljegyezni.

e) Országkódok (ISO-kód):

( 1 ) HL L 378., 1978.12.30., 1. o.

( 2 ) HL L 365., 1991.12.31., 19. o.

( 3 ) HL L 179., 1972.8.7., 1. o.

( 4 ) HL L 151., 1990.6.15., 1. o.

( 5 ) A Tanács 1999. június 28-i határozata a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról (HL L 184., 1999.7.17., 23. o.)

( 6 ) Ezt a két alegységet nem jelezték a NAFO egyezmény hatodik kiadásában (2000 május). Azonban a NAFO Tudományos Tanácsának javaslatát követően, a NAFO egyezmény XX. cikkének (2) bekezdése szerint a NAFO Általános Tanácsa elfogadta ezeket.