A Fővárosi Ítélőtábla Mf.31012/2023/3. számú határozata versenytilalmi megállapodás ellenértékének megfizetése tárgyában. [1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 42. § (1) bek.] Bírók: Laczó Adrienn Lilla, Orosz Andrea, Szalai Beatrix

A határozat elvi tartalma:

A versenytilalmi megállapodásban kikötött, a munkáltató jogos gazdasági érdekének veszélyeztetésére vonatkozó munkavállalói magatartás csak a még be nem következett, de reálisan fenyegető, potenciális károkozás esetén áll fenn.

Kapcsolódó határozatok:

Budapest Környéki Törvényszék M.70453/2021/35., *Fővárosi Ítélőtábla Mf.31012/2023/3.* (ÍH 2023.74)

***********

Fővárosi Ítélőtábla

mint másodfokú bíróság

2.Mf.31.012/2023/3.

A Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság a dr. Kiszeli Ferenc Ügyvédi Iroda (Cím12 ügyintéző: dr. Kiszeli Ferenc ügyvéd) által képviselt Felperes1 (Cím1) felperesnek - a BDO Legal Jókay Ügyvédi Iroda (cím14, ügyintéző: dr. Jókay István ügyvéd) által képviselt Alperes1 (cím11) alperes ellen versenytilalmi korlátozás ellenértékének megfizetése iránt indított perében a Budapest Környéki Törvényszék 22.M.70.453/2021/35. számú ítélete ellen az alperes által 37. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán meghozta az alábbi

ítéletet:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja azzal, hogy az alperes a 671.800 (hatszázhetvenegyezer-nyolcszáz) forint elsőfokú eljárási illetéket e határozat jogerőre emelkedésétől számított 60 napon belül a Nemzeti Adó- és Vámhivatal illetékbevételi számlájára köteles megfizetni.

Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 50.000 (ötvenezer) forint + áfa másodfokú perköltséget, és az esedékesség napjáig az államnak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal illetékbevételi számlájára 895.680 (nyolcszázkilencvenötezer-hatszáznyolcvan) forint fellebbezési eljárási illetéket. Az illetékfizetési kötelezettség a határozat jogerőre emelkedését követő 60. napon válik esedékessé.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás

Az elsőfokú bíróság döntése és az alapjául szolgáló tényállás

[1] A Budapest Környéki Törvényszék a 2022. október 20-án meghozott 22.M.70.453/2021/35. számú ítéletével kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 11.196.000 forintot és annak kamatait, valamint 680.570 forint perköltséget, továbbá az államnak 671.800 forint illetéket.

[2] Az általa megállapított tényállás szerint a felperes 2021. február 1-től állt határozatlan idejű munkaviszonyban az alperessel kereskedelmi vezető munkakörben havi 1.400.000 forint bérezéssel, közvetlen felettese személy4 kereskedelmi igazgató volt.

[3] Az alperes üdítő-, energiaital és ásványvíz gyártásával és értékesítésével foglalkozik belföldi és külföldi piacra egyaránt.

[4] A felperes munkaszerződésének 9. pontjában a felek versenytilalmi megállapodást kötöttek. Ennek értelmében a felperes a munkaviszony megszűnését követően egy évig nem létesíthet munkavégzésre irányuló jogviszonyt, nem folytathat gazdasági tevékenységet a munkáltatóval azonos szakmai tevékenységet végző cégnél, és ekörben sem saját, sem más számlájára nem köthet üzletet, és egyébként sem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel volt munkáltatója jogos gazdasági érdekeit sértené vagy veszélyeztetné. A megállapodás helység1 területére és onnan külföldre irányuló gazdasági tevékenységre terjedt ki. Ellenértékként a felperes munkaviszonya megszűnésekor hatályos alapbére kétharmadának 12 havi szorzatát kitevő összeget határoztak meg a felek, és kikötötték a munkaviszony megszűnésének napjáig, illetve a közös megegyezésben vagy a munkáltatói felmondásban közölt módon a munkáltató egyoldalú indokolás nélküli elállási jogát.

[5] 2021. április 8-án törvényes képviselő1 ügyvezető a felperessel közölte, hogy a továbbiakban nem kíván vele együtt dolgozni, és a kezdeményezte a munkaviszony megszüntetését, felajánlva a közös megegyezés lehetőségét a felmondási időre járó távolléti díjon felül további egyhavi munkabér megfizetés mellett, amit a felperes elfogadott. Ezért az ügyvezető kérésére tanú1 HR vezető írásba foglalta a közös megegyezéses megállapodást, amelyben a munkabér és a szabadságmegváltáson túl további kéthavi munkabérnek megfelelő juttatás szerepelt. Ezt követően a felek 2021. április 8-án közös megegyezéssel megszüntették a felperes munkaviszonyát. A megállapodás létrejötte előtt és a megállapodásban a versenytilalmi korlátozástól való elállási nyilatkozatot az alperes nem tett.

[6] Néhány nappal később az alperes egyik külföldi partnerének (cég7) képviselője személy5 munkaügyből kifolyólag megkereste a felperest, aki a felperestől kapott tájékoztatást a munkaviszonya megszüntetéséről. A külföldi partner jelezte, hogy továbbra is a felperesen keresztül szeretné folytatni az alperesi együttműködést, így felajánlotta a felperesnek, hogy megbízottjaként és finanszírozása mellett végezze továbbra is ugyanazt a munkát, amit eddig. A felperes a lehetséges együttműködési formáról tájékoztatta az alperes másik két külföldi partnerét is. 2021. április 13-án a felperes e-mailben személy4nak írta meg az exportpartnerekkel folytatott egyeztetést, egyben erről felvázolt egy jövőbeni együttműködési lehetőséget is. Megjegyezte, hogy az exportpartnerek képviselőihez azzal a kéréssel fordult, hogy amennyiben komolyan gondolják a közös munkát, erről hivatalosan is értesítsék az alperest.

[7] Az alperes személy4 kereskedelmi igazgatón keresztül arról tájékoztatta a felperest, hogy a felvázolt konstrukcióban nem kíván vele együtt dolgozni. Mindezekről a felperes értesítette a három külföldi partnert és a jövőre nézve közöttük semmilyen megállapodás nem is jött létre.

[8] 2021. július 9-én megkereste a felperest a cég1 képviseletében személy3 abból az okból, hogy amennyiben cége és az alperes között az együttműködés megszűnne, tudna-e a felperes segíteni a cég2 drink bérgyártásának más cégeknél történő teljesítésében. A felperes 2021. július 10-én telefonon és e-mailben is felvette a kapcsolatot személy-vel, jelezve a cég1 bérgyártásra vonatkozó igényét és kérte árajánlat megküldését a vállalt volumen legyártására. személy szóban arról tájékoztatta a felperest, hogy érdeklődik a megkeresés kapcsán, és ha lesz konkrét ajánlata, értesítést küld. Ezt követően azonban nem lépett kapcsolatba a felperessel.

[9] A felperes 2021. augusztus 26-án írásban jogi képviselője útján felszólította az alperest a versenytilalmi megállapodás ellenértékének megfizetésére. Az alperes a 2021. szeptember 14-én kelt válaszlevelében közölte, hogy a felperessel szemben tartozása nincs, mivel a munkaviszony megszüntetése tárgyában 2021. április 8-án létrejött megállapodással kölcsönös és egybehangzó akarattal hatályon kívül helyeztek minden közöttük korábban fennálló, így a versenytilalmat érintő megállapodást is.

[10] Az elsőfokú bíróság a felperes versenytilalmi megállapodás ellenértéke jogcímén igényelt kereseti követelését megalapozottnak találta a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban. Mt.) 228. § (1) és (2) bekezdése, 80. § (2) bekezdése, és a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:213. § (1) bekezdése alapján.