A Fővárosi Ítélőtábla Pf.21059/2007/5. számú határozata szerződési feltételek érvénytelenségének megállapítása (ÁLTALÁNOS szerződési feltételek érvénytelenségének megállapítása) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 228. §, 239. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 200. §, 207. §, 209. §, 312. §, 319. §, 321. §, 568. §, 569. §, 570. §, 572. §, 685. §, 18/1999. (II. 5.) Korm. rendelet 1. §] Bírók: Molnár Ambrus, Németh László, Szűcs József

Fővárosi Ítélőtábla

6.Pf.21.059/2007/5.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !

A Fővárosi Ítélőtábla a Fellebbviteli Főügyészség (cím) által képviselt név (cím) felperesnek, a dr. Szabó Gyula Mihály ügyvéd (cím) által képviselt név Korlátolt Felelősségű Társaság (cím) alperes ellen, általános szerződési feltételek érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében, a Fővárosi Bíróság 2007 május 14. napján meghozott, 15.G.41.078/2006/15. számú ítélete ellen, az alperes részéről 16. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán, meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezéssel meg nem támadott részét nem érinti, fellebbezett rendelkezéseit pedig megváltoztatja, és a keresetet teljes terjedelmében elutasítja.

Az alperest az illetéktérítés kötelezettsége alól mentesíti, egyben megállapítja, hogy a le nem rótt 21.000 (huszonegyezer) forint kereseti illetéket az állam viseli.

Kötelezi a Magyar Államot, hogy fizessen meg az alperesnek 15 nap alatt 81.000 (nyolcvanegyezer) forint együttes első- és másodfokú perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy az alperes Részvételi Szabályzat elnevezésű általános szerződési feltételei 8.1. pontja, 8.4. pontja, 11.4. pontja; továbbá a Szerződés Fogyasztói Csoportban Történő Részvételre elnevezésű általános szerződési feltétel 2.2. pontja, és 2.5. pontjába foglalt egyes szerződési feltételek mindenkire kiterjedő hatállyal érvénytelenek. Kötelezte továbbá az alperest, hogy a kikötések érvénytelenségének megállapítását saját költségére országos napi lapban hozza nyilvánosságra, továbbá rendelkezett a le nem rótt kereseti illeték viseléséről is. Az ezt meghaladó keresetet elutasította. Tényként állapította meg, hogy az alperes fogyasztói csoportokat működtet, amelyeket hirdetés útján szervez. A csoportok résztvevőivel "szerződés fogyasztói csoportokban való részvételre" elnevezésű, általános szerződési feltételeket is magában foglaló megbízási szerződést köt, amelyben arra vállal kötelezettséget, hogy a szerződés tárgyának eladója, valamint a megbízó között létrejövő adásvételi szerződés megkötését oly módon segíti elő, hogy az arra vonatkozó szerződés megköthető legyen, és a megbízó a dolog tulajdonjogát a megbízási szerződésben meghatározott részlet megfizetése mellett megszerezhesse. E szerződésnek részét képezi továbbá a "Részvételi Szabályzat" elnevezésű általános szerződési feltételek is. Az alperes által alkalmazott 2006 március 1. napját megelőzően és azóta is hatályos Részvételi Szabályzat 8.1. pontja akként rendelkezik, hogy "Ha a kedvezményezettként kiválasztásra nem került Megbízó jelzi, hogy a szerződést rendes felmondás útján fel kívánja mondani, a Szervező a befizetett havi alaprészletek összegét a szerződésben meghatározott időtartam lejártát megelőzően visszafizetheti. E visszafizetés azonban a Szervező számára lehetőség, és nem kötelezettség, a Megbízó az idő előtti visszafizetést nem követelheti. A Szervező a Megbízó felmondásának kézhezvételétől számított 30 napon belül nyilatkozik, hogy saját pénzeszközei terhére kíván-e idő előtt visszafizetést teljesíteni." Ezzel megegyező rendelkezést tartalmazott az ugyancsak 2006 március 1-jét megelőzően és azóta is hatályos Fogyasztói Szerződés 2. pontjának második bekezdése. A Részvételi Szabályzat 8.4. pontja, valamint ezzel összhangban a Fogyasztói szerződés 2. pontjának ötödik bekezdése úgy rendelkezik, hogy "a Szervező a kedvezményezettként kiválasztásra még nem került Megbízóval szemben a szerződést azonnali hatállyal felmondhatja, amennyiben a Megbízó a szerződésben foglalt rendelkezéseket megszegi, így különösen, ha kettőnél több havi részletfizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget. A szerződés azonnali hatállyal történő felmondása esetén a Megbízóval való elszámolásra - a felmondástól függetlenül - a szerződésben rögzített időtartam végén kerül sor, a Szervező azonban jogosult visszafizetési lehetőséggel élni". A Részvételi Szabályzat 11.4. pontja szerint "az a Megbízó, aki magatartásával, viselkedésével akadályozza a Szervező munkáját, kizárható ... , ezenkívül köteles a Szervezőnek okozott károkat megtéríteni."

Az elsőfokú bíróság a keresetnek részben helyt adó döntését a következőkkel indokolta: Az alperes által fogyasztói csoportokban való részvételre kötött szerződések a Ptk. 685. § e) pontja alapján fogyasztói szerződésnek minősülnek, míg az alperessel szerződő fél a d) pont értelmében fogyasztónak. Ekként a perbeli szerződésekre a 18/1999. (II.5.) Kormányrendelet hatálya kiterjed. A rendelet 1. § (1) bekezdés e) pontja értelmében azért minősül a Részvételi Szabályzat 8.1. pontja, valamint a Fogyasztói Szerződés 2. pont második bekezdésének a Megbízó általi felmondásra vonatkozó rendelkezése tisztességtelennek, mert a szerződés megkötésekor kizárja azt, hogy a Megbízó befizetéseit visszakapja. A szerződés megszűnésekor ugyanis nem teszi lehetővé a felek közötti feltétel nélküli elszámolást, az ellenszolgáltatás nélküli szolgáltatás visszatérítését, mivel ezt a Szervező döntésétől teszi függővé. Ezért e kikötések - alkalmazásuk idejétől függően - a 2006 március 1. napját megelőzően hatályban volt Ptk. 209. § (3) bekezdése, illetve az azt követően hatályos Ptk. 209/B. § (1) bekezdése alapján érvénytelenek. A Részvételi Szabályzat 8.4. pontja, valamint a Fogyasztói Szerződés 2. pontjának ötödik bekezdése a fenti ok mellett a kormányrendelet 2. § i) pontja értelmében azért is tisztességtelen, mert a Megbízó szerződésszegése miatti azonnali hatályú felmondás esetére ugyancsak kizárja a feltétel nélküli elszámolást, emellett a Szervezőt, a nem teljesítésének esetére, nem terheli az a kötelezettség, hogy az őt megillető díjakat a szerződőknek visszafizesse. Ebben a körben a kormányrendelet 2. §-a alapján az alperest terhelte volna a tisztességtelenséggel szembeni ellenbizonyítás, azonban e kötelezettségének nem tett eleget. Kifejtette az elsőfokú bíróság, hogy azért nem megalapozott e kikötések tekintetében a felperes másodlagos érvelése, mely szerint a Ptk. tételes rendelkezéseibe ütköznek, és ezáltal minősülnek tisztességtelennek ezek a kikötések, mert a tisztességtelenség önmagában feltételezi a jogszerűséget. Ugyanis az erkölcsi normák szerint tisztességtelen az, amit a jog megenged, amennyiben egy feltétel eleve semmis, az hatállyal sem rendelkezik, így tisztességessége sem vizsgálható. Ugyanerre figyelemmel utasította el a Részvételi Szabályzat 3.3., 2.1., valamint 2.3. pontja tisztességtelenségének megállapítására irányuló kereseti kérelmeket. A Részvételi Szabályzat 11.4. pontját a kormányrendelet 1. § (1) bekezdés a) pontja alapján azért minősítette tisztességtelennek, mert a kikötés nem határozza meg egyértelműen azt, hogy milyen magatartással, vagy viselkedéssel lehet az alperes munkáját akadályozni, továbbá azt sem határozza meg, hogy mi minősül akadályozásnak, ezáltal ennek egyoldalú értelmezésére az alperest jogosítja fel. Az elsőfokú bíróság azért mellőzte az érvénytelen feltételek alkalmazásától való eltiltást, mert a Ptk. 209/B. § (3) bekezdése alapján erre csak akkor van lehetőség, ha még nem alkalmazott feltétel tisztességtelenségének megállapítására kerül sor.