BH 1999.2.63 Elővásárlási jog jogosultjához intézendő közlési mód [Ptk. 145. §, PK 9. sz.].

A perbeli házas ingatlan a felperes és az I. rendű alperes 1/2-1/2. arányú közös tulajdona.

A III. rendű alperes - a kiskorú II. rendű alperes törvényes képviselőjeként - 1993-ban tárgyalást kezdett az I. rendű alperessel arról, hogy az I. rendű alperes illetőségét megvásárolná a II. rendű alperes számára. 1994-ben az I. rendű alperes arról tájékoztatta a III. rendű alperest, hogy még nem kívánja a tulajdoni hányadát értékesíteni

1995. január 19-én a III. rendű alperes ügyvédet bízott meg a korábban tervezett adásvételi szerződés elkészítésére és a vétellel kapcsolatos valamennyi teendő teljes körű lebonyolítására, egészen az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés rendezéséig. 1995. július 21. napján elkészült az az adásvételi szerződés, amely tartalmazta az ügyvédnek adott teljes lebonyolítói felhatalmazást is. Ennek az adásvételi szerződésnek az I. rendű alperes általi aláírását követően az ügyvéd egy kiadmányát egy kísérőlevéllel együtt elküldte a felperesnek.

A felperes a tértivevényes küldeményt 1995. július 3-án átvette. A kísérőlevél a hozzácsatolt szerződés részletes leírásának sommázataként azt tartalmazta, hogy az I. rendű alperes a tulajdoni hányadát 500 000 forintért értékesíti a II. rendű alperes részére, ezért a jogi képviselő felhívja a felperest, hogy a levél kézhezvételétől számított 15 napon belül nyilatkozzon arról, élni kíván-e az elővásárlási jogával.

A felperes erre a felhívásra nem válaszolt, ezért a szerződés alapján a szerzett jogok bejegyzése megtörtént.

A felperes az ingatlan-nyilvántartási bejegyzést foganatosító határozat ellen terjesztett elő fellebbezést azzal, hogy az elővásárlási jogának gyakorlására történő felhívása nem volt megfelelő. A megyei földhivatal az elsőfokú határozatot azzal hagyta helyben, hogy a vitatott felhívás szabályszerűen megtörtént.

1996. február 2-án a felperes arról tájékoztatta a III. rendű alperest, hogy a tulajdoni hányadát 1 300 000 forintért maga is hajlandó eladni a II. rendű alperesnek. Abban az esetben, ha a vételre az általa közölt feltételekkel nem kerül sor, a bírósághoz fordul a közös tulajdon megszüntetése érdekében.

A felperes a fenti eredménytelen felhívást követően terjesztette elő a jelen perben elbírált keresetét, amely az alperesek között létrejött szerződés hatálytalanságának és annak megállapítására irányult, hogy az adásvétel azonos feltételekkel közte és az I. rendű alperes között jött létre. Ennek ténybeli és jogi indokolásaként a felperes arra utalt a véglegesített keresetében, hogy az elővásárlási jog gyakorlásához nem kapott a szerződési ajánlat részletes leírását tartalmazó okiratot, illetőleg a jog gyakorlására történő felhívást nem arra jogosult személytől kapta meg.